Először mindig el kell dönteni, hogy mi okozza, végig kell alaposan gondolni, hogy a tünet jelentkezése előtt milyen ételeket fogyasztottunk, milyen gyógyszereket vettünk be, volt-e lázas betegségünk.

A túl szoros, irritáló ruhaneműt cseréljük le lehetőleg szellősebb pamutra. Fürdéssel, fürdőhabbal lehetőleg ne szárítsuk bőrünket, a fürdővíz ne legyen se túl hideg, se forró, és ne üljünk benne órákig. Csökkentheti a viszketést a megfelelő emolliens bőrápoló használata, néha a híg mentolos krémek jó hatásúak lehetnek. Gyógyszeresen antihisztaminokat is használunk.

Viszketést okozhat kiütés nélkül:

• száraz bőr
• anyagcsere és belső elválasztású mirigyek betegségei (máj-epehólyag betegségei, sárgaság, pajzsmirigybetegségek, cukorbetegség, köszvény)
• veseelégtelenség, urémia
• rosszindulatú daganatok, pl. limfómák
• gyógyszermelléhatás (pl. barbiturát, szulfonamid)
• terhesség
• policitémia vera (túl „sűrű” a vér)
• bélférgesség
• ételallergia
• pszichés eredetű viszketés.

A bőrelváltozással járó viszketés leggyakoribb okai:

• bőrgyulladás (ekcéma), pikkelysömör (pszoriázis), rózsahimlő
• csalánkiütés
• fényallergia, melegkiütés
• gyógyszerallergia
• baktériumok, vírusok, gombák, paraziták okozta bőrelváltozások.

A hisztamin minden szövetben és szövetnedvben megtalálható nitrogén tartalmú vegyület. Főleg az ún. hízósejtekben és a vér ún. bazofil sejtjeiben raktározódik, de van a gyomornyálkahártya sejtjeiben is. Kétféle receptorhoz kapcsolódik. A H1-receptorhoz kapcsolódva bél- és hörgő összehúzódást okoz, a H2-receptorhoz kapcsolódva a gyomor sósavtermelését fokozza. Szintén a H1-receptorokhoz kötődve értágulatot és vérnyomásesést okozhat, fokozza a hajszálerek áteresztő-képességét, a nagyobb ereket viszont összehúzza. Ezek a hatások magyarázzák a hisztamin hatására létrejövő tünetegyüttest: vizenyőt, értágulatot, viszketést. Az értágulat helyén bőrpír és bőrduzzanat alakul ki (csalánkiütés!). A méh-, kígyó- és pókméreg szintén hisztamin-felszabadulást idéz elő, ami a bőr felületi rétegeibe jutva viszketést okozhat. A hideg és napsugár okozta kiütések létrejöttéért is részben ez az anyag a felelős. Egyes fejfájások kialakulásában is szerepe lehet.

Ha a viszketés oka nyilvánvaló (pl. szúnyogcsípés), akkor célt érhetünk a fenti szerekkel, de például száraz bőr esetén (ami gyakran okoz súlyosbít viszketést), ezek a készítmények nem javasoltak, hanem bőrpuhító krémet, testápolót érdemes megpróbálni.

Viszketés: felszólítás, hogy foglalkozzam magammal, elhanyagoltság érzete

A viszketés, mint tünet, jelzés értékkel rendelkezik. Felszólít arra, hogy felhozzuk a bennünk elfojtott és kellemetlen dolgokat. „Ez az érzés cselekvésre késztet, rákényszerít, hogy rejtett érzelmeinket, gondolatainkat tudatosítsuk és kinyilvánítsuk.”

„Tehát ha valami felfedezésre és szabadon engedésre vár bennünk, a test jelezni fogja.” A vakarózással megkíséreljük ezt testi szinten felpiszkálni ezt és kiszabadítani.

A vakarózás nagyon hasonlít a simogatásra. A testünk viszketéssel a gyengédség és intimitás hiányát is jelezheti nekünk. Ha mellőzöttnek érezzük magunkat, akkor a testünk viszketéssel kényszeríti ki azt, hogy saját magunkkal foglalkozzunk. Saját igényeink felismerése és kielégítése az egyik legfontosabb feladatunk az életben.

• A düh és a viszketés összefüggése krónikus csalánkiütéses és pikkelysömörös betegeknél
• Azonosították a viszketés génjét
• A viszketés
• Viszketés
• A viszketés okai