Napjaink népbetegsége a stressz. Sajnos a rohanó életmód miatt egyre gyakrabban fellépő családi problémák, megélhetési, anyagi gondok, munkahelyi problémák sok feszültséget okoznak, melynek eredményeként megjelenő stresszes helyzet nagyon kimeríti az emberi szervezetet, legyengíti az immunrendszert és ezért a betegségek iránt sokkal nagyobb a fogékonyság. A stressz egy betegség sorozat elindítója lehet. Ha állandósul a stresszes helyzet, kialakul a depresszió, neurózis. Az ember valahogy ellensúlyozni akarja ezt, emiatt elkezdhet inni, dohányozni, drogot fogyasztani, szélsőséges esetben öngyilkos lesz. Léteznek azonban olyan termékek, táplálék kiegészítők, gyógyteák, melyek nyugtató hatásának köszönhetően lelki egyensúlyunkat képesek lehetünk megőrizni, vagy visszaállítani.

A stressz az egyén lelki reakciója az őt ért fizikai, érzelmi vagy környezeti hatásokra. Abban az esetben, ha a stressz csak rövid ideig tart, pillanatnyi állapotokban fordul elő, nem okoz különösebb problémát, viszont a rendszeres és tartós feszültség nagyon ártalmas lehet az emberre.

Életünkben mindig történik valami, a jó és rossz dolgok váltakoznak. A változás megköveteli, hogy alkalmazkodjunk az új helyzethez, személyhez, vagy egy tárgyhoz. Ha a szervezet nem tud testben és lélekben egyaránt gyorsan alkalmazkodni ehhez a megváltozott helyzethez, stressz helyzet alakul ki. Vagyis egy ember és környezete között kialakult kölcsönhatás, folyamatában újszerű magatartási választ igénylő helyzetet nevezzük stressz helyzetnek.

Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stressz helyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

A stressz három összetevője

1. környezeti hatások
2. élettani és pszichológiai stressz reakciók
3. az ember alkati, személyiség és pszichológiai adottságai

A stressz tünetei

A stressz, egyaránt hatással van az emberi szervezetre, gondolatainkra, érzéseinkre és viselkedésünkre is. Megszaporodnak a felső légúti betegségek, visszatérő bőrgyulladás alakul ki, hajhullás.

• Az egyik legjellemzőbb tünet az állandósult "valamit elfelejtettem" érzés
• Majd ezt felváltja a „rohannom kell, nincs időm semmire” érzés
• Mindig rohanunk és mégsem haladunk semmivel
• Vércukorszint hirtelen változása (alacsony, magas)
• Nyugtalanság, alvási problémák, ingerlékenység, idegesség
• Gyakori fejfájás
• Kedvetlenség, érzékenység
• Túlpörgés, majd hirtelen összeomlás
• Étvágytalanság, vagy épp az ellenkezője, nagyfokú étvágy. Hirtelen bekövetkező jelentős testsúlyváltozás
• Ideges beszéd, beszéd nehézség
• Fejfájás, izomfájdalom, mellkasi fájdalom
• Társas élettől való visszahúzódás
• Köröm rágás, fogcsikorgatás
• Vérnyomásproblémák (magas, alacsony, váltakozó)

Stressz fizikai tünetei

• Fokozott verejtékezés, izzadás
• Émelygés, hányás, gyomorpanaszok, hasmenés, székrekedés
• Hideg kéz-láb, remegés, rángatózás
• Izomfeszülés a mellkas izmaiban, karokban, lábakban
• Nemi vágy csökkenése
• Fejfájás
• Düh, elkeseredettség, apátia, borúlátás

Stressz érzelmi tünetei

• Kényszeres viselkedés, indokolatlan nevetés
• Dühkitörés, szorongás, sírásra való hajlam
• Önértékelés csökkenése
• Csökkent érdeklődés és kezdeményezési készség
• Figyelmetlenség, gondatlanság

Mik okozhatják a stresszt?

A legkülönfélébb helyzetek válthatnak ki stresszt: mindennapi események, tömegközlekedés, költözés, állásváltoztatás, munkahelyi és családi feszültségek, anyagi gondok, megrázó élmények, sérülések, betegségek. Stressz keltő események lehetnek a befolyásolhatatlan, beláthatatlan események, amelyek kihívást jelentenek képességeinknek.

Ha valamilyen stressz éri a szervezetet, a mellékvese egyből reagál, adrenalint és stressz hormont bocsát ki. Ezek a hormonok energiát adnak a szervezetnek, az energia pedig erőt ad ahhoz, hogy a szervezet felkészüljön a veszélyre. Harcoljon ellene, vagy elmeneküljön. Egy természetes és egészséges reakció a mellékvese részéről.

Amikor a stressz rövid ideig tart, nincs semmi következménye, viszont ha hosszú ideig fennáll, a nagymennyiségben felhalmozódó stressz hormon miatt a szervezetből kiürülnek a tápanyagok, és energiatartalékok elfogynak. Emiatt kimerültség tünetei mutatkoznak.

Nő a vérnyomás és a rossz koleszterin érték, ami miatt érelmeszesedés alakul ki, hormonzavar lép fel, szellemi funkciók romlanak, és gyomorfekély alakul ki. Mivel az immunrendszer annyira legyengül, a szervezetben fertőzések alakulhatnak ki, és betegségek jönnek létre.

