Repülni jó! Megelőzve a napot nyugatra vagy szállni a kelő nap felé, akár kontinenseken keresztül - csodálatos, és egészségesek számára nem jár nagyobb kockázattal. A különleges körülmények azonban egészségi problémákat is felvetnek, amelyekkel jó tisztában lenni.

Utazóképesség

Repülés során az utazó sajátos körülmények közé kerül, amelyek egyrészt a repülés magasságából, másrészt a gép mozgásából adódnak. A modern utasszállító repülőgépeket úgy alakították ki, hogy a lehető legkevésbé viselje meg az utast mindez, de azért nem árt tudni, milyen élettani hatásokat váltanak ki ezek a körülmények az egészségesek illetve a valamilyen betegségben szenvedők esetében. Egészséges ember számára nincs a repülésnek "ellenjavallata". Mindenki repülhet, aki bármely más közlekedési eszközt is képes lenne igénybe venni, aki "utazóképes". Az utazóképesség azt jelenti, hogy az illető járóképes legyen, segítség nélkül tudjon a gépbe beszállni, útközben enni, toalettet használni, és a betegségével ne legyen utastársai terhére, kényelmüket ne zavarja. Az utazóképesség tehát nem azonos a szállíthatósággal: bizonyos esetekben előfordul, hogy egy amúgy utazásra képtelen beteget hordágyon, kísérő segítségével repülővel szállítanak.

A magasságból adódó problémák

A magassággal járó légnyomáscsökkenéssel arányosan csökken a levegőben az oxigén résznyomása, aminek következménye a szervezet csökkent oxigénellátása, a tökéletlen égés termékeinek felhalmozódása a szövetekben (hipoxia). Egészséges szervezet 2 ezer méterig minden különösebb tünet nélkül jól viseli el a magasságot. Ez ingerküszöb fölött a szervezet már védekezik, a légzés mélyül, majd szaporább lesz, nő a pulzusszám és kisebb mértékben a vérnyomás is. Ez a kompenzálás körülbelül 4 ezer méter magasságig tökéletesen sikerül is, de efölött a zavarküszöb fölött már súlyos zavarok is bekövetkezhetnek. 7 ezer méteres magasságot pedig már kritikus küszöbnek tekintik, ami fölött akár a magassági halál is beállhat. A magassági betegségnek nevezett tünetcsoport legtöbbször bágyadtság, tompultság, álmosság vagy éppen ellenkezőleg, fokozott jó közérzet ("magassági részegség") formájában jelentkezik. A közforgalmi repülésben a hypoxia nem szokott problémát okozni, mert a élettani szemléletű technika gondoskodott arról, hogy a 10 ezer méter feletti repüléseknél is megfelelő atmoszféra legyen a repülőgépeken. Ezek túlnyomásos kabinnal működnek, amelyek 1500-2600 méternyi magasságnak megfelelő nyomásra vannak beállítva, tehát csak igen enyhén hypoxiásak. Olyan gépnek, amelyiknek nincs túlnyomásos kabinja, csak 4 ezer méter magasságig szabad repülnie, és rendelkeznie kell hordozható fedélzeti oxigénlélegeztető készülékkel.

Nyomáskülönbség

A légnyomáskülönbségnek a középfülre, a melléküregekre gyakorolt fizikai hatása folytán keletkezett sérülés a barotrauma. Normális viszonyok között ezek az üregek kivezető nyílásaikon keresztül kapcsolatban vannak a külső levegővel, így a légnyomás kiegyenlítődhet. Ha viszont nyálkahártya-duzzanat, polip, gennyes váladék, orrsövényferdülés miatt ez a kiegyenlítődés akadályozva van, nyomáskülönbség keletkezik, ami panaszokhoz vezet. Repüléskor ez főleg leszállás során jelentkezik. A középfül barotraumája a leggyakoribb, amikor a külső nyomás növekedtével a dobhártya behúzódik. A panaszok lehetnek: átmeneti hallásromlás, a fül eldugulása, szúró fájdalom, fülzúgás, a dobhártyán pedig enyhe pír, súlyosabb esetben bevérzés látható. Az orrmelléküregek barotraumáját, bevérzését jelezheti, ha a leszállás után enyhe orrvérzést tapasztalnak. Náthás, felső légúti hurutban szenvedő betegeknek nem tanácsos repülni, de ha mégis, mindenképpen használjanak a nyálkahártyát lohasztó orrcseppeket. Fontos az is, hogy ne várják meg a tünetek jelentkezését, hanem leszálláskor végezzenek akaratlagos középfül-szellőzést: nyelést, ásítást, orrkifújást, stb. Épp ezért az utaskísérők leszálláskor cukrot osztanak, és felébresztik az alvó utasokat.

