Mi a különbség a csontkovács és a kiropraktőr között?

A csontkovácsot és a kiropraktőrt gyakran keverik hazánkban még azok is, akik a szakmában dolgoznak. Igaz, hogy a kiropraktőr szó jelentése (görög eredetű cheiro és praxis szavakból) kézzel gyógyító, mely igaz mindkét eljárásra és mindkét módszer alapjait több ezer éves technikák adják, de mégis különböznek.

A kiropraktőrnek komoly anatómiai, élettani, ortopédiai, reumatológiai, és neurológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. Az ötéves egyetemi tanulmányban (Palmer College of Chiropractic) nagy hangsúlyt fektetnek a tartó- és mozgató szervrendszerre, a neurológiai tanokra, a radiológiára és a röntgenfelvételek pontos elemzésére. Erre azért van szükség, mert Amerikában a hagyományos orvosi kezelés helyett választható ágazat a kiropraktika is. A kiropraktőrök itt szorosan együttműködnek az orvosokkal.

A csontkovácsnak az ETI-ben (Egészségügyi Továbbképző Intézet) kell vizsgát tennie alternatív mozgás- és masszázsterapeuta szakterületen ahhoz, hogy hivatásosan végezhessen olyan kezeléseket, ahol csontkovács technikákat alkalmazhat.

Mi a különbség az igazító, korrigáló kiropraktikai technikák és a kimozgató csontkovács technikák között?

A kiropraktika esetén is használatos igazítás vagy korrigálás azt jelenti, hogy a helyéről elmozdult csigolyát gyors, erős fogásokkal a helyére mozgatják. Ennél a technikánál tehát előre meghatározott a cél, ezért nagyon fontos az előzetes korfelvétel, az ortopédiai, neurológiai vizsgálat és a röntgenfelvétel elemzése.

A csontkovácsolás alkalmával vagy a csontkovács elemeket tartalmazó masszázs technikáknál szinte mindig csak kimozgatásról beszélünk. Az alapvető különbség az, hogy itt egy gyors és pontos mozdulattal csak kimozgatjuk a szabad mozgásában blokkolt izületet, így lehetőséget adva neki, hogy megtalálja a természetes helyét. Mindkét esetben a technika gyors és fájdalommentes, nagy biztonsággal alkalmazható.

Mik azok a jellegzetes roppanó, reccsenő hangok a csontkovács kezeléseken?

A csontkovács műveletek során hallható jellegzetes, roppanó hangot nem a csontok, hanem az izületek adják: a vérben lévő parányi oxigénbuborékok e hang kíséretében nyomódnak ki az izületekből. A reccsenés eredményeként felszabadulnak a mozgásukban beszűkült izületek, becsípődött idegek és beindulnak az öngyógyító folyamatok. Külső szemlélő számára a hangok hallatán fájdalmasnak tűnhet a csontkovács módszer, de valójában nem az.

A csontkovács csak mozgásszervi panaszokat gyógyít?

Valóban a csontkovács a mozgató szervrendszer diszharmonikus működését kezeli, amely egyébként nagyon szorosan kihat belső szerveink működésére is! Ha valamelyik csigolyánknál kialakul az izületi beszűkülés, vagy a csigolyánk az állandó izomfeszültség hatására elmozdul, akkor az nyomhatja a kilépő idegpárokat. Minden idegpár egy adott szerv megfelelő beidegzettségéért felelős és ezek zavartsága miatt erősen gyengül a belső szervünk immunitása. Emiatt sok esetben belső szerveink betegségeinek valódi oka a hozzátartozó csigolya helyzetében, állapotában keresendő.

Igaz-e hogy az egyik lábunk mindig hosszabb, mint a másik?

Valóban az emberek 99,9 %-ának az egyik lába mindig hosszabb, mint a másik. Ennek megállapításához nincs szükség csontkovácsra, feküdjünk egyenes testtartásban a padlóra és kérjünk meg valakit, hogy ellenőrizze a sarkunknál van-e különbség. Nem kell megijedni, az egyik lábunk csak relatíve hosszabb, mint a másik, ugyanis a különbség nem a lábunk hosszából, hanem a csípőizület elmozdult pozíciójából adódik. A csontkovács célja, hogy az ilyen létfontosságú, az ember súlypontját is meghatározó izületeket szimmetrizálja. Amennyiben sikerrel jár, úgy a súlypontkülönbségből adódó állandó izom kompenzációra (a test egyenesen tartása miatt) nem lesz szükség. Így a csigolyák és az idegpályák felszabadulhatnak, és a hozzájuk tartozó belső szervek visszanyerik immunitásukat és vitalitásukat.

Veszélyesek-e a csontkovács kezelések?

A csontkovács a kezelt területet mindig átmasszírozza, ezzel az izomfeszültségeket oldja és felkészíti a kimozgatásra az adott izületet. A kimozgatásokat mindig az adott izület mozgásának határán végzik, a csontok mozgásképességének határai előtt. Így a kezelés izület szinten történik, nem a csontok szintjén. A csontkovács technikákat mindig szigorú, az adott testrésznek megfelelő pozícióban alkalmazzák. A kezeléseket olajos, csúszós masszázskrémek nélkül végzik, hogy elkerüljék az esetleges kicsúszásokat a fogásból.

Fontos! Ha csontritkulásunk, gerincsérvünk vagy bármilyen jellegű csontbetegségünk van, azt előre jelezzük a csontkovácsnak!