Az őszi pollenszezon a hideg idő beköszöntével a parlagfű- és más gyompollen-érzékenyek számára véget ért, így fellélegezhetnek, szippanthatnak a csípős hideg levegőből könnyezés, tüsszögés vagy köhögés nélkül.

De mit szóljanak azok, akiknek csak most kezdődnek vagy akár folytatódnak a kellemetlen tünetei?

Felsorolni is nehéz, mit tartalmazhat a lakás, mindennapi életterünk levegője.

Az utóbbi évtizedekben komoly kutatások folynak ennek kiderítésére. A beltéri levegő potenciálisan kóros összetevői:


Szervetlen anyagok:

• Égéstermékek: kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szén-dioxid, formaldehid.
• Egyéb anyagok: festékek, lakkok, oldószerek gőze, szervetlen anyagok rostjai, műanyagok, bútorok pora.

Szerves anyagok:

• Állati eredetű: emlősállati szőrök, bőrpikkelyek, rovarok törmelékei, háziporatka-ürülék.
• Növényi eredetű: pollenek, levéltörmelékek, penészgombák.
• Egyéb eredetű: baktériumok endotoxinjai.

Megfigyelések azt mutatják, hogy a dohányzás (főként a lakásban), a gázfűtés égéstermékei, a hálószobában lévő szőnyegpadló és a lakásban tartott háziállat mind szerepet játszhat a hörgőasztma patogenezisében, azaz a kórfolyamat kialakulásában.

A sorokat olvasva nem elrettenteni szeretnénk az olvasót, hanem bizonyos összefüggések megismertetésével segítséget szeretnénk nyújtani a lakáson belüli, szerves eredetű allergének elkerülésének lehetőségeivel.

A háziporatka ürüléke a padlószőnyeg textilszáljaihoz tapad, illetve a szőnyeg rögzítésére használt ragasztóból allergizáló vegyi anyagok szabadulhatnak fel.

A lakásban található allergének közül a háziporatkák, a penészgombák spórái, illetve az állati eredetű allergének a legjelentősebbek. A házipor az emberi bőrről lehullott hámpikkelyeket, emberi hajat, illetve textilbolyhokat, finom homokszemcséket, rovar- és pókhálómaradányokat, penészgombákat tartalmaz, de allergológiai szempontból legfontosabb összetevője a háziporatka és annak ürüléke.

A háziporatka az egész éven át tartó - pollenszezontól függetlenül jelentkező - allergiás panaszok jelentős részét okozza. Természetes számuk a lakáson belül változó, mivel a mikroklíma jelentősen befolyásolja szaporodásukat, így a légtérben allergizáló hatásuk sem egyforma az év során, ami a háziporatka-allergia diagnózisának felállításánál okozhat gondot.

Az atka igen apró, 0,2-0,5 milliméter nagyságú, szabad szemmel nem látható, majdnem áttetsző színű, 4 pár futólábbal rendelkező kis ízeltlábú. Egy gramm háziporban átlagosan 5000 atka található. Egy nőstény körülbelül 3-4 hónapos élete során összesen 50-300 petét rak le. Életműködésükhöz a legkedvezőbb 20-25 Celsius-fok hőmérséklet és a 70-80 százalékos relatív páratartalom. A hálószobában azért található a legtöbb atka, mivel a napi 7-8 órai alvás következtében a testmeleg miatt számukra kedvező a hőmérséklet, a megfelelő páratartalmat párolgás útján szintén az ember biztosítja a kis állatok számára.

Az atka leggyakrabban a kárpitozott bútorokon, az ágybetéteken, a gyapjútakarókon, az ágyneműn, a pamuttartalmú függönyön tartózkodik. Így kézenfekvő, hogy a legnagyobb allergénterhelést a közeli kontaktus, például atkával "átfertőzött" ágyon vagy párnán való fekvés okozza. Az atka számára a testfelületről lehámló "korpa" zsírtartalma emészthetetlen, sőt, mérgező, ezért ennek előemésztését az atkával együtt élő penészgombafajok végzik el. Így a penészgomba jelenléte az atkák számára nélkülözhetetlen.

A por az emberi bőrmaradványoktól a pókhálófoszlányokig sok mindent tartalmaz (sok százszoros nagyítás)..

A tünetekről

A legtöbb ember számára a por, illetve az atka nem okoz gondot, így tudomást sem vesznek létezésükről. De az arra allergiások számára a porral történt érintkezés során változatos bőrtünetek (viszketés, csalánkiütés), a szem kötőhártyájának gyulladása (erős könnyezés, illetve szénanátha, tüsszögés, orrfolyás) léphet fel. Később száraz köhögés (erőltetett, rohamszerű), majd súlyosabb esetben fulladás, mellkasi feszítés jelentkezik.

A panaszok főként este, illetve reggel és hajnalban jelentkeznek. Természetesen az ágyneműben lévő toll is allergizáló hatású lehet, illetve a tollpárna is megfelelő életteret biztosít a háziporatka számára. A lakáson belüli allergének közül a háziporatka okoz leggyakrabban allergiát, pontosabban az atka ürülékének kimutatható glikoprotein-tartalmú enzimaktivitású anyag (cisztein-proteináz).

