A napi gyakorlatban gyakran felmerül a kérdés, milyen anyagból készüljön az ágynemű, ágytakaró vagy akár mindennapi ruházatunk, amivel aztán szinte egész nap kontaktusban van bőrünk. A válasz viszont nem egyszerű. Logikus volna azt mondani, egészséges minden, ami természetes alapanyagú.

Illatanyagok, mint például a fahéj-aldehid, vagy festékanyagok (brillatvörös), illetve a fényvédő anyagok egész csoportja okozhat fény-, illetve kontaktérzékenységet a bőrön A textiliparban használt szinte valamennyi természetes vagy műszál eredetű anyag különböző kémiai anyagokkal kerül kapcsolatba. Ebből következik, hogy a természetes nem egyenlő az allergénmentes termékkel.

Főként a harmadik világ országaiból vásárolt pamut, selyem vagy lenvászon tartalmazhat peszticideket, rovarirtó szereket vagy konzerválóanyagokat, hogy a szövet ne legyen penészes. Sajnos az oly egészségesnek hitt pamuttermékeket is fehérítőszerekkel, kémiai kiegészítő szerekkel kezelik. Ilyen például az igen erős allergizáló hatású formaldehid, amely gyűrődésmentesség, szakításszilárddá teszi az anyagot. Vizsgálatok szerint az a textiltermék, ami 100%-os pamutszövetből készült, valójában legalább 10% vegyi anyagot is tartalmazhat! A Távol-Keletről származó textíliák feldolgozásakor használatos előírások közel sem olyan szigorúak, mint hazánkban, és főként az Európai Unió országaiban. A gyapjútermékeket peszticidanyagokkal kezelik a kártevők ellen.A gyapotot tizennégyszer permetezik!

A gyapot is tele van növényvédő szerekkel. A gyapotot körülbelül 14-szer permetezik meg különféle rovarirtó szerekkel. Itt említem meg, hogy a tollallergiások számára gyakran javasolnak a gyapot terméséből készült, kapok nevű anyagot a párnák, paplan töltéséhez.
Különösen nagy gondot okoz a színezőanya- gok használata. Az azofestékek közül már több terméket betiltottak Németországban. Különösen az olcsó ruhadarabok sötét festékanyaga tartalmazhat dioxinmaradványokat, mely nemcsak bőrproblémákat okozhat, hanem rákkeltő hatású is lehet. Mivel a természetes és műszálas textilkeveréket nehéz színezni, több kémiai anyagot használnak ezek megfestésére. De így például a selyemtermékek is nehezen festhetők és a festékanyag könnyen kioldódik belőlük. Az oly divatos farmeranyagok feketére színezéséhez rézsókat és egyéb nehézfémsókat is használhatnak.

Mire figyeljen új ruhadarab esetén!?

A következők betartása fontos nem csak a textilallergiások számára, mert az egészséges öltözködés része lehet

• Új ruhadarab kivasalása nem javasolt kimosás előtt, mert formaldehid oldódhat ki belőle.
• Erős szagú ruházat nagy valószínűséggel tartalmazhat allergizálóanyagot.
• A könnyen vasalható ruházat, illetve amelyik alig gyűrődik, nagy mennyiségben tartalmazhat műgyantát.
• Nem javasolt az optikai fehérítőt tartalmazó mosópor használata.
• Az enzimes mosóporok is allergizáló hatású anyagokat tartalmazhatnak, például Bacilus subtilis enzimet termelő baktériumot.
• Ha csak vegyileg tisztítható ruhát, kabátot vásárolunk, legalább egy napig szellőztessük szabad levegőn tisztítás után.
• Festékanyag oldódhat ki azokból a textíliákból, amelyek színüket vesztik, vagy a "mással együtt nem mosható" feliratot tartalmazzák.
• Új ruhadarabot mindig a lehető legmelegebb vízben javasolt beáztatni, kimosni az első felvételt megelőzően, különösen vonatkozik ez fehérneműre, illetve sportruházatra, a fokozott izzadás miatt.
• A farmerben található cipzárak, fémgombok gyakran tartalmazhatnak nikkelt, krómot, ezeket sem árt figyelembe venni.

A fenti tanácsok nem az elrettentés vagy antireklám szándékával íródtak. Sajnos a civilizációval nemcsak a környezetünk (víz, levegő, talaj) vagy táplálékaink, hanem ruházatunk is hatalmas változáson ment keresztül. Nem is gondolnánk, hogy nap mint nap immunrendszerünk milyen új kihívásoknak van kitéve azért, mert egyre több és újabb vegyi anyaggal kell szembesülnie. Talán kissé céltudatosabb életvitellel sikerül ezt a problémát is leküzdeni.

Forrás - Gyógy-ír    Kisalföld