Az ájulás egyik tüneti megközelítése
Kórismeret
Az orvosnak meg kell próbálni kideríteni a kiváltó okot, mert a lehetséges okok jelentősége eltérő. Szívbetegségek, mint például a ritmuszavar vagy aortabillentyű-szűkület végzetesek lehetnek, más kórképek kevésbé adnak okot aggodalomra.
Bizonyos tényezők, mint például a beteg életkora az ájulások kezdetekor, az ájulás létrejöttének körülményei, bármilyen figyelmeztető jel az ájulást megelőzően, és azok az eljárások, amik segítették az állapot megszűnését (pl. a beteg lefeküdt, visszatartotta a levegőt, vagy narancslét ivott) segítenek az orvosnak a diagnózis felállításában. A szemtanúk beszámolója szintén segíthet. Az orvosnak tudnia kell, hogy a betegnek volt-e bármilyen megbetegedése, és hogy szedett-e vény nélküli vagy vényre felírt gyógyszert.
Az orvos biztonságos körülmények között megkísérelheti az ájulás rekonstruálását, megkérve a beteget, hogy szaporán és mélyeket lélegezzen. Máskor a szívműködés EKG kontrollja mellettn az orvos gyengén nyomást gyakorolhat a karotisz szinusz tájékára (a nyaki artéria azon része, amely a vérnyomást szabályozó érzőidegeket tartalmaz).
Az EKG a szív vagy tüdő megbetegedését jelezheti. Az ájulás eredetének kivizsgálására az orvos Holter-monitoros vizsgálatot rendelhet el; a kisméretű műszer 24 órán keresztül regisztrálja a szív ritmusát, miközben a beteg napi teendőit végzi. Ha a ritmuszavar az ájulással egybeesik, valószínűleg - de nem szükségszerűen - ez az ok.
Más vizsgálatok, mint például az echokardiográfia (ultrahangos képalkotó eljárás),l kimutatják, hogy a szívnek van-e szerkezeti vagy működésbeli eltérése. A vérvizsgálatok felfedik, ha a beteg vércukorszintje alacsony (hipoglikémia), vagy csökkent a vörösvértestek száma (vérszegénység, anémia). Az epilepszia diagnózisához (amely olykor összetéveszthető az ájulással) elektroenkefalográfia használatos, ez a vizsgálat az agy elektromos tevékenységének llámaitu mutatja ki.
Kezelés
Általában a laposan fekvés elegendő ahhoz, hogy a beteg visszanyerje eszméletét. A lábak felemelése meggyorsíthatja a javulást, hiszen ez a testhelyzet növeli a véráramlást a szív és agy felé. Ha a beteg túl gyorsan ül fel, illetve ültetik fel, vagy ülő testhelyzetben szállítják, újabb ájulásos epizód alakulhat ki.
Fiatalokban, akiknek nincs szívbetegségük, az ájulás általában nem tekinthető súlyos állapotnak, kiterjedt diagnosztikus vizsgálatok és kezelés ritkán szükséges. Idős emberek esetében azonban az ájulást számos egyéb olyan kóros állapot hozhatja létre, ami megakadályozza a szív és vérerek megfelelő alkalmazkodását a csökkenő vérnyomáshoz. A kezelés a kiváltó ok függvénye.
A túl lassú szívműködés sebészi úton beültetett pacemakerrel rendezhető, amely a szívütéseket serkentő elektromos eszköz. Gyógyszeres kezelés alkalmazható túl gyors szívműködés esetén. Defibrillátort kell beültetni a normális szívritmus helyreállítására, ha időről időre rendezetlen a szívműködés. Az ájulás egyéb okai - mint az alacsony vércukorszint, a vérszegénység, vagy alacsony vértérfogat - szintén kezelést igényel. A beteg életkorától függetlenül sebészeti beavatkozás jön szóba szívbillentyű betegség esetén.
Forrás - MSD Orvosi kézikönyv a családban - Merck
Kapcsolódó
Hírek
- Epebántalmak megelőzése, kezelése gyógynövényekkel
- Az ínhüvelygyulladás gyógyítása
- Mondd a számod, elárulom, ki vagy! - Numerológia
- 5 ok, amikor a szeretkezés lehetetlen
- Hogyan tudták őseink elkerülni a rákot?
- Monogram-numerológia - a kezdőbetűk jelentősége
- Fáj a kezem... - Az ínhüvelygyulladás oka és kezelése
Oktatás
- családállítás
- asztrológus
- grafológus