A beteg a fájdalmat a szegycsont alatt jelezheti, de gyakran a szegycsont mögött érzett fájdalom megtévesztő lehet.

Ha az emberi szervezetet valamilyen károsító behatás éri, akkor válaszreakcióként gyulladás alakul ki. A gyulladásos válasz események láncreakciós sorozata, amely az élő szervezet mikroszkópos nagyságrendű keringési részében zajlik.

Ha az emberi szervezetet valamilyen károsító behatás éri, akkor válaszreakcióként gyulladás alakul ki. A gyulladásos válasz események láncreakciós sorozata, amely az élő szervezet mikroszkópos nagyságrendű keringési részében zajlik.

A gyulladt nyelőcső-nyálkahártya endoszkópos képe

A minden ember számára ismert klasszikus gyulladásos tüneteket a római Cornelius Celsus (i.e. 30-i.sz.38.) írta le. Megállapította, hogy a gyulladás mindig megtalálható helyi jelenségei a pír, a duzzanat, a hőmérséklet-emelkedés és a fájdalom.

De miként érvényes mindez a nyelőcsőre?

Heveny nyelőcsőgyulladást okozhat például:

• bakteriális fertőzés,
• kémiai maró anyag,
• nyelőcsőben letapadt gyógyszer.

Leggyakrabban azonban akkor alakul ki nyelőcsőgyulladás, ha különböző okok miatt a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ennek következtében a savas gyomornedv mossa a savval szemben érzékeny nyelőcső hámbélését, amely az irritációtól gyulladásba jön.

A bakteriális eredetű heveny nyelőcsőgyulladás általában másodlagos, a környéki területek bakteriális gyulladása ráterjed a nyelőcsőre a nyelés fájdalmasságát okozva. Az elsődleges betegség legtöbbször a mandula, a garat és a gége gyulladása. Ilyen esetben a terápia antibiotikum és érzéstelenítő oldat adása.

A kémiai maró anyagok, a savak és a lúgok, ha a nyelőcsőbe jutnak heves mellkasi fájdalmat, fájdalmas nyelést, súlyos gyulladást, szövetelhalást, későbbiekben nyelőcső-hegesedést, súlyos nyelőcsőszűkületet okoznak. Főleg a kapszulás gyógyszer, ha nem megfelelő módon veszi be a beteg, a nyelőcsőben megakadhat, és ott heves gyulladást, nyelőcsőfekélyt okozhat. Ezért fontos, hogy a gyógyszereket lehetőleg állva, és legalább 2- 3 dl folyadékkal tanácsos bevenni!

A gyomorsav nyelőcsőbe visszajutását refluxnak nevezzük. Az ezzel kapcsolatos panaszok és tünetek összessége a reflux betegség.

A gyomorszájban lévő záróizomgyűrű működésének egyik fontos jellemzője, hogy megakadályozza a gyomorbennék nyelőcsőbe való visszafolyását. Ez a védőrendszer azonban nem tökéletes, ezért egészséges panaszmentes egyéneken is naponta többször van reflux. Ez a jelenség azonban nem okoz nyelőcsőgyulladást.

A "gastro-oesophagealis reflux"
- amikor a sav visszafolyik a nyelőcsőbe.

A nyelőcsőgyulladás és a panaszok kialakulásának a feltétele, hogy a gyomorszájban található záróizomgyűrű működészavarának következtében a reflux gyakorisága megnő több mint négyszerezése, mint ahogy egészségeseken megfigyelhető.

Egyéb tényezők is vannak, melyek szerepet játszanak a reflux kialakulásában.

• a nyelőcső kóros mozgása,
• a fokozott gyomorsav termelődés,
• az elhúzódó gyomorürülés,
• a fokozott hasűri nyomás,
• a csúszásos jellegű rekeszsérv.

A reflux betegség egyik leggyakoribb tünete a gyomorégés, melynek mértéke igen különböző lehet. Típusos esetben a beteg a szegycsont mögött égő érzést tapasztal, amely a mellkason felfelé és a szájba sugárzik. Ezt a fájdalmat hajolás, lefekvés, hideg vagy forró ital, illetve étkezés egyaránt kiválthatja és fokozhatja. Gyakori tünet, hogy kismennyiségű gyomortartalom a szájba jut vissza.

Olykor a felhas közepén jelentkezik a fájdalom, amit sokszor kísérhet böfögés, teltségérzés.

Nyelészavar, fájdalmas nyelés súlyos nyelőcsőgyulladás következtében kialakult nyelőcsőfekélyre, nyelőcső-szűkületre utal. Nyelőcsőgyulladás következményeként vérzés is felléphet, melynek tünete a véres vagy kávéaljszerű hányás és a szurokszéklet.

Alvás során visszafolyó gyomorbennék a légcsőbe jutva visszatérő tüdőgyulladást, krónikus hörghurutot is okozhat. A reflux ritkán reflexes mechanizmus révén szívkoszorúér-görcsöt is előidézhet.

A reflux betegség diagnosztikájában a jellegzetes tünetek mellett a nyelőcsőtükrözésnek, a nyelőcső savi vegyhatásának 24 órát át tartó mérésének, a nyelőcső és gyomor röntgen vizsgálatának van gyakorlati szerepe. A betegség gyógyításában az életmód változtatás és a gyógyszeres kezelés az elsődleges.

Az életmód változtatások közül az ágy fejvégi részének 15 centiméterrel történő megemelése, túlsúlyos betegeknél a fogyás, gyakori kismennyiségű étkezés, korai könnyű vacsora, a szoros ruházat kerülése, a dohányzás, az alkohol, a zsíros és fűszeres ételek kerülése ajánlott.

A gyógyszeres terápia a hatásos gyomorsavtermelést csökkentőkből, a gyomorsav-közömbösítőkből, valamint a nyelőcső és a gyomor mozgását serkentő szerekből áll. Súlyos nyelőcsőgyulladás esetén tartós gyógyszerszedés szükséges, hogy a betegség kiújulását megakadályozzuk. Nyelőcsőszűkület esetén tükrözéses tágítás vagy műtét javasolt. Megfelelő gyógyszeres kezelésre nem gyógyuló esetekben is műtét indokolt.

Mivel a reflux betegség az egyik leggyakoribb emésztőszervi megbetegedés, a statisztikai adatok alapján a betegek többsége hosszú időn át öngyógyítással próbálkozik, és általában 2- 3 év után fordul orvoshoz. Egy hónapnál tovább fennálló vagy visszatérő panaszok esetén, ha nyelészavar, fájdalmas nyelés vagy vérzés lép fel orvoshoz kell menni, hogy minél előbb diagnosztikus vizsgálatokkal megtörténjen a pontos diagnózis, és elkezdődhessen a megfelelő kezelés. Ha a beteg nem keresi fel orvosát időben, akkor annak nem ritkán súlyos, nemegyszer végzetes következménye lehet.

Forrás - Gyógy-ír - Kisalföld