Az ájulás hirtelen bekövetkező, aránylag rövid ideig tartó eszméletvesztés. Oka az agy vérellátásának romlása. Ájuláskor hirtelen elgyengülünk, fülünk zúg, szédülünk, elsötétedik a világ a szemünk előtt, végül elveszítjük az eszméletünket és összeesünk.
Ha ez ennyire egyszerű, mégis mi indítja a marcona mentős szíveket fejvesztett kapkodásra? Az ok, mint mindig, itt is roppant egyszerű: az ájulásnak rendkívül sok oka lehetséges, nagyon gyakran komoly betegségeket harangozhat be. Az ájulás (collapsus) hátterében nem ritkán fordul elő kardiológoa probléma, agyvérzés, szívinfarktus, stb, hogy csak a könnyebbeket említsük.

Az ájulás tünetei nagyon banálisak, csak a tünetekre szorítkozva nehéz a differenciáldiagnosztika. A bőr általában sápadt, tapintásra hűvös, és hideg veríték lepi el. Az érverés gyenge, sokszor nehezen tapintható. Az ájultnak friss levegőt kell biztosítani, és vízszintesen lefektetni úgy, hogy a fej egy szintben legyen a törzzsel, vagy akár alatta. A szoros ruhát oldjuk meg és a lábakat polcoljuk fel kissé. Pár perc múlva az ájult magához tér, bőre kezd kipirosodni. Többnyire ezzel az ájulás meg is oldódik, de ha többször ismétlődik, ajánlatos orvoshoz fordulni.

Az ájulás létrejöhet az idegrendszert érő megrázkódtatás, hirtelen öröm vagy bánat, esetleg ijedtség, ún. vegetatív stressz következményeként, de okozhatja a véreloszlás időleges zavara is. Például hosszas egy helyben állás alatt a vér az alsó testfélben gyűlik meg, melegben, erős napsütésben pedig az erek kitágulnak. Ilyenkor a véreloszlás zavara miatt nem jut kellő vérmennyiség az agyba. Egyesek ájulásra nagyon hajlamosak, ebben részben érbeidegzési zavarok, részben örökölt hajlam játszhatnak szerepet. Az ilyen egyének gyors alkalmazkodásra képtelenek. Például az említett hosszas álldogálásnál, vagy az ülő, guggoló és fekvő testhelyzetből való hirtelen felállásnál a keringésük nem tudja ellensúlyozni a vér helytelen eloszlását, illetve nem reagál elég gyorsan a változó igényekre.

Ez a fajta instabilitás egyébként nagyon sok emberre jellemző, gyakran elszédülünk, elsötétül ilyenkor a világ egy pár másodpercre, de az eszméletvesztésig nem fokozódik a helyzet. Érdemes mindig megkapaszkodni és várni pár másodpercet, amíg rendeződik a keringés, vagy tudatosan nem hirtelen változtatni a testhelyzeten és izompumpával segíteni a szív munkáját. Ez azt jelenti, hogy a hosszas álldogálás során is folyamatosan dolgoztassuk az izmainkat, álljunk egyik lábunkról a másikra, vagy emelkedjünk lábujjhegyre és vissza. Ájulást okozhat a nagy mennyiségű folyadékvesztés -magas láz, hányások, hasmenések és az extrém fokú izzadás is-, amikor a vér besűrűsödik és romlik a keringés. Ilyenkor az elveszett folyadékmennyiséget folyamatosan pótolni kell.

Forrás - sulinet.hu