A sport jelentősége világszerte fokozódik, részben az egészséges életmód igénye, részben a professzionális sport egyre határozottabb gazdasági szerepe miatt. Így a sportban résztvevők száma és egyúttal a csúcsteljesítményekre törekvők száma is egyre nagyobb. A sportorvoslás felé tehát a minél szélesebb körű és egyre magasabb színvonalú ellátás igénye irányul. Bár a hazai sportélet néhány területen elmarad a nemzetközi színvonaltól, a magas szintű sportorvosi és főként sportsebészeti ellátás iránti igény ugyanúgy észlelhető.

Prevenció

Az utóbbi évtizedekben jelentős előrelépés történt számos sportsérülés megelőzése és kezelése területén. Maradt azonban néhány megoldatlan probléma. A mozgásszervek és ezen belül is az ízületi felszínek túlterhelése közismert és gyakori jelenség. Sportolóknál gyakrabban találkozunk vele, de számos fizikai munkakör is növeli a veszélyét. A sportorvosok számára a megelőzés lehetőségei közül a szűrővizsgálatok, a megfelelő védő és sporteszközök valamint a helyes edzésterhelés megválasztására irányuló tanácsadás a legkézenfekvőbbek. Ezek azonban hazánkban még nem elég széleskörűek és így hatékonyságuk megkérdőjelezhető.

Továbblépést jelenthet a gyógyszeres prevenció, ami egyéb szakterületeken már rutinszerűvé vált (pl. cholesterin-szint szabályozás). Az ízületek túlterhelésének káros hatásait a porcfelszínek ellenálló képességének növelése megelőzheti. Ehhez az ép porcfelszínen is áthaladó, annak anyagcseréjébe bekerülő vegyület nyújt lehetőséget. A glukózamin-szulfát rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, így a megelőzés egyik ígéretes eszköze.

Porcfelszín károsodások

A chondropathiák, azaz a fizikális és radiológiai vizsgálatokkal valószínűsített vagy igazolt, már kialakult porcfelszín károsodások nagymértékben befolyásolják a sport- és munkaképességet, gyakran okoznak nehezen megoldható kezelési problémákat. Korábban hosszú pihenő, fizioterápia, non-steroid gyulladáscsökkentők, stb. ellenére nem mindig tért vissza a sportképesség. Ez teret adott a lokális steroidok alkalmazásának (biztos porckárosító mellékhatás) és különböző, alig ellenőrizhető gyógymódoknak. A károsodott porcfelszínek regenerációját célzottan és hatékonyan javító gyógyszer lehetővé teszi a korrekt kezelést.

A sportsebészettel foglalkozó szakemberek számára az artroszkópia során, ritkábban a nyitott műtétek során diagnosztizált és megfelelő stádiumokba sorolt porckárosodások, a chondromalaciák kezelése fontos feladat. Az I-II. stádium kezelése konzervatív, itt a glukózamin-szulfát a terápia fő elemeként szerepelhet. A III-IV. stádiumban a kezelés operatív. Többféle műtéti módszer közül választhatunk és az utóbbi években új eljárások is bekerültek a gyakorlatba (pl. mozaikplasztika, génterápia). A GS ilyen esetekben kiegészítő gyógyszeres kezelésre alkalmas, az eredmények javításában fontos szerepet játszik.

Az osteochondritisek az ízületi felszínek csontállományt is érintő elváltozásai, amelyek etiológiája még nem teljesen tisztázott. A konzervatív vagy sebészi kezelés kiegészítésére alkalmazzuk a GS-t, elsősorban a porcállomány regenerációjának támogatására.

Porcfelszínt érintő sérülések

A traumatológiai gyakorlatban az ízületi felszínt érintő törések és a felismert hyalin sérülések esetén a lehető legpontosabb helyreállítás a cél. Ez azonban számos ok miatt nem mindig lehetséges, ezenkívül a rekonstruált hyalin felszín gyógyulása sem biztos illetve tökéletes. Az artrózishoz vezető folyamatban a porcfelszínek akut vagy krónikus károsodása döntő jelentőségű, ez közvetlenül a sérülés során vagy közvetetten a biomechanikai változások hatására alakulhat ki. Az ízületi felszínek bármilyen inkongruenciája, a tengelyeltérések és az instabilitás jelentik hosszú távon a legfőbb veszélyt.

