A terápiás lovaglás - lovagoltatás - számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi gyermekeink komplex fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem aktív cselekvőtárs. Ez olyan motiváló tényező a gyermek számára, mely áthatja és pozitív irányba tereli a foglalkozások hatékonyságát, hangulatát.

A hatásokat a következő csoportokba tudjuk sorolni:

fizikai hatások

pszichológiai hatások

szociális hatások

nevelés, oktatás elősegítése



a.     Egyensúly javítása

Ahogy a ló mozog, a lovas folyamatosan “kibillen” egyensúlyából, s ennek következtében a lovas izmainak egyszer meg kell feszülniük, máskor pedig el kell lazulniuk az egyensúly visszanyerése érdekében. A gyakorlatok olyan izmokat is megmozgatnak, melyek a hagyományos fizikai terápia “számára” elérhetetlenek. A ló háromdimenziós ritmikus mozgása hasonlít az emberi mozgásra járás közben. A lovon való elhelyezés, elhelyezkedés változtatásával különböző izmokat tudunk “munkára bírni”. A ló megállítása és elindítása, jármódjainak és haladási irányának változtatása még inkább jótékony hatással van a beteg szervezetére.

b.    Megerősödő izmok

Az izmok a megnövelt terhelés hatására egyre inkább megerősödnek. Annak ellenére, hogy a lovaglás “csak” egy gyakorlat, a lovasok számára mégis ez egy örömteli tevékenység, melynek eredményeként tűrőképességük és motiválhatóságuk megváltozik.

c.     Koordináció, gyorsabb reflexek, átgondolt cselekedetek

A lovaglás nagyobb koordinációt követel meg a lovastól annak érdekében, hogy a ló is megértse a lovas kívánalmait. A ló minden jelzésre azonnal reagál, így könnyen felismerhetjük, hogy mikor alkalmazunk helyes “segítségeket”. A ló befolyásolását elősegítő mozdulatok ismétlése, a ló irányítása gyorsítja a reflexeket, s javítja a cselekvések megtervezésének folyamatát.

d.    Az izületek mozgási lehetőségei

Ahogy a görcsösség csökken, úgy lehet a mozdulatok “választékát” növelni, melyek a lóra való fel- és leszállásból, a ló ápolásából és a kezelések során végzett gyakorlatokból is továbbfejleszthetők.

a.     Rendellenes mozgások csökkentése

Amennyiben sikerült a görcsösséget mérsékelni, feloldani és az elvégezhető feladatok sorát is kibővíteni következő lépésként megpróbálhatjuk az abnormális mozgások megszüntetését. A lovaglás alatt alkalmazott relaxációs technikák szintén hasznunkra válhatnak.

b.    Görcsös izmok feloldása

A lovon való ülés a combizmok ellazulását és megnyúlását is “megköveteli”. A combizmokat a lóra szállás előtt el kell lazítani. Egyes esetekben előfordulhat az is, hogy a terápiás foglalkozásokat egy “keskenyebb”, majd a későbbiek folyamán egyre “szélesebb” lovon végzik el. A lovaglás során különböző izmokat tudunk megnyújtani, illetve megerősíteni:

• kengyellel való lovaglás esetén a sarok vízszintesen tartásával, a sarok lenyomásával a bokaszalagokat és a vádli izomzatát
• az egyensúly, illetve a helyes tartás fenntartásának érdekében végzett mozgásoktól a hasi- és a hátizmokat
• a lovon végzett rutin feladatok, valamint a kantárszár használatával, kézbentartásával a kar és kéz izmokat

c.     Görcsösség csökkentése

Sokféle ülésmódot fejlesztettek ki annak érdekében, hogy a betegek görcsösségét megszüntessék vagy feloldják:

