Már a Krisztus előtt 5000 körül keletkezett indiai klasszikus iratokban, a Rigvédában és az Atharvavédában - India ősi tudását, bölcsességét, kultúráját és tudományait magában foglaló ősi könyvekben - is számos verses költemény szólt különféle betegségekről, és azoknak gyógynövényekkel és más anyagokkal történő gyógyítási módjáról.

A Krisztus előtt 1000. év környékén kerültek végül az Ayurveda elvei és nyolc gyógyászati ága részletesen lejegyzésre a Charaka Samhita és a Sushruta Samhita nevű iratokban, melyek az ayurvedikus belgyógyászat és sebészet első összefoglaló gyűjteményei.

Ennélfogva az Ayurveda gyógyászatot - mely a világ legősibb gyógyászati és egészségmegőrzési célú rendszere - istenektől származó tudásnak tartják.

Szisztematikus, precíz megfigyelésekre és évezredes, lejegyzett tapasztalatokra építve az Ayurveda mára egy rendkívül átfogó és sokoldalú gyógyászati rendszerré fejlődött.

Az Ayurveda szó jelentése: "Az Élet Tudománya".

Az Ayurveda gyógyászat részletesen kidolgozott egészségmegőrző módszerekkel rendelkezik, amelyek végigkísérik az emberi élet egészét, és annak minden fő ciklusát. Az egészségmegőrzés mellett az Ayurveda a legkülönfélébb betegségek legyőzésére is a gyógyászati módszerek széles tárházával rendelkezik.

Ezek az egészségmegőrzést és gyógyítást szolgáló módszerek egytől-egyig az egyén fizikai, szellemi, szociális és lelki egészségének megőrzését és helyreállítását is figyelembe veszik és szolgálják.

Az Ayurveda tehát a világ legősibb olyan gyógyászati rendszere, amely mind a megelőzés, mind a gyógyítás szempontjából igen átfogó módszerekkel rendelkezik, és amely ezáltal tökéletesen megfelel a WHO által képviselt modern kori egészségfelfogásnak.

Az Ayurveda fogalomrendszere és fő elvei

A diagnózis

Az Ayurvedában a diagnózist minden esetben a beteg egészségi állapotának összes aspektusát figyelembe véve állítja fel az ayurveda orvos.

Gondosan megvizsgálja a beteg testi funkcióit, valamint szellemi állapotát. Vizsgálat alá vonja továbbá a betegség tüneteit mutató testrészeket, szerveket, szöveteket, a betegség megmutatkozásának helyét, a beteg általános ellenálló képességét és vitalitását.

Figyelembe veszi az egyén napirendjét, étkezési szokásait, emésztőrendszerének állapotát, személyes, társas kapcsolatait, társadalmi helyzetét, közvetlen lakó- és munkakörnyezetét, kórtörténetét, jelenlegi állapotának súlyosságát illetően.

A diagnózis felállítása magában foglalja az alábbi vizsgálatok elvégzését is:

• A test általános külső vizsgálata
• A pulzus vizsgálata (pulzusdiagnosztika)
• Vizeletvizsgálat
• Székletvizsgálat
• A nyelv és a szemek vizsgálata
• A bőr (tapintás, érintés) és a fül (hallás) vizsgálata

Kezelések

Az Ayurvedában a kezelések meghatározásánál a legfőbb elv a következő: "Csak az a megfelelő kezelés, amely visszaállítja az egészséget, és csak az a jó orvos, aki megszabadít a betegségtől".

Ez az elv jól jellemzi az Ayurveda gyógyászat céljait: az egészséges állapot megőrzését és támogatását, a betegségmegelőzést és a már kialakult betegségek meggyógyítását.

A gyógyító kezelések általában magukba foglalják gyógyszerek, speciálisan összeállított étrend, valamint egyénileg meghatározott testgyakorlatok és életmódbeli előírások együttes alkalmazását.

Megelőző kezelések és a kórfejlődés (pathogenesis) elve

Az Ayurveda gyógyászat rendkívül részletes leírását adja a különféle betegségek kifejlődési, megjelenési stádiumainak, kezdve a betegség kialakulásának kezdeti okától, kiváltó tényezőjétől, egészen a betegség végső tüneteinek kifejlődéséig.

A betegségek kifejlődésének e részletes leírása és nyomon követése egy rendkívül nagy előnyét jelenti az Ayurveda gyógyászati rendszernek, mivel ezáltal már a betegség kifejlődésének igen korai szakaszában lehetőséget ad a beavatkozásra, még mielőtt a súlyosabb tünetek megjelennének.

Mindez méginkább előtérbe helyezi az Ayurveda gyógyászatnak a megelőzésre fektetett nagy hangsúlyát, hiszen ezáltal a betegségek kifejlődésének legkorábbi fázisában nyújt lehetőséget a beavatkozásra, a súlyosabb panaszok kifejlődésének megakadályozására.

Az étrend, mint kezelés az Ayurvedában

Az Ayurveda gyógyászatban a megfelelő étrend meghatározása a kezelés rendkívül fontos részét képezi. Az Ayurveda gyógyászat ugyanis az emberi szervezetre és szövetekre úgy tekint, mint az elfogyasztott étrend végtermékére. Az egyén szellemi és lelki állapotát, beállítottságát és temperamentumát nagyban befolyásolja az általa elfogyasztott étel minősége.

Az elfogyasztott étel az Ayurveda alapján az emberi szervezetben először tápláló testfolyadékká (rasa-vá), majd vérré, izomszövetté, zsírszövetté, csontszövetté és csontvelővé és más testszövetekké, valamit az ún. odzsasz-szá (vagyis életerővé) alakul.

Vagyis az étel minősége az alapja a testben lezajló valamennyi metabolikus folyamatnak és ez határozza meg a szervezet életerejének fokát is. Az étrendünkből hiányzó fontos tápláló összetevők, vagy a nem megfelelő emésztés számos betegség forrása lehet.

Az Ayurveda a globalizálódó világban

India nagy hangsúlyt fektet az Ayurveda gyógyászat széleskörű nemzetközi megismertetésére, annál is inkább, mivel az utóbbi időben növekvő érdeklődés mutatkozik szerte a világon – és főként Európában – az alternatív és a komplementer gyógyászati rendszere iránt.

Ennek a folyamatnak a következményeként számos ország fordult India felé, hogy megismerje az Ayurvedát, és beillessze azt oktatási, kutatási és gyógyászati gyakorlatába.

A 2007. szeptember 29-én Budapesten megrendezendő Nemzetközi Ayurveda Konferencia és Szakkiállítás egy fontos lépését jelenti ennek a folyamatnak. Magyarország és India között nagy múltra visszatekintő együttműködés zajlik az egészségügy területén.

Ez az együttműködés magában foglalja mind a nyugati (allopatikus), mind a tradicionális indiai gyógyászat területén létrejövő együttműködéseket. A Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány Kht. Magyarországon elsőként vállalta fel az Ayurveda gyógyászat megismertetésének, ayurveda gyógytermékek hazai bevezetésének úttörő munkáját.

Forrás - fittseg.hu