A magas vérnyomás egyes családokban halmozottan jelentkezik, ami genetikai tényezők szerepére utal.

Genetikai tényezők

• Az első fokú rokon vérnyomása jobban hasonlít, mint a másodfokú rokonoké
• a szülők és vér szerinti gyermekeik vérnyomása jobban hasonlít, mint a szülők és örökbe fogadott gyermekeik vérnyomása
• az egypetéjű ikrek vérnyomása jobban hasonlít, mint a kétpetéjűeké.

Úgy tűnik, hogy azt a hajlamot is örököljük, hogy miként reagálunk a magas vérnyomást előidéző környezeti hatásokra.

Sótényező

A túlzott sófogyasztás és a magas vérnyomás közötti kapcsolatra már a század elején felfigyeltek, s a '40-es évek végétől több vizsgálat igazolta, hogy a sószegény étrend csökkentheti a vérnyomást. A konyhasó vérnyomásra kifejtett hatása csak genetikusan meghatározott, sószenzitív egyénekben érvényesül, másoknál a sómegszorítás nem, vagy csak csekély várnyomáscsökkenést eredményez.

Kora gyermekkorban a túlzott sóbevitelnek fokozott szerepe lehet a későbbi magas vérnyomás kifejlődésében. Egy kutatócsoport csecsemők sófogyasztását hasonlította össze. Úgy találta, hogy kisebb sófogyasztás mellett alacsonyabbak voltak a vérnyomásértékek, és ezt a különbséget még 15 éves korban is, normál sófogyasztás mellett is ki tudták mutatni.

Az alacsony sótartalmú étkezés megvalósítása nehéz, mert az elfogyasztott só körülbelül 70 százaléka már eleve benne van az élelmiszerekben (kenyér, sajt, szalámi stb.), és csak 30 százaléka kerül be ételkészítés, illetve utánsózás során. A gyári bébiételek hozzáadott só nélkül vagy maximum 0,25 százalék sóval készülnek.

Káliumion

Sokan úgy gondolják, hogy a primitív népek körében azért nem alakul ki hipertónia, mert nagy a kálium- és kicsi a nátriumbevitel.

Már 1928-ban Addison megfigyelte, hogy a nagy káliumbevitel csökkenti a vérnyomást. Nagyon fontos, hogy az étrend a nátriumot és a káliumot megfelelő arányban tartalmazza. Ez az arány akkor ideális, ha Na:K = 0,7 (legfeljebb l).
Hazánkban ez az arány férfiak vonatkozásában 2,4, nőkben 2,2, ami fokozott kockázatot jelent.

A vizelettel, a széklettel és a verejtékkel ürített kálium alapján számolva a bevitel minimumát 1,6-2 gramm/nap között állapítják meg.
Magas vérnyomást csökkentő hatása miatt azonban ennél nagyobb bevitel, 3,5-3,9 gramm/nap javasolt.

Számítások szerint 2,3-3,4 gramm/fő/nap káliumfogyasztás 4 Hgmm-rel csökkentheti a vérnyomást és feltételezik, hogy 25 százalékkal csökkenthetné a hipertónia miatti halálozást.

Kalciumhipotézis

Az utóbbi időben számos vizsgálat mutatott ki fordított összefüggést a kalciumbevitel és a vérnyomás között. A vizsgálati adatok ellentmondóak ugyan, annyi azonban biztosan megállapítható, hogy kerülni kell a kalcium, és különösen a kalcium és a D-vitamin együttes hiányát. Magyarországon a tej és a tejtermékek fogyasztásának csökkenése(!) miatt a kalciumbevitel elégtelen.

Feltehetően ennek negatív hatása a későbbiekben nemcsak az osteoporosis (csontritkulás), hanem a magasvérnyomás-betegség szempontjából is érvényesülni fog.

Magnéziumion

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a magnézium is szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában, tehát kerülni kell a magnéziumhiányt. Egyéb nyomelemek tekintetében további vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, hogy milyen hatása van a szelénnek, a réznek, a cinknek és más esszenciális nyomelemeknek a vérnyomásra.

Lipidek (zsírok)

Szoros összefüggést találtak az elhízás, a nagy zsírtartalmú étrend és a hipertónia között.

Kísérleti körülmények között (40 nap) az összzsír- és a telítettzsír-bevitel csökkentése egyértelműen csökkentette a vérnyomást.

Természetesen a táplálkozásfüggő betegségek nem egyetlen faktorhoz kapcsolódnak, ezért helytelen csupán egyetlen tápanyagot önkényesen kiemelni. A teljes diétás megközelítés célszerűbb és hatékonyabb.

Javaslat magas vérnyomásban szenvedőknek

1. Adekvát energiabevitel (az elhízás elkerülése)
2. NaCl-fogyasztás csökkentése.
3. Megfelelő kalciumbevitel (tej és tejtermékek)
4. Megfelelő kálium-, magnézium-, élelmirost-bevitel (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek)
5. Növényi lipidek használata állati eredetű zsírok helyett
6. A növényi fehérjék fogyasztásának növelése
7. A halfogyasztás növelése
8. A cukorfogyasztás csökkentése
9. Az alkoholfogyasztás mérséklése (égetett szesz helyett bor)
10. Rendszeres fizikai terhelés

Forrás - Gyógy-ír Kisalföld