• a ló ritmusos mozgásával csökkenthető a beteg görcsös tartása
• a ló melege elősegítheti a nyugodt lelkiállapot kialakulását
• a lovagló ülésben való elhelyezkedés segíti az alsó végtagokban lévő feszítőizmok görcsösségének oldását
• a kantárszár tartása a hajlítóizom görcsösségének csökkentésében segít a felső végtagokban
• a fáradtság - nyugalmi állapot megteremtésével - szintén elősegíti a görcsösség feloldását

d.    Légzés és keringés javítása

Annak ellenére, hogy a lovaglást alapvetően nem tekintik igazi “testgyakorlatnak”, az ügetés és a vágta mégis jó hatással van a keringési rendszer javítására.

e.       Jobb étvágy, hatékonyabb emésztés

Mint minden testmozgás a lovaglás is fokozza az éhségérzetet ( étvágyat gerjeszt ), elősegíti az emésztést.

f.         Szenzoros integráció

A lovaglás során a lovas külső környezeti ingerekre való reakciója is javítható:

• a szaglással, tapintással, hallással szerezhető érzékek az érintés, illetve a környezeti “hatások” segítségével
• az egyensúlyi helyzet a ló jármódjának, illetve a mozgás irányának változtatásával
• a látás a ló irányításával befolyásolható

A külső ingerek a lovaglás során együttesen lépnek fel, s ezzel elősegítik a proprioceptorok ( azon receptorok, melyek információt juttatnak el izmaink, ínszalagjaink, izületeink részére ) működését.


a.      A jó közérzet általános érzése

A szabad levegőn - távol a kórháztól, az orvosi rendelőtől, esetleg otthontól - végzett gyakorlatok elősegítik a jó közérzet kialakulását, állandósulását.

b.     Önbizalom javulása

A beteg önbizalma a lovaglási, cselekvési képességek - melyeket általában ép, egészséges, munkaképes emberek végeznek - tanulásával folyamatosan növelhető.

c.      Külvilág iránti érdeklődés

A betegségük következtében “bezárkózott” emberek részére a világ lekicsinyül. A lovaglás növeli az érdeklődést a külvilág iránt ( mi történik a lovas körül ), s így lehetőség nyílik a világ lóhátról történő “felfedezésére”.

d.     Érdeklődés növelése a saját környezete iránt

A lovaglás izgalma és a gyakorlatok befolyásolják a lovast, s felbátorítják őt, hogy megossza élményeit másokkal is.

e.      Kockázatvállalás, felelősségérzet

A lovaglás nem veszélytelen sport. A lovas a tanulás során megismeri a félelmet, a kockázatot, ugyanúgy, ahogy megpróbál új ismereteket szerezni, vagy esetleg más pozíciókat is kipróbálni a lovon.

f.        Nagyobb türelem

A betegnek meg kell tanulnia türelmesnek lenni mialatt megpróbálja befolyásolni a lovat, hiszen a ló is saját gondolatvilággal rendelkezik. A türelem eredménye egy összehangolt munka ló és lovas között. A lovaglási “alapelvek” átismétlése szintén segítségünkre lehetnek abban, hogy türelmesebbek legyünk.

g.     Érzelmek kontrolálása, önfegyelem

A lovas gyorsan megtanulja, hogy egy “rendezetlen”, kontrollálatlan lovas “rendezetlen” lovat is jelent. A kiabálás, a sírás és az érzelmi kitörések “felzaklatják” a lovat, melynek következtében a ló félelemmel érezhet lovasa iránt. A lovas megtanulja érzelmeit kontrollálni, majd később helyesen is fejezi ki őket.

h.     “Egészséges ember” érzése

A különböző képességek nehézségek szerinti megtanulása - akárcsak az egészséges emberek esetében - a teljesen “ép" ember érzését keltik a betegben.

i.        Figyelem összpontosítása

A lovas egyre inkább kontroll alatt érzi saját világát úgy, ahogy befolyást gyakorol egy élőlényre.



