Az agykontroll hazai meghonosítója, Domján László 1989-ben csodálkozott rá a különös módszerre: ezek szerint a világ nem úgy működik, mint ahogyan azt neki tanították? A belgyógyász-reumatológus köré azóta egész intézményrendszer épült, de a doktor már új utakon is kutakodik.

agykontroll/domik.jpg" alt="Domján László, agykontroll" width="287" height="186" />

A Domján gyerekek a 60-as évek elején.
Nemrég köszönthették születésnapján 91 éves édesanyjukat a 28 unokával és 16 dédunokával egyetemben.

- Hat testvérével felnőttként is összetart – ritka adomány mostanság.

- Az Országház mellettünk nőttünk fel, matematika-fizika szakos tanár édesanyánk és mérnök édesapánk mellett. Apu három éve nincs köztünk. Édesanyám 91 éves, majd minden nap sétálunk egy nagyot a Normafánál. Mély katolikus hitben neveltek, a relaxációimat ma is minden alkalommal imával kezdem, és célelérő programozásaimat úgy fejezem be: „legyen meg a Te akaratod”. Sokáig csak mosolyogtam azon a gondolaton, hogy halálunk után újraszületnénk, de aztán megtapasztaltam.     

- Elmeséli?

- Egy elmefejlesztő módszer bemutatóján vettem részt 1990-ben. Ennek kapcsán egy páros gyakorlatban, módosult tudatállapotban tisztán láttam néhány korábbi életbeli önmagamat. Többek közt francia szerzetesként, s kétség sem férhetett hozzá, hogy ő én voltam. Három év múlva az agykontrolltanfolyam szünetében egy kedves hölgy lépett hozzám: „Járok egy pszichológushoz, aki hipnózisban visszavitt az időben. Tisztán láttam magamat Franciaországban, apácaként. Azt is láttam, hogy mindig ugyanahhoz a szerzeteshez megyek gyónni. Felismerés hasított belém: "De hiszen ő most a Domján Laci!". Megjegyzem, az én furcsa tapasztalásomról a hölgy nem tudhatott!

- Az európai kultúrkörtől idegen a reinkarnáció gondolata.

- Az én értelmezésemben a magyar népmesék is szólnak róla. A király hosszú vándorútra – életek sorozatára – küldi gyermekeit, hogy fejlődjenek. Útjuk során számtalan nehéz kihívással találkoznak, s így hazaérve már érettebbek, bölcsebbek, tapasztalataikkal a környezetüket is gazdagítják... Nagyon érdekelnek az élet alapkérdései: honnan jöttünk, miért vagyunk itt, merre tartunk? Ezért sincs például televízióm. Esténként a párommal, oldalanként egymást váltva, olvasunk fel igazán értékes könyvekből. Két kedvencem a Lelkünk útja és A most hatalma.

- Miért lett orvosból agykontrolloktató?

- Először belgyógyász lettem, majd reumatológus, 10 évig dolgoztam az ORFI-ban, idővel tudományos fokozatot is szereztem. Válásom kapcsán kapott gellert életutam, s végül az agykontroll oktatásánál kötöttem ki. Ma is orvosnak tartom magam, rokonokat és barátokat reumatológusként kezelek is, de időm nagy részében azt tanítom, hogy hogyan tudnak segíteni önmagukon, például szervezetük belső, öngyógyító erejének növelésével az emberek.

- A magyarok tragikus egészségi állapotáért az akadozva működő ellátórendszert, a rosszul kitalált társadalombiztosítást, a pénztelenséget kárhoztatják. Közben egyre több orvos maga keres megoldást, és alkalmaz az előírt protokoll mellett vagy helyett ősi gyógymódokat.

- Én a hetvenes években jártam Budapesten az orvosi egyetemre, ahol többnyire úgy tanultunk az emberről, mint holmi biomechanikus gépről. Ma már tudjuk, hogy a legtöbb súlyos krónikus betegség hátterében szőnyeg alá söpört, feldolgozatlan lelki traumák is meghúzódnak. Hitem és tapasztalatom szerint tartós gyógyulást csak a megbomlott harmónia helyreállításától várhatunk. Sok elterjedt kezelési módszer csak ideiglenesen nyomja el a tüneteket.

- Erre mondják: az orvos kezel, a természet gyógyít.

