Jelenleg fél millió növényfaj létezik a földön, ebből közel 50.000 olyan növény található, amely annyi hatóanyagot tartalmaz, hogy gyógynövényként is alkalmazható lenne. Őseink még ösztönösen figyelték, keresték azokat a növényeket, amelyekkel betegségüket meg tudták szüntetni. A tudomány és főleg a kémiai tudomány fejlődése lehetővé tette, hogy a növények gyógyhatását, hatóanyagelv szerint el tudta különíteni egymástól. Így alakult ki a hatóanyag elvű növényterápia, azaz a fitoterápia.

A részletes kutatások kiderítették, hogy bizonyos hatóanyagok más-más betegségek ellen hatnak. A hatóanyagok a növényi anyagcsere folyamán keletkezett olyan vegyületek, amely az emberi vagy állati szervezetbe jutva pozitív (negatív) élettani hatást képesek kifejteni. A növényekben egyszerre több hatóanyagot is találunk. Egy-egy gyógynövény fő hatóanyaga mellett számos mellékhatóanyagot is tartalmaz. Ezek a mellékhatóanyagok mintegy felerősítik a fő hatóanyag hatását. Ezáltal lesz a gyógytea hatása szélesebb spektrumu mint az adott növényből izolált vegytiszta hatóanyag egymagában. Például a fokhagyma, ha péppé zúzva kerül az emberi szervezetbe lényegesen több gyógyhatással rendelkezik, mint a szagtalanított, kapszulázott gyógyszerszerű változata. A gyógynövények hatóanyagainak összhatását nevezzük szinergia törvénynek. A szinergia törvénye egy gyógynövényen belül érvényesül. A Bürghi törvény pedig azt mondja ki, hogy azonos gyógyhatású, de különböző gyógynövényeket, ha célszerűen keverünk össze (gyógynövénytársítás), akkor erősebb hatást érünk el, mintha a keverékben szereplő gyógynövényeket külön-külön alkalmaznánk. A hatóanyagelvű fitoterápiában tehát akkor járunk el helyesen, ha a gyógynövények okszerű összeállításán belül maximálisan kihasználjuk a szinergia törvény és a Bürghi törvény adta lehetőségeket.

A hatóanyagok csoportosítása:

Alkaloidák:

A növényvilágban elterjedt hatóanyagok, melyek a növények minden részében jelen lehetnek. Nitrogéntartalmú, lúgos kémhatású vegyületek. Jelenleg több mint 3.000 alkaloida típusú vegyületet ismerünk, melyek az emberi szervezetben már milligrammnyi mennyiségben is igen erős hatást fejtenek ki. Ezért a milligrammnál nagyobb mennyiségben az emberi szervezetbe jutott alkaloida szinte minden esetben mérgező, esetleg halálos is lehet. Éppen ezért házi szerként csak nagyon ritka esetben használhatók. A gyógyszeripar viszont nagyon sok fontos gyógyszer alapanyagaként hasznosítja. Az alkaloidákat általában görcsoldó, fájdalomcsillapító, bódító, élénkítő hatása miatt használja a gyógyászat.

Jellegzetes alkaloid tartalmú (mérgező) gyógynövények a dohánylevél, nadragulya, csattanómaszlag, beléndek, mák, anyarozs. Az un. Purinvázas alkaloidok csoportjába tartozik az élvezeti szerként alkalmazható kávé, tea, kakaó, kola.

Cseranyagok:

A csersav származékok. A növények korhadását gátolják. Fanyar, összehúzó, vízben oldódó vegyületek, elsősorban hasmenés, bél-gyomorhurut kezelésére, külsőleg gyulladt testrészek borogatására, aranyér esetén ülőfürdőre használják. Hatásmechanizmusa: hatására a fehérjék kicsapódnak (irreverzibilisen koagulálódnak) miután a gyulladt nyálkahártyán egy védőréteget képez a kicsapódott fehérje, így csökken a fájdalom, javul a keringés és szűnik a gyulladás azon a nyálkahártyán, amellyel a hatóanyag érintkezett. A nehézfémeket is megköti csapadék formájában és így azok már eltávolíthatók a tápcsatornából.

Legismertebb cseranyag tartalmú gyógynövényeink a tölgyfagubacs, libapimpó, apróbojtorján, málna és szederlevél.