a.      Barátság

Igaz, a lovaglás egy önállóan végzett tevékenység is lehet, a lovasok általában mégis kisebb csoportokba szerveződnek. A lovasok megosztják egymás közt a lovak iránt érzett szeretetüket, lovaglások során szerzett tapasztalataikat, s ez megfelelő alapja a barátságnak.

b.     Tisztelet és szeretet az állatok iránt

A lovak nagy figyelmet és törődést igényelnek. A lovasokban először érdeklődés alakul ki a lovak iránt, ami a későbbiekben törődéssé alakul át. Ennek megfelelően a legelső dolog mindig a lovak szükségleteinek kielégítése lesz.

c.      Élvezet

Semmi kétség a felől, hogy a lovaglás egy örömteli sport. Minden egyes foglalkozás alkalmával a lovasok izgalommal és örömtelien érkeznek meg a lovardába.



a.      “Gyógyító” olvasás

Mielőtt megismerkedünk a betűk, az olvasás világával alapvető dolog, hogy megtanuljuk felismerni a különböző formákat, méreteket és színeket. Ezek a “feladatok” a lovon sokkal könnyebben és gyorsabban végezhetők el különféle játékok segítségével. A tanulás folyamán sokkal kisebb ellenállásba ütközünk, ha a lovas tudja, hogy ez mind a lovaglás része. Alkalmazhatunk különböző jeleket, egymás után különálló szavakat olvashatunk, megtanulhatjuk a legfontosabb jelek, figyelemfelhívó táblák ( stop, veszély, kijárat ) jelentését is, melyek lényegesek a mindennapi életben.

b.     “Gyógyító” matematika

A számolás különböző módokon tanítható meg a betegek számára. Ilyenek például:

• mennyit lépett a ló?
• hány fa van a lovarda körül?
• hány füle és lába van a lónak?

A számok közötti különbség az összehasonlítások révén fejlődik ki ( pl.: hány lába van a lónak és hány lába van az embernek ). Az összeadás és kivonás játékok segítségével tanítható meg ( pl.: számozott hab-kockák eldobása, majd az így kapott számok összeadása és kivonása )

c.      Tevékenységek megtervezése

Néhány dolog, mint például a ceruza megfogása és használata nagyon egyszerűnek tűnik számunkra, pedig ez “hatalmas” feladat a szervezet részére. Minden egyes tevékenység legfontosabb eleme, hogy sorrendet tudjunk felállítani az egyes részfeladatokra vonatkozóan. Ezek a képességek szintén fejleszthetők a lovaglás során ( pl: akadálypálya használata ).

d.     Vizuális, térbeli érzékelés

Ez a képesség magában foglalja a formák és terek közötti különbségek, összefüggések, illetve a formák és környezet közötti kapcsolat megértését. Az itt elvégzendő gyakorlatok a következő ismereteket érintik:

• irányok megkülönböztetése ( jobb, bal )
• térlátás, tér érzékelés, mely segítséget nyújt azon formák megkülönböztetésében, melyek alakra nagyon hasonlítanak, ám térbelileg különbözőek ( pl.: h és b )
• forma érzékelése ( pl.: h és m )
• vizuális, sorozatos emlékezés (pl.: emlékezés egy szimbólumra, hogy az adott sorban hol helyezkedett el)

e.      Megkülönböztetés

A lovas megtanulja, hogy mi a különbség nagyon fontos és kevésbé fontos ingerek a környezetében. Ez a képesség a lovaglás során fokozatosan, a lovastudás fejlődésével alakul ki. A lovas megtanul figyelni ló környezeti ingerek hatására bekövetkezett reakcióira.

A gyógylovagoltatás során törekedni kell arra, hogy a gyermek, és a ló között egy meghitt, bensőséges és bizalommal teli kapcsolat alakuljon ki. A lovagoltatás előtt a szülőkkel, vagy a pedagógussal történő személyes találkozás alkalmával tájékozódunk a gyermekek egészségügyi állapotáról, a lovagláshoz való hozzáállásukról

Forrás - lovasterapia.iweb.hu