Tanácsok: Mit tehet még stressz esetén?

Fontos a testmozgás, a sport. Rendszeres mozgással, légző gyakorlatokkal, meditációval, jóga gyakorlatokkal, relaxációs módszerekkel sokat javíthatunk a rossz állapoton.

Csökkenteni kell, illetve teljesen kizárni az életünkből az izgató szereket (kávé, alkohol), mivel azok idegfeszültséget, álmatlanságot okozhatnak.

Pszichológiai tanácsadáson és pszichoterápián való részvétel is fontos, mert ott megtanítják, hogyan lehet leküzdeni a stresszt.

Fontos a család szerepe, a barátok. Egyedülállóknak háziállatok tartása sokat segít az egészség megőrzésében

Mikor forduljon orvoshoz?

Abban az esetben, amikor a stresszes helyzet huzamos idő óta fenn áll, tünetei jelentkeznek az immunrendszer legyengülése miatt, növekszik a betegségek kialakulásának veszélye. Szívproblémák, magas vérnyomás, gyomorfekély, fejfájás, sőt még a rák kockázata is megnövekedhet.

Amikor a stressz tünetei már a munkára is kihatnak, hangulati és alvási zavarok lépnek fel, nagyfokú étvágytalanság következik be, vagy éppen a mindennapi tevékenységeket nem tudja ellátni, megszünteti baráti kapcsolatait, illetőleg depressziója miatt már orvosi kezelésre szorulna.

A stressz keletkezése szoros összefüggést mutat az idegességet kiváltó okokkal. Itt első helyen a hibás gondolkodásmódot kell említenünk, mely megfelelő gyakorlással leépíthető, s pozitív gondolkodásmóddal cserélhető fel.

Az olyan gyerekek, akikre mindent ráhagynak, akik sem iskolai megterhelésnek, sem szüleik zsarnokoskodásának nincsenek kitéve, nem is ismerik a stresszt, mivel teljes tudatukat és minden figyelmüket arra irányítják, amivel éppen foglalkoznak.

Az a felnőtt viszont, akinek fejében már reggelinél a délelőtti üzleti megbeszélések járnak, ebéd közben átfutja az újságot, a nap során szüntelenül az este esedékes konferencián töpreng, vagy éppen a másnapi teendőket tervezi el, stresszhelyzetbe juttatja magát. A stressz egyik kiváltó oka tehát a tudat többféle cél irányában történő szétforgácsolódása.

Másik kiváltó okként a becsvágy említhető. Aki kéthetes szabadságáról visszatérve összegyűlt üzleti postáját egy röpke délelőtt során kívánja átnézni, hogy délután végre sort keríthessen a régóta esedékes leltározásra, s így este gondtalanul mehessen színházba a feleségével, az menthetetlenül stresszállapotba kerül. A stresszhelyzeteket gyakran bizonyos "kényszerítő körülmények" idézik elő, bár többnyire nem is annyira a körülmények, inkább mi önmagunk "kényszerítjük ki". Persze kellemes érzés, ha az ember valamit elrendezvén végre fontosabb dolgokhoz foghat. Ám aligha lehet jó megoldás, ha e célból szüntelenül versenyt futunk az idővel.

Az üzletemberek többsége meg van győződve arról, hogy egy előre megbeszélt időpontot nem lehet későbbre halasztani, bár e felfokozott munkatempó többnyire rossz időbeosztásból, valamint azon becsvágyból ered, hogy az illető minden egyes lehetőséget százötven százalékig kihasználjon. Márpedig az ember nem az a fajta, aki sokáig kibírja, ha a nap 24 órájában szüntelen stresszhatásoknak van kitéve. Rá kellene végre jönnünk, hogy nem muszáj minden felmerülő lehetőséget megragadnunk, hiszen az élet töméntelen mennyiségben kínálja nekünk az újabb meg újabb alkalmakat. Kész művészet, s egyben elérendő pozitív jellemvonás, ha képesek vagyunk időnként egy ígéretes lehetőséget kihasználatlanul hagyni, hogy alaposabban kipihenhessük magunkat, s erőt gyűjthessünk a sors egy következő jó ajánlatának elfogadásához.

Stressz: meghiúsult kísérlet, hogy egy bizonyos idő alatt a lehetségesnél többet teljesítsek, mértéktelen becsvágy, perfekcionizmus

Amit tenni kell stressz esetén

A stressz ellenszereként kétféle megoldás kínálkozik: vagy fokozatosan, megszüntetjük a szervezetünkben létrejött riadókészültségi állapotot, melyek cselekvőkészségünket biztosítják s testünket a fokozott megterhelésre előkészítik, vagy nem hagyjuk, hogy e riadókészültség túlzott mértéket öltsön. Kínzó feszültségünket, ha már kialakult, kerékpározással vagy egyéb erőkifejtési módozatokkal kell ismét normális szintre "szorítanunk" vagy minden erőnkkel meg kell előznünk kialakulását. Sokat segíthet ebben a céljainkhoz való megváltozott viszonyulásunk, nem is beszélve arról, ha egyszer s mindenkorra lemondunk a nagyravágyásról, miszerint mindig mindent s lehetőleg rögtön elérjünk, s maradéktalanul eleget tegyünk környezetünk gyakran alaptalan elvárásainak.