Kellemetlen gázok

Magassági meteorismusnak nevezik azt a jelenséget, amikor a gyomor és bél gázai felhalmozódnak és erős felfúvódást, puffadást, böfögést, feszítő fájdalmat okoznak. Elkerülésére az emésztőrendszer rendben tartása mellett ajánlatos a szénsavas italok, puffasztó ételek mellőzése a repülés előtt, illetve aktív széntabletták használatát is tanácsolják. A repülőgép toalettjében természetes úton megszabadulhat a gázoktól az utas, és ezt ajánlatos is tennie, mert ellenkező esetben a felgyülemlett gázok hatására a rekesz felnyomódása, a vitálkapacitás csökkenése miatt légzési és keringési zavarok is keletkezhetnek.

Mozgásbetegség

Kinetosis, azaz mozgásbetegség az összefoglaló neve azoknak a tüneteknek, amelyeket a mozgással kapcsolatos gyorsulások idéznek elő. Jelentkezhet tengeren, levegőben és szárazföldön, pl. autóban, teveháton, stb., és eszerint megkülönböztetünk tengeribetegséget, légibetegséget, sőt, űrbetegséget is. Oka, hogy a közlekedési eszköz mozgása során létrejövő, szokatlan erejű és hatású gyorsulások hatással vannak a túl érzékeny labyrinthra, az egyensúlyszervre. A hajó vagy a repülőgép hosszanti tengelye körüli, ringó, vagy a haránt tengelye körüli fel-le mozgása, ezek kombinációja váltja ki. Pszichés okok (félelem) is előidézhetik. Immunis egyén gyakorlatilag nincs, bárkivel előfordulhat, kivétel legfeljebb az a süketnéma beteg lehet, akinek a labyrinthja nem működik. Rossz időben repülve, amikor szabálytalan időközökben változó nagyságú vertikális mozgásokat végez a gép, az utasok akár 90 százaléka is megbetegedhet. Sápadtság, hideg verítékezés, émelygés, hányás a leggyakoribb tünet, pszichésen pedig a depresszió és a megsemmisülés érzése fogja el az érintettet. Megelőzésképpen ügyelni kell arra, sem üres, sem túlterhelt gyomorral nem tanácsos repülni, az erre érzékeny beteg jól teszi, ha inkább éjszaka repül és a repülőgép súlyponti részére (a szárnyak vonalába) vált jegyet. Erősen hátradöntött ülésen, fekvő helyzetben, a fejmozgásokat kerülve, friss levegő adagolásával sokat enyhíthetnek a tüneteken. Gyógyszeres megelőzés is szóba kerülhet.

"Kizökkent az idő"

A nagyon nagy távolságokba (több időzónán át) való utazás felboríthatja, befolyásolhatja az utazó normális élettani ritmusát (circadian rhythmus). Eleinte azt hitték, hogy a hangsebesség átlépése okozza a kellemetlenséget, innen kapta a jelenség a jet-travel syndroma nevet. A szélességi körök mentén való repülés esetén az élettani ritmus vagy siet (ha a gép nyugatra tart) vagy késik (kelet felé repülve). Általában a kelet felé tartó út a fárasztóbb. Fáradtság, alvászavar, kedvetlenség, a teljesítőképesség csökkenése, a reakcióidő megnövekedése jelezheti, de leírnak szív- és keringési tüneteket is. Vannak, akiknek különösebb gondot nem okoz, megérkezés után is gyorsan adaptálódnak, de a beteg utasok esetében erre is fokozottabban oda kell figyelni. Krónikus betegségben szenvedők (például a cukorbetegek, vagy asztmások) a szokott gyógyszereik adagolását beszéljék meg a kezelőorvosukkal. A több időzónán keresztül történő utazás előtt érdemes a szokottnál többet aludni, kipihenten útnak indulni, és megérkezés után pedig egy napot szánni az átállásra.

