A Voll-teszt a természetgyógyászatban már a 80-as évek végétől használatos energetikai vizsgálóeljárás, mely segít a különféle betegségek diagnosztizálásában és pontosításában...

A Voll-féle elektroakupunktúra (EAV - Elektroakupunktur nach Voll) olyan elektromos potenciálokat mér, amelyeket valamely szerv, szövet, vagy az egész szervezet hoz létre. A módszer szoros kapcsolatban áll a klinikai orvostudománnyal, a kínai akupunktúrával és a homeopátiával. Éppen ezért csak az az orvos tudja alkalmazni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik ezen területek mindegyikén, mint dr. Tamási József belgyógyász, a természetes gyógymódok szakértője, akit a témával kapcsolatban kérdeztünk, s július 27-én a Vital TV reggeli műsorában részletesebben beszél minderről.

Fájdalom- és mellékhatásmentes

- Hogyan történik a Voll-féle vizsgálat?

-A kínai meridiánok, akupunktúrás pontok és a hozzájuk rendelt szabályzókörök alapján tájékozódunk a szervezet és az egyes szervek állapotáról. A vizsgálat akkumulátorról működő eszközzel történik, ami bőrellenállást mér, oly módon, hogy enyhe, mV-nagyságrendű egyenáramot bocsát a testbe. így mérhető, hogy a különböző akupunktúrás pontokon milyen mértékben megy keresztül az áram, tehát a test mekkora ellenállást mutat. A páciens megfog egy kézi elektródát (ezen keresztül megy be az áram a testbe), aminek a másik vége a vizsgálóorvosnál van. Ez utóbbit nyomja az orvos a különböző akupunktúrás pontokhoz, melyek áramvezető képessége így érzékelhető. Ezekből az információkból vonja le a szakember a diagnózist.

- Kissé ijesztően hangzik, hogy áramot vezetnek a testbe. Nincs ennek valamiféle mellékhatása?

- Nincs, mert nem erősebb, mint a sejtek által normális működésük során termelt áram.

- Mennyi ideig tart a vizsgálat?

- Körülbelül fél óra. A vizsgálóműszer számítógépes rendszerhez csatlakozik, ami regisztrálja a mérési eredményeket, s ezeket összevetve lehet felállítani a diagnózist.

Sokoldalú információ

- Milyen problémák vizsgálatára alkalmas leginkább a Voll-tesz?

-A stressztűrő képesség abszolút objektíven mérhető vele, hiszen, ha a páciens időről időre jelentősen nagyobb stresszt él át, mint amit fel tud dolgozni, le tud vezetni, akkor a testében feszültség keletkezik, ami a módszerrel tökéletesen kimutatható.

Jól mérhetőek azok a degeneratív folyamatok, ahol a test szabályozóképessége csökken, és a piciny impulzusra a szervezet nem ad elegendő mértékű választ. Ilyen módon tudjuk vizsgálni például a krónikus kötőszöveti betegségeket, az érrendszeri, ízületi és nyálkahártya-leépüléseket, a gyomorsavtermelés csökkenését... stb.

Jól láthatók az allergiás reakciók is, hiszen ilyenkor a vizsgálat során adott impulzusra a normálnál intenzívebben reagál a szervezet. Sőt abból kiindulva, hogy melyik meridiánnál van túlfokozott reakció, még az allergia típusára - táplálkozást, nyálkahártyákat vagy a bőrt érintő - is lehet következtetni. Ezenkívül az összes szervnek vannak mérőszámai, tehát sokoldalú információt nyújt a vizsgálat. Ám a vérkép-, a labor-, illetve a röntgenvizsgálatot nem lehet helyettesíteni vele, ilyen esetekben csupán kiegészítésképpen alkalmazható. A módszer leginkább eredményes a nehezen diagnosztizálható problémáknál, olyan tüneteknél, mint állandó fáradtság, idegesség, rossz közérzet, vagy abban az esetben, amikor a hagyományos vizsgálatokkal nem sikerül előrébb lépni a probléma feltárásában.

Nagy hasznát lehet venni a páciens állapotának nyomon követésében, ha időről időre elvégezzük a vizsgálatot. így megállapítható, hogy az illető milyen terápiára hogyan reagál, és az ennek értelmében időközben módosítható.

- Nem jelent-e problémát a diagnózis felállításában, hogy a vizsgálati eredményt befolyásolhatja a pillanatnyi lelkiállapot?

- A megfelelő szakértelemmel bíró orvosnak ezt a tényezőt bele kell tudnia kalkulálni a levont következtetésekbe, hiszen akár a vérnyomásmérésnél vagy a bőrtünetek vizsgálatánál is figyelembe kell venni nap mint nap, így ez nem jelenthet semmiféle problémát.

Várva várt elismerés

Az elektroakupunktúra fogalma Roger De La Fuye francia orvostól származik, aki először ismerte fel, hogy az akupunktúrás pontok a többi bőrfelülettől eltérő ellenállással vezetik az elektromosságot.

A ma használatos méréstechnikát dr. Voll (1909-1989) fejlesztette ki. Az 1956-ban alapított Nemzetközi Elektroakupunktúra Társaság tovább kutatja a módszert, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a Voll-féle elektroakupunktúrát végre elismerjék.

Forrás - InfoMed.hu