Itt a legfontosabb szerv a bőr, a légúti és a gyomor-bél nyálkahártya. Gondoljuk csak el, ha ezek a szervek nem lennének, szinte védtelenekké válnánk azzal a megszámlálhatatlanul sok apró élőlénnyel, külső organizmussal szemben, melyek naponta bombázzák szervezetünket.

A bőr és a nyálkahártya-felületek naponta millió és millió kórokozóval találkoznak, és az esetek döntő többségében eredményesen megakadályozzák behatolásukat a szervezetbe. Ám akármennyire hatékonyak és ellenállóak, mégis előfordulhat, hogy az idegen anyag keresztüljut rajtuk, és ekkor - attól függően, hogy élettelen vagy aktív, élő anyagról van szó - megtámadhatja a szervezet sejtjeit. Az esetek nagy részében nem is szükséges, hogy az idegen anyag bekerüljön a szervezetünkbe. Képes a kültakaró felületén is betegséget okozni. Ezért van jelentős szerepe a szervezet védekezőrendszerének, az immunrendszernek.

Már a magzati állapotban megkezdődik a saját védekezőrendszer kialakulása - ezt nevezzük immunszisztémának. Az anyaméhben azonban még nem fejlődik ki teljesen a védekezőrendszer, ezért igen nagy szerepe van az anya védőanyagainak, melyek - a közös keringésnek köszönhetően - eljutnak a magzathoz is. A születés után ez a kapocs megszűnik, szerepét az anyatejben lévő védőanyagok veszik át, melyek bevonják a még éretlen bélfalat, s így megakadályozzák az idegen anyagok behatolását. Ezért van nagy jelentősége a szoptatásnak. A hetek, hónapok múltával aztán a csecsemő immunszervei is fokozatosan termelni kezdik a védőanyagokat és sejteket. A kisdedek már a felnőtthöz hasonlóan képesek hatékonyan védekezni.

Védekezőrendszerünk fontos elemei: a csontvelő, ahol a különböző sejtek termelődnek; a nyirokcsomók, ahol ezek a sejtek raktározódnak; a nyirokkeringés amelyen keresztül bejutnak a véráramba.

Ez a folyamat biztosítja, hogy ezek a védekezésben igen fontos sejtek eljussanak arra a helyre szervezetünkben, ahol szükség van rájuk.

A védekezésben döntő szerepe van a fehérvérsejtek gyűjtőfogalom számos igen fontos sejt nevét takarja.

A különböző fehérvérsejteknek más-más funkciójuk van a szervezet működésében. Vannak, amelyek jelentős szerepet játszanak a szervezet védőmechanizmusának irányításában. Úgy képzelhetjük el, mintha ezek a sejtek a test rendőri, elhárító és katonai szerveihez tartoznának. Egy részük - akár egy kommandós egység - más sejt részvétele nélkül, azonnal elpusztítja a beáramló idegen anyagot. E sejteket természetes ölősejteknek nevezzük. A többi ilyen sejt erre nem képes, hanem jól összehangolt reakcióban részt véve hatástalanítja az idegen anyagot. Ehhez olyan sejtek jelenléte is szükséges, amelyek felismerik a szervezet saját anyagait, így azokat nem bántják. Ha idegen anyag kerül a szervezetünkbe, akkor ezek az úgynevezett memóriasejtek azonnal beazonosítják és jelentik - hasonlóan a radarhoz és egyéb katonai megfigyelési eszközökhöz. Egyes fehérvérsejtek olyan anyagokat termelnek, amelyek a kórokozók elpusztításában játszanak jelentős szerepet.

Ezek az ellenanyagok a különféle immunglobulinok. (IgA. IgM, IgD, IgE). Hiányuk súlyos betegséghez vezethet:

Az ilyen betegek szinte állandóan valamilyen fertőzéssel küzdenek.

Más fehérvérsejtek az első vonalban harcoló katonákhoz hasonlítanak. Ezek a sejtek szinte már a behatolás helyén bekebelezik és megemésztik a támadókat.

E sejtek mellett a szervezetben számtalan, biokémiailag igen aktív, az idegen anyagok számára mérgező vegyület található, amelyek szintén hatékonyan közreműködnek a kórokozók elpusztításában.

A rövid immunológiai ismertető talán érzékelteti, hogyan válaszol az egészséges ember az idegen anyagok jelenlétére vagy behatolási kísérletére. Ezzel szemben az allergiás beteg reakciója lényegesen eltér ettől. Míg az emberek nagy többségének a virágpollen semmilyen gondot nem okoz, mert a légzőrendszer nyálkahártyája kivédi a támadást, addig a virágpollenre érzékeny betegből az eddig ismertetett immunreakciótól eltérő választ vált ki: allergiás tüneteket okoz.

A cikk a következő oldalon folytatódik!