A tüneteket többnyire az atka ürüléke okozza, melynek tömege az atka élete során testtömegének akár 200-szorosát is kiteheti. Ez finom porrá oszlik, majd a szőnyeg, bútorkárpit, textil szálaihoz tapad és a takarítás során könnyen a levegőbe kerül, így kiváltva az allergiás tüneteket. Ezért nem is ritkán fordul elő, hogy az allergiás egyén panaszai nem megfelelő takarítás után nemhogy csökkennének, hanem inkább intenzívebbé válnak.

Rendszerint akkor számíthatunk allergiás reakciókra, ha 1 gramm háziporban tízezernél több háziporatka vagy 2 milligrammnál több atkaallergén van.

Ezek után lássuk, mire érdemes odafigyelni házipor-érzékenyek környezetében:

1. Háziporatka-allergiások számára különösen szerencsétlen a padlófűtés és szőnyegpadló társítása.

2. A magas páratartalmú környezet és a 17-25 Celsius-fok közötti hőmérséklet a legoptimálisabb a háziporatka számára. Így mínusz 20 Celsius-fokon, illetve 50 Celsius-fok felett elpusztulnak. Ezért azokat a textíliákat, melyek atkával szennyezettek (ágynemű, függöny, szőnyeg) 60 Celsius-fokos vízben kell mosni. Az atkák a mélyhűtőben elpusztulnak, ezért a gyerekek plüssállatait, párnáját érdemes 48 órára a mélyhűtőbe tenni.

A lakáson belüli páratartalom nemcsak a helyi időjárástól, hanem számos egyéb tényezőtől is függ:

• a szobában lévő emberek számától - minden személy körülbelül 500 ml vizet párologtat el egy éjszaka folyamán;
• a szoba méretétől;
• a szigetelés fokától;
• a szellőztetések gyakoriságától;
• a párologtatók használatától - mely jelen esetben nem javasolt.

A levegő páratartalmát a szobában higrométerrel ellenőrizhetjük, úgy, hogy az ideális a 45-50 százalékos relatív páratartalom legyen.

3. A legerősebb allergiás reakciók ősszel, az atka legintenzívebb szaporodási idején észlelhetők, az éjszakai, illetve hajnali, kora reggeli órákban okozva intenzív tüneteket.

4. A levegő alacsony páratartalma csökkenti az atkák szaporodását, ezért szellőztessünk rendszeresen. Ha csak lehet, az ágyneműt tegyük napra szellőzni, ugyanis az atka a napsütés hatására elpusztul.

5. Húzzunk az ágybetétre, ágyneműre műanyag huzatot, mely elzárja az atkákat a környezettől, így hatásosabbá téve a portalanítást.6. Az ágybetéteket, kárpitozott bútorokat és szőnyegeket rendszeresen porszívózzuk ki. Fontos a megfelelő porszívó használata, eldobható porzsákkal, nagy teljesítménnyel, hosszú gégecsővel, mikroszűrővel ellátott legyen.

7. Ne takarítson allergiás egyén, ha ezt teszi, használjon szájmaszkot, illetve megelőző és tüneti szereit alkalmazza. Legalább heti háromszor javasolt nedves portalanítás.

8. Padláson, raktárban, pincében, elhanyagolt szobában ne tartózkodjon az asztmás beteg.

9. Tollpárna helyett szivacs, műszálas ágynemű használata javasolt.

10. Ne fésülködjön a hálószobában, ne engedje be a háziállatot és lehetőleg ne tartson semmilyen virágot itt.

11. Kárpitozott bútor lehetőleg a hálószobában ne legyen, a polc, könyvesszekrény legyen zárt.

12. A tengerszint feletti magasság növelésével egyre kevesebb atka található, így 1200 méter felett már jelentősen csökken a számuk a lakótérben.

13. Az atka ürülékében található guanin nevű anyag színreakció segítségével kimutatható, így következtetni tudunk környezetünk háziporatka-szennyezettségére. A porszívózáshoz összegyűjtött porhoz adva az Ararex tesztet, a piros elszíneződés nagyságából megállapíthatjuk a lakás allergénterhelését. Figyelem, olyan lakásban, ahol madarat tartanak (mely egyébként nem javasolt), megtévesztően magas lehet ez az érték, mivel a guanin a madarak ürülékében is megtalálható.

14. Azokat a kárpitokat, szőnyegeket, amelyet nem tudunk kicserélni, kezeljük atkairtó szerrel, mely több hónapra megakadályozza az atkával való "fertőződést". Itt jegyzem meg, a háziporatka semmilyen fertőző betegség közvetítésében nem vesz részt. Jelenleg kétfajta atkátlanító szer használatos, az Acarosan habaeroszol, illetve nedves por és az olcsóbb Disinpure 0(!) százalékos oldat.

15. Légtisztító berendezés használata is segíthet, mely többszörös szűrővel ellátott, nem bocsát ki ózont. Teljesítménye alkalmazkodjon a szoba méreteihez. Bizonyos esetekben a Somadrin oldat használat is hozhat javulást.

Természetesen a fenti tanácsok megfontolása nem mindig hoz hathatós segítséget, ilyenkor megfelelően alkalmazott megelőző, illetve tüneti terápiát kell segítségül hívni.

Forrás - Gyógy-ír    Kisalföld