Flavonoidok:

A növényvilágban nagyon elterjedt vegyület. Általában festékanyagok és így a növények, virágok színét adják. Napjainkban több mint 2.000 flavonoid típusú vegyületet ismerünk. Élettani hatásuk: immunstimulálás, gyulladáscsökkentés, csökkenti a hajszálerek törékenységét is, nyugtató hatású, májvédő hatású, szívritmus szabályozó hatás.

Legjelentősebb flavonoid tartalmú gyógynövény: máriatövis, pásztortáska, körömvirág, bodzavirág és galagonya.

Glikozidok:

Összetett vegyületek, melynek legjelentősebb képviselője az erős hatású szívre ható glikozidok, valamint az antraglikozidok csoportja. A szívre ható glikozidok gyógynövényei erős hatásúak (mérgezőek), ezért csak gyógyászati alapanyagként használhatók fel. Legjelentősebb képviselői a gyűszűvirág, gyöngyvirág és leander. Az antraglikozid tartalmú drogok hatásmechanizmusa a következő: a gyógynövény vizes kivonatába (tea) kerülő antraglikozid inaktív (nem működő) hatóanyag, mely a vastagbélig változatlanul eljutva a vastagbél baktériumai által termelt bétaglikozidáz enzim az antragilozidot cukorra és antrakinonra hasítja. Az antrakinon már aktív hatóanyag és a vastagbélben növeli a bélperisztaltikát és ezzel egyidőben csökkenti a vastagbél vizvisszaszívó képességét. Így a vastagbélben hígabb marad a béltartalom és a növekvő bélperisztaltika megszünteti a székrekedést.

Legismertebb képviselője: a kutyabengekéreg, szennalevél, illetve szennatermés.

Illóolaj:

Jellemzőik az illékonyság és az általában kellemes illat. Vízben oldhatatlanok. Felhasználásuk igen sokrétú: epehígító, epehajtó, emésztést serkentő, pozitív hormonhatású, nyugtató, antimikrobás hatású.

Legfőbb képviselői: kamilla, menta, levendula, kakukkfu, macskagyökér.

Keserűanyagok:

Eltérő szerkezetű anyagok. Közös jellemzőjük az erősen keserű íz. A keserű ízhatásra az agyban képződő ingerek fokozzák az emésztőenzim termelést és a bélperisztaltikát. Ezáltal javul az emésztés és csökken a puffadási hajlam.

Fő hatása: étvágyjavító és emésztésjavító. Legismertebb képviselői: ezerjófű, angyalgyökér, benedekfű, pemetefű.

Vitaminok:

Olyan eltérő szerkezetű szerves anyagok, amelyek az emberi szervezet zavartalan életfolyamataihoz feltétlenül szükségesek. Ezek hiánya idegműködési problémákat B1, vagy anyagcserezavarokat B2, illetve skorbutot C, vagy bőrgyulladást H okoz. A P vitamin hiányában csökken a véralvadási képesség, illetve U vitamin hiányában növekszik a gyomorfekély hajlam. Legnagyobb mennyiségben a gyümölcsök, a homoktövis, csipkebogyó, illetve csalán tartalmazza a fenti vitaminokat.


Oki és tüneti kezelés a fitoterápiában:

Már a receptúra képzésnél úgy kell összeállítani a gyógynövénykeveréket, hogy azokban a betegség okát is és egy időben a tünetét is szüntessük. Erre nagy lehetőségünk van, mivel nagyon széles a gyógynövények skálája. Például egy pszichoszomatikus betegségben szenvedő beteget csak úgy tudunk egyidőben oki és tüneti kezelésben részesíteni, ha a teakeverékben oki kezelésként nyugtató hatású gyógynövényt (szinergia törvény), vagy gyógynövényeket (szinergia és Bürghi törvény), tüneti kezelésként pedig ugyancsak a Bürghi törvényt és a szinergia törvényt is felhasználva a tünetre célszerűen összeválogatott és minden esetben személyre szabott gyógynövényeket válogatunk össze. Így egy időben egy teakeverékben kapja a beteg betegségének okára és tünetére is a segítséget.

