A betegséget vírus okozza. Heveny cseppfertőzéssel terjedő, nem jellegzetes kiütéssel, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodással járó, döntő többségében igen enyhe gyermekbetegség. A rubeola azonban veszélyt jelent a magzatra: amennyiben fogékony nő korai terhessége idején fertőződik, a magzatnál fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Ez az ún. kongenitális rubeola szindróma.

Magyarországon a legtöbb rubeola-megbetegedést 1974-ben regisztrálták, mintegy 150 000 esetet. Az oltásokat 1989-ben vezették be. Jelenleg a betegség csak szórványosan fordul elő.

Rubeola elleni oltási rendszer

A hazai rubeola-oltási rendet a következő meggondolások indokolták:

A rubeola önmagában enyhe megbetegedés, komoly veszélyt jelent azonban a fogékony terhes nők fertőződése, mert magzati károsodás, az ún. kongenitális rubeola szindróma alakulhat ki, különösen a terhességük első harmadában lévő nőknél.

Ennek megfelelően a cél a kongenitális rubeola szindróma megelőzése volt. Az 1960-as 1970-es években szerte a világon a serdülőkorú lányokat oltották abból a célból, hogy a várható terhesség idejére oltás révén biztosítsanak védelmet. Ennek a programnak a produktív korú (15-45) nőkre történő "végigfuttatása" igen hosszú ideig tart. Emellett ez az oltási séma az epidemiológiai helyzetet egyáltalában nem befolyásolja, mivel a serdülőkorú lányok oltásával többségében már átvészeltek oltása történik meg. Ilyen módon ez a program a kívánt célt (a produktív korú nők védettsége révén a veleszületett magzati károsodások megelőzését) csak nagyon hosszú idő után érheti el, emellett pedig a gazdasági haszna megkérdőjelezhető. Ez az oltási rendszer a betegség előfordulási számát ugyanis egyáltalán nem csökkenti.

Magyarországon azt a megoldást választottuk, mely a kívánt hatást a legrövidebb időn belül eléri, ugyanakkor gazdaságilag is hatékony.

Ennek megfelelően nem csupán a lányok, hanem mindkét nembeli gyermekek védőoltásban részesültek és részesülnek. Igen rövid idő - 3 év - leforgása alatt valamennyi gyermek védőoltásban részesült kampányok keretében, s így csupán folyamatosan a legfiatalabbakat kell oltani. A gyermekek (lányok és fiúk) magas átoltottságának eredményeként a víruscirkuláció lecsökken a minimumra. Az igen alacsony víruscirkuláció vagy annak hiánya biztosítja a fogékony terhes nők védelmét. A célt (a CRS eliminációját) sikerült elérni

A kongenitális rubeola szindróma (CRS) megszüntetése Magyarországon

A kisgyermekek számára (15. hónap) a rubeola-oltóanyag adása folyamatos oltási rendszerben

Lépcsőfokok:

• monovalens (egy komponensű) vakcina
• bivalens (két komponensű) morbilli (kanyaró)-rubeola
• tűvalens (három komponensű) morbilli (kanyaró)-mumpsz-rubeola
• Tömegoltások a 15 éven aluliak körében monovalens (egy komponensű) rubeola-vakcinával

A kongenitális rubeola szindróma (CRS) megszüntetése

Ennek a programnak a hatására a rubeolavírus lakosságon belüli keringése gyakorlatilag megszűnt, a megbetegedések szórványosan fordulnak elő. A víruscirkuláció minimális szintje, illetve gyakorlati megszűnése mellett az esetlegesen fogékony terhes nők fertőződési veszélye s ilyen módon a rubeolavírus okozta magzati károsodás kialakulásának a veszélye minimális.

Az 1989-1991 közötti időben olyan rubeola-oltóanyagot is használtunk, mely a rubeola mellett kanyaró-komponenst is tartalmazott (ún. bivalens oltóanyag), majd az ún. tűvalens oltóanyagot vezették be, mely a rubeolavírus mellett kanyaró és mumpsz-komponenst is tartalmaz. Ezen oltóanyagok folyamatos oltási rendszerben történt használata mellett, kampány keretében az akkor 15 éven aluli, jelenleg 19 éven aluli gyermekek rubeola elleni védőoltásban részesültek.

A rubeola oltási séma hatékonyságát igazolta, hogy a tömegoltásokat követően nem észleltek Magyarországon rubeola okozta veleszületett magzati károsodást.


Forrás - Korunk fertõzõ betegségei - SubRosa Kiadó