A férfiak gyakran túl büszkék (?) ahhoz, hogy egészségügyi gondjaikkal orvoshoz forduljanak, pedig ha idejében megtennék, sokszor elkerülhetnék a nagyobb bajt. Különösen így van ez az alattomos, sokáig tünetmentes prosztatabajok esetében.

Ne legyünk a statisztika része!

Magyarországon évente 4500 ember betegszik meg prosztatarákban és 1400 ember hal meg emiatt. (Hazánkban évente mintegy 30.000 embert vesztünk el különböző eredetű daganatos betegség következtében.)
Magyarországon közel 1,5 millió 50 év feletti férfi él. Ők képviselik a prosztata-megbetegedések szempontjából a "veszélyeztetett" korosztályt. Az alattomos prosztatarák a férfiak leggyakoribb daganata.
A prosztata megbetegedéseinek korai felismerése viszont nagymértékben növeli a gyógyulás esélyét. Ezért érdemes orvoshoz fordulni, ha panaszaink vannak, mert egy kis kellemetlenség - vizsgálata a végbélen át történik (rektális digitális vizsgálat RDV) - eltűrésének jutalma életminőségünk megőrzése lehet még hosszú éveken át.

Hol van, és hogyan működik?

A prosztata vagy más néven dülmirigy - fiatal felnőtt korban mintegy 20 g súlyú szerv - a férfi nemi szervekhez tartozik, és jelentős szerepet játszik az spermaképzésben. Az ejaculatum 15-30%-a származik a prosztatából.
A húgyhólyag alatt található - körülveszi a húgycső kezdeti szakaszát -, s közvetlen szomszédságban áll a végbéllel. A prosztata speciális mirigyrendszerből épül fel, s e mirigyeket körülvevő simaizom-sejtek segítségével történik a prosztata váladékának kiürítése a húgycsőbe.
Mivel a prosztata körülveszi a húgycső egy bizonyos szakaszát, érthető, hogy a prosztata bármely megbetegedése különböző vizelési gondokhoz vezethet. Ezek között szerepelnek olyan fájdalmak, melyek a végbél felé, a gerinc és a herék felé sugároznak ki, és együtt járnak többek között olyan problémákkal, mint a nehézvizelés, fájdalmas vizelés, gyakori vizelés, vizelet elcsepegése, éjszakai gyakori vizelés vagy akár a legsúlyosabb, a teljes vizelésképtelenség.
E tünetek általában egymással kombinálódva jelentkeznek, ezért a beteg csak nehezen tudja megfogalmazni panaszait. A prosztatának háromféle megbetegedése ismert: a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, a prosztata gyulladásos betegségei, valamint a prosztatarák. Vegyük most sorra ezeket.

A prosztata jóindulatú megnagyobbodása

Ez a betegség lényegében a prosztata mirigyrendszerének és simaizom sejtjeinek számszerű megsokszorozódása (hyperplasia). Ez azt jelenti, hogy a prosztata a normális méretének akár többszörösére is növekedhet, összenyomhatja, illetve szűkítheti a húgycső átmérőjét, s ezáltal komoly vizelési problémákhoz vezethet. Ez a fajta prosztata probléma nem rosszindulatú betegség, ennek ellenére szakszerű kezelést igényel.
Ma már sokféle kezelési mód ismert a különböző természetgyógyászati eljárásoktól a gyógyszeres kezelésen át az urológiai sebészeti beavatkozásig. Ha ez utóbbi indokolttá válik, akkor lehetőség kínálkozik ún. nyílt műtétre, vagy húgycsövön át végzendő, endoszkópos műtétre.

A prosztata megnagyobbodás okozta leggyakoribb panaszok:

• Nehéz vizelés
• Gyenge vizeletsugár
• Nehezen induló vizelés
• Utócsepegés
• Intermittáló (időszakonként szünetelő, váltakozó) vizelés
• Gyakori vizelés
• Azonnali, parancsoló vizelési inger
• Gyakori hajnali vizelés
• Inkontinencia (vizelet-visszatartási képtelenség)
• Vizelési képtelenség

A prosztatagyulladás

Gyakran húgyúti gyulladás nyomán vagy szexuálisan átvihető fertőzés szövődményeként jöhet létre a prosztata gyulladásos betegsége. A diagnózist a kezelőorvos a kórokozó vagy kórokozók kimutatásával és más urológiai diagnosztikus módszerek alkalmazásával állapítja meg. Az esetek nagy részében a kezelés gyógyszeres terápiával eredményes lehet, bár ritkán az is előfordulhat, hogy sebészi beavatkozás válik szükségessé.

A prosztatarák

A prosztatarák a prosztata mirigyrendszerét alkotó hámszövet rosszindulatú daganata.
A diagnózis megállapítása urológus szakorvos által végzendő tapintási vizsgálaton, ultrahang vizsgálaton, vérvizsgálaton (prosztata-specifikus antigén, PSA vizsgálata a vérben) és szövettani vizsgálaton alapulhat.
Ha a betegség kialakulása szövettanilag bebizonyosodott, a terápiás lehetőségek közül az urológus szakorvos választja ki a helyes megoldást. Ezek között szerepelhet a gyógyszeres terápia (antibiotikumos kezelés), sugárterápia, radikális műtét, és egyéb más lehetőségek.

Jobb félni, mint megijedni

A prosztatarák pontos kiváltó okára jelen tudásunk alapján még nem derült fény, de ismeretesek bizonyos kockázati tényezők. Ilyenek az életkor (50 év felettieket érinti túlnyomó többségben), a családi öröklődés és a táplálkozás. A zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrend csökkenti a prosztatarák kialakulásának veszélyét, míg az állati zsiradék növeli a veszélyt.
Azok, akik legkisebb jelét is észlelik a prosztata bántalmak tüneteinek, haladéktalanul forduljanak szakorvoshoz. Bármely, prosztatával kapcsolatos panasz hátterében más és más betegség állhat, ezért elengedhetetlen a szakszerű kivizsgálás.

Beutaló nélkül gyorsan sorra kerül

A magyar urológus szakma felkészült a prosztata betegségeinek világszínvonalú diagnosztikájára és kezelésére. Urológiai vizsgálatra bármely beteg közvetlenül, akár beutaló nélkül is jelentkezhet. Sok szakrendelőben már létezik speciális kérdőív, mely öt perc alatt jól kitölthető, és segítségével kiválóan nyomon követhető a kiindulási állapothoz viszonyított terápiás kezelés sikere.
Üdvös lenne, ha a férfiak körében éppoly természetessé válna a prosztata vizsgálata, mint a nők rendszeres nőgyógyászati konzultációja.
A korán felismert megbetegedés és annak kezelése jó esélyt ad a további egészséges élethez, s ne feledjük, rajtunk múlik elsősorban, hogy ne váljunk a siralmas statisztikában regisztrált adattá.

Szerző: Szatmári Zoltán


Forrás - HáziPatika.com