Vénás trombózisról beszélünk, ha a vérkeringés vénás részében futó erekben vérrög keletkezik.
A vér természetszerűleg folyékony, hiszen másképp nem szállítaná a szervezet szöveteibe az oxigént és különböző, oldott állapotban lévő nélkülözhetetlen anyagokat. Ugyanígy csak a folyékony vér képes a szervekből az anyagcsere során létrejött széndioxiot és egyéb végtermékeket eltranszportálni.

Ugyanaz a rendkívül bonyolult folyamat, melynek során a testen ejtett sebből kifolyó vér percek alatt megalvad (ez állítja el a vérzést), akadályozza meg, hogy a véralvadás az éren belül bekövetkezzék. Ha ez mégis megtörténik, kialakul az érben a vérrög (trombus), ami rendszerint néhány milliméter átmérőjű, féreg alakú, morzsalékony képlet. Ez már abban az esetben is baj, ha - mint az esetek többségében - a vérrög az ér falához tapad, folyamatosan részben feloldódik, részben szervül, vagyis az ér falától elválaszthatatlanná válik. Ilyenkor ugyanis az elzárt éren keresztül a keringés megszűnik. Ennek azonban csak akkor vannak kóros következményei, ha egyszerre több vénában vagy nagyon fontos vivőerekben keletkezik, mert különben van idő arra, hogy a tartalék erek kitágulása a vérkeringést helyreállítsa.

A vénás trombózis okai

Vénás trombózis legtöbbször az alsó végtagokban, különösen a comb és az alszár vivőereiben fordul elő. Ezt az elhelyezkedést jól érthetővé teszik azok a tényezők, melyek a vénák trombózisát elősegítik. Ezek közül az első helyen áll a vér pangása a vivőerekben. Ezen az értendő, hogy a keringés valamilyen oknál fogva nem tudja az időegységenként továbbítandó vérmennyiséget kiüríteni, így több vér marad a vivőerekben. Ha meggondoljuk, hogy az alsó végtagokból a vérnek fölfelé, tehát a nehézségi erővel szemben az álló ember magasságába kell eljutnia, érthető, hogy a pangás legkönnyebben az alsó végtagokban fordul elő.

A második tényező a tartós mozdulatlanság, mely szintén elsősorban az alsó végtagokon idéz elő trombózist. Mozgás közben ugyanis a láb és comb izomzata úgy működik, mint egy pumpa, tehát fölfelé préseli a vivőerekből a vért. Mozdulatlanul fekvő vagy álló egyénen ez a pumpahatás kimarad.

Elősegíti a trombózis keletkezését az érfal sérülése is. Ennek következtében ugyanis olyan anyagok áramlanak a sérüléshez, melyek a vér alvadását megkönnyítik (thrombokinase).

Végül több olyan betegség és gyógyszer létezik, mely megbontja az egyensúlyt a véralvadást elősegítő és akadályozó anyagok között, az előbbiek viszonylag felszaporodnak, és ilyen módon ép vénában is bekövetkezhet a trombusképződés.

Hogy mennyire bonyolult az egész mechanizmus, csak azzal szeretnénk illusztrálni, hogy a pangás értágító hatása is okozhat hajszáleres sérülést, ami már két véralvadást okozó ok együttes hatásával jár.

Az elmondottak figyelembevételével jól érthető, hogy milyen sok betegség okozhat vénás trombózist. Ilyen elsősorban minden keringési elégtelenséggel járó szívbetegség (például akut szívinfarktus, billentyűhiba, magas vérnyomás). Ezekben a kórképekben a keringési elégtelenség közvetlen következménye a vénás pangás. Ha a beteg - mint az keringési elégtelenségben természetes - tartósan fekszik, a pangás és az izompumpa hiányának együttes hatása érvényesül.

Ugyancsak veszélyeztetettek az előrehaladott rosszindulatú betegségben szenvedők. Maga a daganat olyan anyagokat termel, melyek elősegítik a véralvadást. Ehhez járul az, hogy a súlyos beteg mozgásképtelen.

A fentiekből érthető a kövérek, terhesek viszonylag gyakori vénás trombózisa. Ugyancsak nagyobb a veszély baleset, műtét, szülés után. Ilyenkor a műtét vagy baleset által okozott érfalsérülés és a tartós mozdulatlanság hatása adódik össze. Vizsgálatok bizonyítják, hogy műtőasztalon fekvő elaltatott beteg lábában a vérkeringés már 10 perc múlva lelassul.

A véralvadás nagyobb rizikóját okozó elterjedt gyógyszerek között legfontosabb a fogamzásgátló tabletta, bár nagyon kevés nőnél fordul elő vénás trombózis.

Bizonyos szerepe a visszérbetegségnek is van. Igaz, hogy ez inkább a jól látható, felületes vénákat érinti, melyeknek trombózisa kevésbé veszélyes. Az is igaz azonban, hogy a súlyos visszérbetegségben elpusztulhatnak azok a billentyűk, melyek egészséges emberen a vér továbbítását az alsó végtagok mély vénáiból elősegítik.

Bár eddig zömmel az alsó végtagok trombózisáról volt szó, ritkábban más vénákban (prosztata, petefészek körüli erek stb.) is előfordulhat, sőt szívbelhártya-gyulladás esetében magában a szívben is kialakulhat a vérrög.

A mély vénás trombózis tünetei

Megint az alsó végtagok trombózisáról beszélünk, mert ez a leggyakoribb. A beteg láb dagadt, fájdalmas, a térdhajlat tapintására vagy a láb kinyújtására a beteg fájdalmat jelez. A trombózisos láb rendszerint más színű, mint az ép, lehet gyulladt, tehát piros, máskor kékes, melegebb, mint a másik láb. A beteg számára is feltűnő lehet, hogy mindezeket csak az egyik lábán észleli.

A mély vénás trombózissal azért foglalkoztunk ilyen részletesen, hogy mindenki maga ismerje fel a betegség első jeleit, és forduljon haladéktalanul orvoshoz. Egyszerű vénás trombózis kezelése a háziorvos feladata. Jó, ha a laikus annyit tud, hogy nem annyira a járás ártalmas, mint inkább a mozdulatlan állás vagy ülés (izompumpa kimarad). A felpolcolt lábakkal való fekvés - mely a vénák kiürülését segíti mindenképpen kívánatos, legalábbis addig, amíg a háziorvos a beteg lábat nem látja.

Forrás - InforMed.hu