Repülés gyermekkel

A várandóság nem betegség - ezt az állítás alátámasztja az is, hogy a repülés semmilyen szempontból nem veszélyezteti a magzatot. Ha egy kismama úgy éli meg az utazást, mint az élet természetes részét és ez nem okoz számára túlzott izgalmat, stresszt, akkor ebbe a repülőút is maradéktalanul belefér. A kismama fogadja meg az orvosa tanácsait, hiszen ő ismeri leginkább a terhesség addigi lefolyását. Ha az általános egészségügyi állapotára tekintettel az orvos megengedi, repülőre szállhat, ha tiltja, akkor inkább ne utazzon. Nem árt tudni, hogy a kíséret nélkül utazó kismamáknak a terhesség 36. hetéig, ikerterhesség esetén 32. hétig javasolt a repülés. A kismamák egészségének védelme érdekében a terhesség 28. hétének megkezdése után a légitársaság orvosi igazolást kér a szülés várható időpontjáról, valamint arról, hogy a magzat és az anyuka teljesen egészséges-e, nincs-e eltiltva a repüléstől. Jó tudni, hogy a kismamáknak nem kell átmenniük a repülőtéri biztonsági kapun, így a magzatot az erős mágneses sugarak nem érik. A kismamákat a legtöbb repülőtéren kézzel vizsgálják át, természetesen tiszteletben tartva nemüket és állapotukat. Csecsemők már kéthetes koruktól utazhatnak repülővel. A csecsemőknél fontos megfelelő számú pelenka valamint a bébiétel bekészítése, amelyet igény esetén a légi utaskísérők készséggel megmelegítenek. Csecsemők esetében ne feledkezzünk meg a cumiról sem. Ez nagyon fontos a gép fel és leszállása alatt, hiszen a cumizás csökkenti a kisbabák magasságkülönbségből eredő kellemetlen érzését, fülük bedugulását. Nagyobb gyermekek számára a felszállás és landolás idején egy cukorka vagy egy kis csokoládé fogyasztása segíthet. A kézipoggyászba érdemes bekészíteni a gyermek néhány személyes holmiját, kabaláját, a kedvenc játékát, hogy az utazás alatt a kicsi biztonságban érezze magát. Kíséret nélkül csak 6 évnél idősebb gyermekek utazhatnak. Az egyedül utazó 6 és 11 éves gyerekeket utaskísérőre bízzák, aki végig kíséri és felügyeli a gyermekek utazását a szülőktől való elválástól egészen a kicsiket fogadó rokonokkal való találkozásig.

Krónikus betegek

Szív- és keringési zavarokban szenvedők esetében számolni kell azzal, hogy a repülés során a szívizom munkája fokozódik, a vérnyomás és a pulzus enyhén emelkedik. Ha naponta többször is jelentkezik anginás roham, a repülést nem ajánlják az orvosok, de ha csak ritkán van ilyen jellegű panasza a betegnek, megfelelő előkészítéssel, gyógyszerezéssel repülhet. Szívinfarktus után sem ellenjavallt a repülés, ha a beteg panaszmentes, klinikailag gyógyult. Pacemakereseknek sem kell lemondaniuk az útról, és az sem okoz gondot, ha átmennek az elektromágneses folyosón. Jelentősebb vérszegénységben (3millió alatti vörösvértestszám) azonban csak óvatosan és csak túlnyomásos kabinnal rendelkező géppel szabad hosszabb útra indulni. A tüdő súlyos elváltozásainál az orvos egyedileg bírálja el, ajánlja-e az utazást, mindenképpen a rendelkezésre kell állnia oxigénpótlásnak. Cukorbetegeknek a szükséges gyógyszer, inzulin beadásáról kell gondoskodniuk, de maga a repülés csak akkor ellenjavallt, ha kóma vagy súlyos hypoglykaemia veszélye fenyeget. Epekővel, vesekővel bajlódóknak figyelni kell arra, hogy megszokott görcsoldó gyógyszerük mindenképpen kéznél legyen, mert a gép mozgása, a gázok tágulása kiválthatja a görcsöket. Nekik is ajánlatos kerülni a repülés előtt a gázképző ételeket. Mivel az utastér száraz levegője szárítja a kötőhártyát, ezért a szembetegeknek fokozott elővigyázatosságra van szükségük. Retinavérzésben szenvedő beteg állapota rosszabbodhat a repülőút alatt. Akik retinaműtéten estek át, a műtét után legalább két hónapot várjanak a repüléssel.

Forrás - HáziPatika.com