Avagy a természet finomhangolása

A fizikai állandók nem függetlenek a matematikai állandóktól, azokkal szoros kapcsolatban vannak. Fizikai állandókra példa lehet a fény vákuumbeli sebessége, az elektron töltése és nyugalmi tömege, a gravitációs állandó, és így tovább...

A fizikai állandók

A fizikai állandók nem függetlenek a matematikai állandóktól, azokkal szoros kapcsolatban vannak. Fizikai állandókra példa lehet a fény vákuumbeli sebessége, az elektron töltése és nyugalmi tömege, a gravitációs állandó, a vákuum di- elektromos állandója, a Planck-féle állandó, a Boltzmann-állandó.

A fizikai állandók kombinálásával újabb állandókat képezhetünk, ezért felvethető a kérdés, hogy vajon hány darab független fizikai állandó létezik, vagyis hogy hány olyan állandó van, amelyet a többi állandóból nem lehet levezetni. Prof. dr. John C. Baez (Kaliforniai Egyetem) szerint a független fizikai állandók száma összesen 26. Fölvethető az a kérdés is, hogy a fizikai állandók öröktől fogva léteznek-e, vagy csak a feltételezett ősrobbanás során alakultak ki, s az is, hogy miért éppen akkorák a fizikai állandók, amekkorák.

A kérdés azért fontos, mert bármelyik fizikai állandó csekély mértékű megváltozása alapvetően megváltoztatná a világ működését, olyannyira, hogy a csillagok nem tudnának sugározni, mert bennük nem működne termonukleáris reakció, vagy például az atomok nem tudnának szerves molekulákat alkotni, s ezért nem jöhetett volna létre az élet, sőt esetleg egyáltalán nem létezhetnének atomok, mert az elektronok nem lennének képesek az atommagok körül stabil pályákon keringeni.

Hogy a világ éppen olyan, amilyen, az a fizikai állandók rendkívül precíz összehangolásának következménye. Az egyik legfontosabb természeti állandó, nevezetesen az úgynevezett finomszerkezeti állandó, akkora pontossággal van beállítva az éppen optimális értékre, mintha a Holdon elhelyezett egyforintos érme közepébe találnánk egy puskával a Földről. Egyes természettudósok szerint az állandók precíz finomhangolása nem lehet véletlen, mögötte egyfajta intelligencia jogosan feltételezhető. Feltűnő az is, hogy a már említett dimenzió nélküli, finomszerkezeti állandó reciproka egy igen különös egész szám, amelynek értéke 137.

Néhány számmisztikai érdekesség a 137-ről...

• A 137 prímszám (vagyis nem lehet előállítani más egész számok szorzataként), de ezenkívül még prímszámok a számjegyeiből képezett 3, 7, 13, 17, 31, 37, 71, 73, 173 és 317-es számok is.
• A számjegyek összege ugyancsak prímszám (1+3+7=11).
• A számjegyek négyzeteinek összege szintén prímszám (1+9+49=59).
• A számjegyek köbeinek összege 371, ami ugyanazokból a számjegyekből áll, mint az eredeti 137.
• A 137-es szám felírható két egész szám négyzeteinek összegeként is, ezek: 4 és 11.
• A 137-es szám felírható három egész szám négyzeteinek összegeként is, ezek: 1, 6 és 10.
• A 137-es szám felírható négy egész szám négyzeteinek összegeként is, ezek: 1, 6, 6 és 8.

Még folytathatnánk a sort, hiszen ez a felsorolás csupán néhány kiragadott példa a 137-es számmal kapcsolatos numerológiai érdekességekből. A számelméleti érdekességek mellett az is figyelemre méltó lehet, hogy a klorofillmolekula éppen 137 atomból áll. Mint tudjuk, a klorofill az a vegyület, amelynek segítségével a Napból érkező ultraibolya sugarak hatására a növények leveleiben vízből és szén-dioxidból oxigénfelszabadulás mellett szénhidrátok képződnek. Ez a Földön a legfontosabb és legjelentősebb táplálék- és oxigéntermelő folyamat. Klorofill nélkül nem létezhetne a Földön emberi élet.

Félelmetes összhang

A természeti állandók pontos összehangolásának következménye az is, hogy a víz +4 ˚C-os állapotában a legsűrűbb, s ezért a jég nem süllyed le a víz fenekére, hanem a tetején úszik. Ha nem így lenne, a folyókban, tavakban és tengerekben nem lehetne élet. Nagyon valószínűtlen, hogy a természeti állandók pontos összhangja csupán a vak véletlen műve, mert ha ez valóban véletlen, akkor ennek a véletlennek kisebb a valószínűsége, mint ha valakinek 100 éven keresztül minden héten ötös találata lenne a lottón.

Ebből a felismerésből kiindulva több természettudós feltételezi, hogy megalapozott az úgynevezett antropikus elv. Ennek alapgondolata az, hogy az univerzum éppen azért ilyen, hogy létezhessen benne értelmes lény, aki megfigyeli. A gyenge antropikus elv szerint több világegyetem keletkezett, ezekben véletlenszerűen alakultak ki a természeti állandók, s mi egy olyan világegyetemben élünk, ahol véletlenül összejöttek a megfelelő paraméter-kombinációk, s ezáltal lehetővé vált az életünk. Ez az elgondolás tulajdonképpen egyfajta kozmológiai darwinizmusként is felfogható.

Az erős antropikus elv szerint létezik egy kozmikus intelligencia, amely szándékosan úgy irányította a természeti állandók kialakulását, hogy az élet létrejöhessen. Egyes távol-keleti vallási filozófiák (például a hindu védanta vagy a buddhista jógácsára bölcselet) lehetséges interpretációja szerint a világban csak egyetlen tudat van, de az soknak látszik, s a tapasztalható materiális világot voltaképpen mi magunk teremtjük magunk köré a tudatunk aktivitása által.

Összhangban van ez a gondolat C. G. Jung elméletével is, amely szerint az anyagi világ nem más, mint a kollektív tudattalan legmélyebb szintjének összesűrűsödött állapota. Akárhogyan van is, a természeti állandók finom összhangja mögött jogosan feltételezhetünk egy tudatos intelligenciát, s nincs kizárva, hogy a természeti állandók rejtélye bármennyire bonyolult kérdés, esetleg mégis megfejthető. Talán ebben reménykedett Einstein is, amikor úgy vélte, hogy: „Isten ravasz, de nem rosszindulatú.”

Forrás - freespirit.hu