A betegek gyakran keresik fel a reumatológiai vagy ortopédiai szakrendeléseket, hogy "doktor úr, ez az ízületem reumás". Szerencsére nem annyira sok az orvosi értelemben vett reumás beteg, mint azt a hétköznapokban sokan az egyes ízületek fájdalmára általában használják.

Sokféle okból kialakulhat ízületi fájdalom, melyeknek nagy részében kopásos, sérüléses vagy más elváltozás áll előtérben. A könnyebb megértéshez érdemes a szavakat közelebbről megvizsgálni. Az "arthros" szó görög eredetű, jelentése ízület. Az "-itis" szóvég a gyulladásos eredetre utal, míg az "-osis" éppen a nem gyulladásos okot hangsúlyozza, tehát a degeneratív, kopásos folyamatok elsődlegességére utal.

Nagy vita van a pontos elnevezések körül főleg az angolszász irodalomban, mivel korábban elterjedtebb volt az általános értelemben használt arthritis. A pontosítás elfogadtatása azért is nehéz, mivel mindkét kórképben fellelhetőek a gyulladásos jelek: az ízület vagy ízületek duzzadtak, fájdalmasak, egyes fázisokban melegebbek lehetnek az ellenoldalnál vagy a többi ízületnél, sőt, a bőr is lehet belövellt, livid. Azonban egyszerűen megfogalmazva a kérdést, a rheumatoid arthritisben a gyulladás van előbb, amit követ a porc degenerációja, míg az arthrosisban a porc kopása, károsodása, illetve ennek hatásai váltják ki elsősorban az ízület gyulladását.

A rheumatoid arthritis krónikus, szimmetrikus, progrediáló és deformitásokat okozó sokízületi gyulladás (polyarthritis). Eredete mai ismereteink szerint tisztázatlan, a kórfolyamat előrehaladásában (progressziójában) kóros immunfolyamatok is szerepet játszanak, tehát összességében a szervezet egészének a megbetegedése (szemben az arthrosissal, ami gyakrabban csak egy ízületet érint). Az ízületben zajló folyamatok külső megjelenésére az ízületi belhártya duzzanata (synovitis) a jellemző, továbbá az ezzel együtt járó autoimmun (tehát a szervezetnek saját maga ellen irányuló) folyamatok miatt kialakuló destrukció, deformáció.

A rheumatoid arthritis előfordulása a világon 1 százalékos, a nőkben háromszor gyakoribb, mint a férfiakban. A betegség hullámzó jelleggel halad előre, a különböző fázisok időbeli felismerése és megfelelő kezelése rendkívül fontos. Az ízületi porc kezdeti széli (marginális) eróziói, az ízületi belhártya duzzana (synovitis), az inak, ínhüvelyek gyulladása, másodlagos nem kielégítő működése és a gyulladásos szövetek esetleges idegkompressziója határozzák meg az egyes kezelési lépéseket, alkalmanként szükséges műtéteket. A kórfolyamat előrehaladása egyénenként változó, a megfelelő kezelési lépés időben történő elmulasztása visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz.

Az alábbiakból betegnél legalább öt kritérium megléte szükséges ahhoz, hogy a rheumatoid arthritis diagnózisát kimondhassuk.

1. Legalább egy órán keresztül fennálló reggeli ízületi, vagy környékén jelentkező merevség.
2. Legalább három ízület környezete duzzadt egyidejűleg, az ízületben folyadék található.
3. A csukló, a kézen az ujjtő (MCP), vagy az ujjak ehhez közelebb eső kisízületei (PIP) közül legalább egy duzzadt.
4. Ugyanazon ízületek mindkét oldali egyidejű gyulladása, különösen az ujjtőhöz közelebbi kisízületekben (PIP) és a lábujjak alapízületeiben (MTP).
5. Bőr alatti csomók, melyeket orvos is észlelt a végtagok feszítőizmai és az ízületkörnyéki területeken.
6. A vérsavóból a rheumatoid faktor (RF) kimutatása olyan módszerekkel, ami a normál populációban 5 százaléknál ritkábban mutatható ki.
7. A rheumatoid arthritisre jellemző radiológiai jelek a kéz röntgenfelvételen, mint az ízületi porc melletti bemaródások (eróziók) és a csontok mészszegénysége.

A leggyakrabban jelentkező ízületi gyulladásnak (synovitis) három fázisát különböztetjük meg:

Exsudativ fázis: immunológiai folyamatok következtében az ízületi belhártya áteresztőképessége megváltozik, és a folyadékban növekszik a sejtes elemek száma.

Bolyhos hyperplasia stádiuma: a fenti folyamatot követően az ízületi belhártya falának megvastagodása követi, ami egyesek szerint a reggeli merevség okozója lehet.

A sejtek agresszív burjánzása és a belőlük kiszabaduló enzimek okozzák a porc pusztulását és az ízületkörnyéki ciszták megjelenését.

Infiltráció fázisa: ismét a sejtes elemek megszaporodása kerül előtérbe, bár ezek "már csak" plazmasejtek és lymphocyták. A gyulladás miatt az érintett ízületben a duzzanat, fájdalom és merevség kerül előtérbe.

A rheumatoid arthritis kezelése több szakma feladata (multidiszciplináris betegség). A kezelése alapvetően reumatológus feladata, de feltétlenül ki kell emelni, hogy a megfelelő időben kivitelezett ortopéd sebészeti beavatkozás is lényeges. Feladata a folyamat előrehaladásának késleltetése, a fájdalom okozta panaszok csökkentése, a deformitások kialakulásának megelőzése és a funkciók helyreállítása vagy javítása.

Sorrendiség szempontjából leggyakrabban a térd-, a kéz- és a csuklóízületekben végzünk műtéteket. Ezt követik a csípő-, a láb- és a bokaízületek, majd a könyök- és vállízületek. A műtéttípusokat tekintve leggyakoribb a protetizálás (40 százalék), majd ezt követik a megelőző műtétek (melyekre a későbbiekben külön térnék ki), illetve a rekonstrukciós, kimetszéses beavatkozások.

Az ortopéd sebésznek nem szabad elfelejtenie, hogy a rheumatoid arthritis kezelésében csupán időszakos a szerepe (epizodista), de az érintett ízület szempontjából - ha átmenetileg is - lényeges szerepet játszik. Fontos még az érintett ízületek megfelelő sorrendben történő ellátása/operálása, tovább a beteg optimális beállítása a műtéti időszakra, de ezek tárgyalása már meghaladja az e cikkben adott lehetőségeinket.


Forrás - Gyógy-ír - Kisalföld