Mint ismeretes, a szénanáthás, allergiás kötőhártya-gyulladásban és hörgőasztmában szenvedő betegek száma évről évre nő.

Gyógyszerköltség-elemzés szerint 1996-ban az augusztusi, szeptemberi hónapokban (parlagfűszezon ideje) a társadalombiztosítás gyógyszerekre szánt többletkiadása 300 millió forint körül volt. Ennek ellenére sok beteg nem ismerve a betegségét, nem részesül megfelelő terápiában, tanácsok híján életrendjét nem változtatja meg, így kénytelen "végigszenvedni" az augusztusi-szeptemberi hónapokat. Pedig ha teljes tünetmentességet nem is, de a panaszok mérséklését mindenki remélheti.

Augusztus beköszöntével a gyomnövények virágzási szezonja kezdődik el, igaz, ez az idei évben pár hetet késik, de a parlagfű virágzása kezdetét vette, és így az "első számú közellenség" munkába lépett. Nem árt tudni, hogy az elkövetkező hetekben nem csak a parlagfűpollen-érzékenyek törölhetik gyakrabban az orrukat, dörzsölhetik a szemüket vagy vehetik nehezebben az éltető levegőt.


Észak-Európában például a fészkes virágzatú növények családjába tartozó üröm számít közellenségnek. Mivel a gyómnövények virágzási időszaka egybeesik, így a levegőben mindegyik "gaz" pollenje megtalálható, a tünetek jelentkezése viszont független a kiváltó virágportól, allergéntől, allergiát kiváltó anyagtól.

A csalánfélék, útifüvek, vadsóska, disznóparéj, libatopfélék, üröm és parlagfű a legismertebbek a hazánkban honos növények közül.

CSALÁNFÉLÉK: májustól szeptemberig virágzanak, pollenjük a levegőben nem tömeges, így a hónapos virágzás ellenére sem jelentős allergizáló hatású. A csípős csalán szúrós, szőrös levelei a bőrrel érintkezve hisztamint szabadítanak fel a kültakaróban, mely típusos viszkető, fájdalmas, vörös csalánkiütések formájában találhatók és érezhetők. Elterjedt, fontos gyomnövény, így irtása nem, inkább csak kerülése javasolt. A közeli rokonságban álló, erősebb allergizáló hatású.

FALGYOM inkább csak a mediterrán országokban, illetve az Egyesült Királyságban található meg.

A VADSÓSKA vagy más néven lórom május-júniusban virágzik, ezért elkülönítése inkább csak a fűpollenektől javasolt. Igen elterjedt szélbeporzású gyomnövény az ÚTIFŰFÉLÉK csoportja, mely májustól-októberig virágzik. Pollenprodukciója nem jelentős, de intenzív allergizáló hatású. A lándzsásútifű-szirup közkedvelt köhögéscsillapítóként használt gyógynövény, így az arra érzékenyek körültekintéssel használhatják.

A DISZNÓPARÉJ- és LIBATOPFÉLÉK virágporszeme nehezen különíthető el egymástól, és allergentitásuk is hasonló, júliustól-október közepéig találkozhatunk virágporaikkal a levegőben. A disznóparéjfélék között dísznövények is megtalálhatóak. Pollenózis szempontjából a méteresre is megnövő, dúsan elágazó, szürkészöld libatopfélék jelentenek inkább veszélyt.Magyarországon a legtöbb gondot a gyomtársulásokban előforduló áthatolhatatlan, magas bozóttá növő FEKETE ÜRÖM jelenti, sárgásvörös csöves virágai milliószámra kibocsátott allergizáló hatású pollenjei által. Közkedvelt gyomnövény, melyet gyakran alkalmaznak vízhajtó, hasmenésellenes, fáradságcsökkentő hatása révén, de fűszerként is ismert, ezért az arra allergiások számára kerülésük mindenképp javasolt. Képalá: Fekete üröm - fontos, hogy a környezetünkben ne tűrjünk semmiféle gyomot! Már fiatalon, még virágzásuk előtt távolítsuk el azokat.

A legismertebb és legveszélyesebb gyomféleség a PARLAGFŰ vagy más néven szerbfű, paradicsomgyom, vadkender szinomin elnevezésekkel.

Világoszöld, puha, erősen tagolt, összetett levélzete, hajtáscsúcsi apró, zöldessárga füzérvirágzata töméntelen virágporszemet juttat a levegőbe. Így egyetlen átlagos növény nyolcmilliárd virágporszem termelésére is képes két-három hónapos virágzási ideje alatt. Összességében hazánkban több ezer tonna parlagfűvirágpor juthat a légtérbe. Apró, 15-25 ćm rövid, tüskés, gömbölyded virágporszeme messze terjed a széllel, sokáig kavarog a levegőben. Tüskés kültakarója mechanikusan is sértve az emberi orr vagy kötőhártya nyálkahártyáját aktív, gyors diffúzióra képes, az igen hatékony allergiát kiváltó anyag szervezetbe juttatását segíti. A diffúzió pár másodperc alatt megtörténik, míg a nyírfapollen esetében erre 1-10 órára van szükség.

A hazánkban élő parlagfű, az Ambrosia Elatior igénytelen, szinte mindenütt életképes egyéves gyom. Hazánkban az 1920-as évektől terjedt el és szinte az egész országot ellepte olyannyira, hogy a Dunántúl délnyugati-nyugati részéről kedvező széljárás esetén még október végén is kimutathatók a levegőből. Szinte leírhatatlan igénytelensége, igen nagy vitalitása és szaporulata miatt. Egy átlagos növény 3000 magot termel, mely akár harminc évig is csíraképes maradhat, tisztítatlan vetőmagokkal újratermeszthető. Igénytelensége mellett a bolygatott, de elhanyagolt területeken, utak mentén, parlagokon, parkokban, gyomos kertekben is megtalálható. Ezek után kézenfekvő, hogy Magyarországon a parlagfű-invázió miért okoz annyi beteg számára igen kellemetlen tünetekkel járó allergiás panaszokat.

Forrás - Gyógy-ír    Kisalföld