A sérülések jelentős részében az ízületi felszíneket nagy erőhatások érik. Bár a porc contusiók diagnosztikája a non-invazív képalkotók nyújtotta lehetőségek miatt folyamatosan fejlődik, az egyéb, súlyosabb károsodások miatt kezelésük háttérbe szorulhat. Így gyakran csak a késői következményeket észleljük. A felsorolt sérülések esetén az időben megkezdett konzervatív kezelés egyik fontos elemeként a GS ajánlható.

Artrózis

Az artrózis népbetegség, kezelése egyre nagyobb szakmai feladat és gazdasági teher. Az artrózis sportolóknál három jellemző korosztályt érint. A csúcsterhelés különösen az élsportra készülő és az abban résztvevő fiataloknál meglepően korán elindíthatja a degeneratív elváltozásokat, a megelőzésre irányuló törekvések ellenére is. A hosszú sportpályafutás végén, legtöbbször az ismétlődő sérülések talaján alakul ki artrózis. Végül a már kiöregedett, de köznapi értelemben még aktív dolgozó korosztályhoz tartozók degeneratív ízületi károsodásaival találkozunk. A kezelés első lépésben többnyire konzervatív, ebben a glukózamin- szulfátnak fontos szerepe van.

Hatékonyság

Szót kell még ejtenünk a GS (és egyéb hasonló gyógyszerek) hatékonyságának értékeléséről is A tudományos rendezvények és személyes tapasztalatcserék során legtöbbször a humán hatékonyság direkt bizonyítékának hiánya merül fel, mint megoldatlan probléma. Hangsúlyozni szeretném a „direkt bizonyíték"-ot, mivel ezt a legalaposabb placebo kontrollos, kettős vak tanulmányok szignifikáns eredményei sem képesek nyújtani, ha csak a szokásos szubjektív és fizikális tünetek alapján készülnek. Megoldást jelentene az artroszkópos kontroll, ennek azonban komoly etikai akadályát jelenti, hogy megfelelő indikáció nélkül műtéti beavatkozás nem végezhető.

Áttörést jelenthet e területen Reginster munkája6, amely során standard, terheléses AP röntgenfelvételeken az ízületi rés vastagságát értékelte digitális képfeldolgozás alapján. Eredményei szerint a GS szignifikánsan csökkentette az ízületi rés szűkületét, amely egyébként az artrózis jól ismert progrediáló tünete.

További alkalmazási lehetőségek

A mozgásszervi degeneratív betegségek és sportártalmak megelőzése szempontjából a legnagyobb dilemmát a felismert, veleszületett vagy szerzett hajlamosító állapotok megoldása jelenti. Ezek egy részét csak műtéti beavatkozással lehet megszűntetni (pl. tengelykorrekció, stabilizálás, stb.). A beavatkozás kockázata és a várható eredmény viszonyának mérlegelése (az indikáció alapkérdése) után azonban, pl. panaszmentes sportolónál, az indikáció felállítása nehézségekbe ütközik. A nem operatív módszerek (betét, ortézis, stb.) tekintetében az alkalmazás egyszerűbb. A GS helye ezen a területen még nem pontosan tisztázott, de mellékhatásoktól mentes, az ép ízületben is érvényesülő hatása miatt feltétlenül számolnunk kell vele.

A nemzetközi irodalomból ismert alkalmazási területek közül a sportsebészeti gyakorlatban az artrózis, chondromalacia és osteochondritis esetében rendszeresen, ízületi túlterheléses tünetcsoport kezelésére esetenként használjuk a glukózamin-szulfátot. A juvenilis osteochondrosisokkal kapcsolatban a kedvező hatás még nem tűnik igazoltnak. Értelmetlen az alkalmazás pontatlanul diagnosztizált extraartikuláris elváltozások, bizonytalan eredetű fájdalmak esetén.


Forrás - medlist.com