A légutak nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedéseitől nap mint nap emberek milliói szenvednek. A gyulladás ténye nyilvánvaló, de hogy mi váltja ki az immunrendszer fokozott - és meglehetősen kellemetlen tünetekkel járó - reakcióját, nagyon nehéz pontosan meghatározni.

A kiváltó okokat a szakemberek többféleképpen igyekeznek kinyomozni: a betegeknél allergiológiai teszteket végeznek, a légúti váladékokból baktériumokat próbálnak kitenyészteni, a vérben vizsgálják az allergének és a kórokozók ellen termelt ellenanyagokat, de még a leletek birtokában is nehezen áll össze a kép.

Vegyünk például egy hétköznapi esetet. A beteg felkeresi orvosát hetek óta tartó sűrű orrfolyás miatt. Az orrváladékból gennykeltő baktériumokat sikerül kitenyészteni, az allergiológiai bőrpróba virágporokra mutat pozitivitást. Ezek alapján valójában nagyon nehéz megmondani, hogy mi okozza a beteg panaszait, a fertőzés vagy az allergia, esetleg a kettő együtt. A legtöbb esetben biztos ami biztos alapon az orvos antibiotikumot és allergiaellenes gyógyszereket is rendel - valamelyik majd biztos segíteni fog.

Sajnos a probléma nagyon összetett. A légutak nyálkahártyáját sokféle hatás éri, amelyekre a veleszületett válaszkészségtől függően különböző reakciók képzelhetők el. A fertőzések, allergének és irritáló tényezők hatása összegeződik, és amikor egy bizonyos szintet elér, megjelennek a gyulladásos tünetek. Érthető tehát, hogy aki nap mint nap szennyezett levegőt lélegzik be, az hamarabb szed össze fertőzéseket, sőt, allergiás betegségekre is hajlamosabbá válik. Az allergiás betegek gyulladt nyálkahártyái a kórokozóknak jelentenek kedvező megtelepedési lehetőséget, bizonyos fertőzések után pedig a sérült légúti nyálkahártyáján keresztül az allergizálódás esélye nő meg igen nagy mértékben.

Az allergiológiai teszt megkönnyítheti a pontos diagnózis felállítását

Mit tehetünk tehát gyakran visszatérő légúti hurutok esetén?

Természetesen fontos a háttérben esetlegesen meghúzódó allergiás túlérzékenység vagy egyéb immunológiai eltérés kivizsgálása, esetleg a légúti kórokozók tenyésztéses vizsgálata.

Enyhébb fertőzések esetén gyulladáscsökkentők alkalmazása, a háttérben lévő allergia kezelése, az irritáló hatások, például a dohányfüst elkerülése képessé teheti a szervezetet a kórokozók leküzdésére antibiotikus kezelés nélkül is.

Krónikus allergiás betegségeknél a tartós - általában helyi - gyulladáscsökkentő kezelés nemcsak a betegség rosszabbodásától, illetve a maradandó károsodásoktól védi meg a légutakat, hanem a gyakori felülfertőződés esélyét is nagymértékben csökkenti. Az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszert, környezetünk tudatos kialakítása, az agresszív allergének és légszennyező hatások kerülése pedig mérsékli a nyálkahártyák károsodásának veszélyét.


Forrás - Gyógy-ír - Kisalföld