- Igen, de csak a páciens aktív közreműködésével. Az elme ereje hatalmas! Csodákra képes, amelyek persze nem mondanak ellent semmilyen természeti törvénynek. Eddig kevéssé ismert, ám létező törvényszerűségekre építenek. A világ leghíresebb orvosi egyetemén, a Harvardon két éve már működik úgynevezett komplementer medicina fakultás, ahol többek közt azt oktatják, hogy ellazult állapotban a képzelet hogyan tudja jobb munkára ösztönözni az immunrendszert. A tudatos elme másodpercenként csak kétezer bitnyi információmennyiséget képes kezelni. A tudatalatti állítólag négyszázmilliárdot! Ez a gigantikus „komputer” irányítja a testünkben egyidejűleg zajló ezernyi élettani folyamatot, ahogy rögzült szokásainkat is.

- Hogyan hathatunk hát önmagunkra?

- Számos korrekt mentális módszer létezik, ami segít változni. Én azért szerettem meg közülük az agykontrollt, mert logikus, könnyen, gyorsan elsajátítható és garantáltan működik. Ezért is örülök, hogy pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók számára akkreditáltak már a tanfolyamaink. De kitűnőnek tartom például az NLP nevű mentális módszert, illetve az ellazulást segítő agytréner készüléket is, ebéd után általában utóbbival relaxálok. A különleges szemüvegben változó frekvenciájú fények villognak előttem, a fejhallgatóból kattogó hangot hallok. Hatására többnyire elalszom, és 20 perc múlva pihenten folytatom a napomat.

- Az elme ön- és közveszélyes fegyver is. Érzik-e az agyműködésüket befolyásolni képes emberek a tudással járó felelősséget?

- Azért, mert valaki az agyát jobban tudja használni, még nem vált mindenhatóvá. Tanfolyamaink nem istenképzők. A hallgatók csupán azt tanulják meg, hogy miként tudják hétköznapi gondjaikat hatékonyabban megoldani, valamint ellazulni, tehát levezetni a stresszt. Számomra a módszer legnagyobb ajándéka az a mély nyugalom és lelki béke, amit azóta érzek, hogy rászoktam a relaxálásra.

- Ha ilyen mértékben javítja az életminőséget, miért nem szorgalmazza, hogy mindenki hozzájuthasson ehhez a tudáshoz? Miért nem tanítják például az iskolákban?

- Ezt a mankót sok tanár már alkalmazza. Remélem, hogy eredményeik láttán idővel az Oktatási Minisztérium is felfigyel a módszerben rejlő lehetőségekre. Ősszel agykontrollos alapítványi általános iskolát indítunk Csillebércen, a példa várhatóan még beszédesebb lesz.

- Sikeresnek ígérkező orvosi karriert adott fel egy finoman szólva is kétkedve fogadott módszer elterjesztéséért.

- Gyermekeim anyukájába egyetemistaként szerettem bele, 23 éves voltam, amikor összeházasodtunk. Rajongtam érte, padlóra kerültem, amikor 11 év után beleszeretett valaki másba, és elhagyott. Emiatt küldte el épp nekem Ausztráliában élő nővérem az angol nyelvű agykontrollkönyvet, José Silva művét. A 30. oldal táján ki akartam dobni, de kíváncsiságból mégis végigolvastam és kipróbáltam. Úgy működött, ahogy le van írva. Ha nem dől dugába kereknek gondolt világom, ma minden bizonnyal valamelyik kórház reumatológia osztályán dolgozom. Az se lenne rossz, de örülök, hogy így alakult az életem.

- Úgy látom, megtalálta a párját…

agykontroll/adel.jpg" alt="Domján László, agykontroll" width="222" height="180" />- Adéllal a Tolle-klubon talákoztunk. Mindkettőnket érdekel a lelki fejlődés, és annak az az egyszerű módja, amit Eckhart Tolle, ez a megvilágosodott, egykori Cambridge-i tudóspalánta javasol. Azt is Tolle műveiből tudtam meg, hogy mi valójában az úgynevezett szerelem: egy mélyen bennünk élő hiányérzet elfedésére használt érzelmi próbálkozás. Ezt persze nem tudjuk, csak a perzselő vágyat érezzük, hogy minél többet együtt lehessünk imádottunkkal. Ám az ilyen lángolás idővel szükségszerűen kialszik.

Azok tudnak működő kapcsolatban élni, akik egyedül is jól érzik magukat. Válásom után én is a nagy Ő megtalálásától reméltem a megváltást, akadtak próbálkozásaim, majd fölhagytam a kereséssel. Aztán a sors összehozott Adéllal. Neki köszönhetem, hogy már nem egy lakásba, hanem hazajövök.

Forrás - nana.hu