Örülne-e egy olyan bölcs barátnak, akit minden éjjel és teljesen ingyen megkérdezhetne szinte bármiről, s ő a kérdésére mindig jó választ adna? Nos, van ilyen barátja, és közelebb, mint gondolná. A saját fejében!

Tudatalattinknak, lelkünknek, vagy bárhogy nevezhetjük tetszésünk szerint, a lényeg, hogy valóban válaszol. De hogyan is szólítsuk meg? Nos, rendeljünk tőle álmot! Természetesen más módon is megszólítható, de most az egyszerűség kedvéért csak erről mesélek, s megosztom a Kedves Olvasóval első „álomrendelésem” hiteles történetét.

1989-ben arra készültem, hogy magánkiadásban kiadjam az agykontroll című könyvet, majd idővel, négynapos tanfolyamokon, tanítsam is ezt a meglepően egyszerű, ugyanakkor döbbenetes hatású, alapvetően önsegítő jellegű módszert. Húgomék havonta egyszer összehívták gondolkodó barátaikat, és egy-egy olyan szakértőt is meginvitáltak, aki előadást tartott nekik valamilyen témáról. Fölajánlottam, hogy szívesen beszélnék a társaságnak az agykontroll nevű stressz-kezelő és elmefejlesztő metódusról, amiről akkoriban itthon gyakorlatilag még senki sem hallott. A 20 fős társaság meglehetősen szkeptikusan, de – talán a házigazda iránti tiszteletből – jóindulatúan hallgatott. Mondandóm befejeztével egy szimpatikus, korombeli férfi megkérdezte:
– Laci! Emlékszel rám? Valamikor régen már találkoztunk.
– Mi találkoztunk volna? Röstellem, de nem emlékszem rád.
– Semmi baj. Itt a telefonszámom. Ha holnap fölhívsz, és megmondod, hogy hol és mikor találkoztunk, hiszek az agykontrollodban.

Hazasomfordáltam, majd az ágyam mellé papírt és ceruzát készítettem. Ágyba bújtam, és elalvás előtt „alfába” mentem, vagyis mélyen ellazultam, majd gondolatban így szóltam: „Olyan álmot szeretnék és olyan álmom lesz, ami választ ad a kérdésre, hogy hol és mikor találkoztam azzal a fiatalemberrel, aki a ma esti előadásom után megkérdezett. Megkapom az álmot, emlékezni fogok rá, és meg fogom azt érteni.” Ezt követően igen hamar álomba szenderültem. Remekül aludtam, mert azt már akkor is tudtam, hogy a jó alváshoz természetes anyagok közt érdemes álomra hajtani fejünket.

Hajnaltájt első igazán nagy szerelmemről, Éváról álmodtam. (Csodálatos diákkori szerelem volt, aztán – ahogy mondani szokták – idővel elsodort minket egymástól az élet.) Fölírtam a cédulára „Éva”, majd aludtam tovább. Reggelre kelve meg se néztem a papírt, mert még mindig emlékeztem az álmomra. Felhívtam a srácot, és elmondtam neki, hogy sajnos most sem emlékszem, hogy hol és mikor találkoztunk, „megrendelt” álmomban helyette V. Évát, diákkori nagy szerelmemet láttam.

– Hoppá! Úgy látszik, mégiscsak van valami a te agykontrollodban! Ugyanis kb. 15 évvel ezelőtt hármasban találkoztunk, és röviden elbeszélgettünk: Éva, te és én.

Sikerrel használtam az „álomrendelést” elveszett tárgyak (pl. a sportpályabérletem) megtalálására. Egyik tanítványom eredményesen használta a mentális technikát a megfelelő gyógykezelés megválasztására, míg egy másik tanítványommal rendelt álma közölte, hogy mire allergiás, s ez a válasz is igaznak bizonyult. Az álomkontroll komolyabb ügyekben is segít, de természetesen nem csodaszer, így például nem érdemes tudatalattinkat a várható lottó-nyerőszámokról faggatni. Arról viszont már igen, hogy milyen hasznos tevékenységgel kereshetünk pénzt.

Miért működik a módszer? Alapvetően azért, mert míg a tudatos elménk másodpercenként átlagosan csak 2000 bitnyi információt dolgoz fel, addig elménk tudatalatti (más néven: tudattalan) része 4 milliárd bitnyi információ feldolgozására és tartós tárolására képes. Ráadásul rádióadó-vevőhöz hasonló módon kapcsolódik az „összemberi tudáshoz”, az ún. kollektív tudattalanhoz. Ez magyarázza például a világon az egyidejű felfedezéseket és találmányokat.

Az álmodás természetes folyamat. Potenciális lehetőség hétköznapi gondjaink eredményesebb megoldásához, hiszen már Petőfi is tudta: „Anyám, az álmok nem hazudnak…”

Dr. Domján László

Forrás - paramedica.hu