Minek nevezzelek?

Hívhatjuk finoman pattanásnak, mintha egy apró pukkanó hang volna csupán az egész, olyan gyorsan jönne, ahogy megy. A kamaszok sokkal taszítóbb elnevezéssel is illetik: ragya. Ez a szó már nem kelti a röpke probléma illúzióját. Szakszerű és elegáns elnevezés az akne vagy mitesszer, amelyeket aztán fejlettségük szerint tovább csoportosítottak és további hangzatos nevekkel láttak el a bőrgyógyászok. Sokféle pattanás létezik, de beszéljünk most csupán arról, ami a kamaszkori hormonális változásokkal van összefüggésben, és ha már érett felnőtt korban jelentkezik, akkor is a hormonális háttérnek fontos szerepe lehet. Mielőtt visszatérünk a nevezéktanra, ismerkedjünk meg a baj gyökerével.

A baj gyökere a haj gyökere?

Bőrünk bizonyos testtájakon tele van faggyúmiriggyel, bár életünk nagy részében nem szoktunk tudomást venni róluk. Az arcon, a hallójáratban a mellkason és háton, a karok külső felszínén van belőlük a legtöbb. Egy sincs a tenyéren és talpon, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ezek a helyek nem szőrösek. Márpedig a faggyúmirigyek a szőrtüszők kivezető nyílása mellett helyezkednek el, és azokba eresztik váladékukat, miközben - a korszellemnek megfelelően fogalmazva - szállítójukat szépen megkenik: a hajszál egészségesen fényes lesz tőle. A faggyú (mely normálisan gliceridek, keratin, viaszok és elhalt sejtmaradék elegye) és a verejtékmirigyek váladéka keveredik a bőrön, majd vékony védőréteget alkotva megvédi azt a kiszáradástól és a mikrobák okozta fertőzésektől. A faggyútermelés mértéke egyénenként és életkor szerint változik. A száraz bőrűek például kevesebb faggyút termelnek. Közvetlenül a születés után magas, gyermekkorban alacsony szinten van a faggyútermelés, majd a serdülőkor táján a növekvő androgén hormonszint hatására megnő. Ezek irányítják ugyanis közvetlenül a faggyúmirigyek aktivitását. A kamaszkori, hormonhatásra megnövekedett faggyútermelés nyomán rendszerint akkor alakul ki csúnya, pattanásos bőr, ha a fiatal bőre eleve az átlagosnál zsírosabb típusba tartozik, és fokozott mitesszerképződési hajlammal is rendelkezik. A fiúknál az androgén hormonok a herékben, a lányoknál a petefészekben és a mellékvesékben termelődnek. Ha a probléma gyökere csupán a faggyúmirigy lenne, az valóban a haj, illetve szőrszál gyökere közelében volna keresendő, de a tünetek több tényező együttes hatására alakulnak ki, amelyek közül még nem említettük mindegyiket.

Probléma, ha kipattan

Ha a sok faggyú egyszerűen kijuthatna a bőr felszínére, nem okozna gondot. Csakhogy ilyenkor nagy valószínűséggel akadozik a szállítás. A hajlamosaknál egy kis fokozott elszarusodás, ami a faggyúval együtt eltömheti a mirigy kivezető nyílását, és máris ott a pattanás. Az ily módon megduzzadt mirigybe a bőr természetes baktériumflórájának lakói közül egyesek bevándorolhatnak, és a kivezető nyílásban megtelepedve, gyulladásossá tehetik. A fő bűnös minden bizonnyal a Propionibacterium acnes, amely bőrünk többi albérlőjétől eltérően anyagcseréjével több galibát tud okozni az eltömődött faggyúmirigyben. A baktériumok mellett a szőrtüszőkben gyakran sarjadzó gombafajok is kimutathatók.

Szerencsés esetben a mitesszer nem gyullad be. Ha épp csak piroslik, és aztán mégiscsak könnyen kiürül, pár nap alatt elmúlik. A fehér mitesszerek (comedo) zártak, mert szaruréteg fedi őket, ezért talán hajlamosabbak begyulladni. Gyakran nem is láthatók szabad szemmel, csak akkor tűnnek át a vékony fedő bőrrétegen, ha a bőrt kicsit megfeszítjük, és erős lámpával megvilágítjuk. A fekete mitesszer nyílt, mégsem a belekerülő piszoktól sötét elsősorban - ahogy ezt sokan gondolják -, hanem a melanin nevű bőrfestéktől és a belekerült sejttörmeléktől. A nem-gyulladásos károsodások (léziók) kialakulását még némi homály fedi, de valószínűleg magának a faggyúnak bizonyos komponensei vagy a bakteriális tevékenység miatt keletkező anyagok károsítják a bőrfelszín rendes szöveti felépítését.

A gyulladásos mitesszerek, azaz pattanások (papula) között megkülönböztetünk gennyes pattanásokat (pustulákat), csomókat (nodusokat - amikor a gyulladás nagyobb területre terjed ki, a bőr kemény), és még ennél is kiterjedtebb gyulladásos mitesszereket, ún. hólyagokat (cystákat). Az egyszerű pattanások 3-10 napig csúfítják el a bőr érintett területét, egy-egy csomó 2-3 hétig keseríti (el)viselőjét, a hólyagok pedig több hónapig is kitartanak.

Ilyen, olyan, amolyan - az akne típusai

A tipikus, kamaszkorban is előforduló pattanás a közönséges akne, latinul acne vulgaris. Három súlyossági fokozata ismert. Az elsőben a mitesszerek száma enyhén megszaporodik, csak nagyon gyenge gyulladásos tüneteket látunk, és az esetek nagy százaléka magától gyógyul. Ez az enyhe forma többnyire a pubertás kezdetén jelentkezik, és inkább csak az arcon és környékén. A második súlyossági fokozatban a mitesszerek mellett sok erősebben gyulladt, fájdalmas csomó észlelhető, és néhány hólyag is megjelenik. Ebben a stádiumban már számolni kell a hegesedés veszélyével. A harmadik, legsúlyosabb fokozatban már számos, puhatapintású, fájdalmas csomó látható, erős gyulladásos környezetben. A csomókból gyakran genny tör felszínre. A csomók beolvadásakor tályogok keletkeznek. A szomszédos tályogok összeolvadása következtében konglobált (összefolyó) acne, felszínre törve fisztulák alakulnak ki. Súlyosabb esetben a folyamat nem csak egy, hanem több régióra lokalizálódik, extrém esetben a végbél körül és a hónaljban is lehet. Sajnos itt már szinte elkerülhetetlen a torzító hegesedés. A fiúknál olykor lázzal is jár (acne fulminans), szerencsére ez a forma nem túl gyakori. A többi típus meglehetősen ritka, de a teljesség igénye nélkül mégis megemlítünk néhányat: Kisgyermekeken az infantilis aknénak nevezett forma látható, amely 5 éves korra rendszerint megszűnik. A napfény általában jótékony hatású a közönséges akne esetében, de az ún. majorca akne pont napfény hatására jelentkezik. A szoláriumtól nem várhatunk viszont semmi jót. Az említetteken kívül természetesen a napfényre, kozmetikumokra adott allergiás válaszreakció is okozhat pattanásokat.

Forrás - akne.hu