Tipikusan pszichoszomatikus betegség a gyomorfekély. E betegség oki-tüneti kezelése a következő: a betegség oka az "ideges gyomor", melyre a teakeveréken belül nyugtató hatású illóolaj hatóanyagát használjuk fel a komlónak. Mivel a gyomorfekély fájdalommal, esetenként görcsökkel is jár, ezért a nagy nyálkatartalmát felhasználva mintegy bevonó szerként használjuk az édesgyökeret tüneti teakomponensként. A gyomorfekély helyi gyulladással is jár, ezért a teakeverékbe a körömvirágot is bele kell tenni - melynek flavonoid hatóanyaga az egyik legjobb gyulladáscsökkentő és hámosító hatással bír. Mivel a gyógyulási hajlamon túl a gyógyulási időt is célszerű gyorsítani, ezért a cickafark glikoproteidjét is hasznosítjuk gyulladáscsökkentésre, valamint a cickafark flavonoidját görcs és fájdalomcsökkentésre, illetve keserűanyagát hámosítás gyorsításra is felhasználhatjuk. Az orbáncfű még tovább erősíti a hámosodási hajlamot, mint tüneti kezelést tudunk vele elérni a teakeveréken belül, ugyanakkor nyugtató hatásánál fogva az oki kezelésként adott gyógynövény komponenshez a Bürghi törvény alapján jelentős többlethatást biztosítunk. E teakeverék hatékonyságát még a nyers káposztalében lévő U vitamin adagolásával tudjuk fokozni. Így egy öt részből álló gyógynövénykeverék célzottan oki és tüneti kezelést tud adni egy pszichoszomatikus betegség esetén is.

Gyógynövények alkalmazási formái:

A hatóanyagok nagy része vízoldható, így a hatóanyag kivonásának hőmérséklet igénye függvényében többféle vízben oldási eljárást különböztetünk meg. A vízben oldott hatóanyagot teának nevezzük, de nem mindegy, hogy milyen hatóanyagot akarunk tea formájában vízbe juttatni.

Forrázattal azokat a hatóanyagokat juttathatjuk teavízbe, amelyek 100 fok körüli hőmérsékleten oldódnak ki legkönnyebben, ezek a levelek, virágok és illóolaj tartalmú drogok. Ebben az esetben hosszan (10-20 percig) nem szabad 100 fokos hőhatásnak kitenni a drogokat. A keményebb szerkezetű drogok: gyökerek, szárak, magvak kivonási módja a főzet, mely esetben 10-20 perc idotartamig 100 fok hőhatásnak tesszük ki a drogokat. A macerátum vagy hideg áztatás a nyálkaanyagú drogok esetében kötelező, mivel nagyobb hőhatásra a nyálkaanyag elcsirizesedik és nem megy át oldatba. Amennyiben növényi nedveket akarunk kinyerni (préslevek), abban az esetben a kivonás módja a préselés. Illóolajok kinyerési módja vagy a préselés vagy a vízgőz-desztilláció.

A gyógynövények gyűjtésekor követendő szabályok:

Csak azt a növényt gyűjtsük be, amire szükségünk van. Csak azt a növényi részt gyűjtsük be, amely a drog gyűjtésekor a hatóanyagot tartalmazza. Ne szedjük fel az összes növényt, biztosítsuk a továbbszaporodás lehetőségét. Naponta csak annyi növényt gyűjtsünk be, amennyit aznap fel tudunk dolgozni. Akkor gyűjtsük a növényeket, amikor a hatóanyaguk maximumon van. Csak ép növényrészeket gyűjtsünk.

Gyógynövények alkalmazása felhasználási forma szerint:

Folyékony gyógyszerformák: elixírek, gyógymézek, aromás vizek, szirupok, tinktúrák, ecetes kivonatok, gyógyborok.

Belsőleg alkalmazható szilárd gyógyszerformák: kapszulák, gyógycukrok, gyógypasztillák, gyógytabletták, gyógyporok, száraz kivonatok.

Külsőleg alkalmazható folyékony gyógyszerformák: gyógyfürdok, irrigálás, beöntés, szemcsepp, fülcsepp, gargalizáló szerek, inhaláló szerek, híg kenőcsök és olajok, lemosó szerek.

Külsőleg alkalmazható félszáraz készítmények: krémek, kenőcsök, paszták, gélek, tapaszok, porok, kúpok.

Dr. Németh Zoltán

Forrás - holisz.hu