Övsömör

Övsömör

Az övsömör (herpes zoster) rendkívül kellemetlen, hólyagos gyulladással járó vírusos betegség.

A kórokozója a bárányhimlő vírusa (Varicella zoster vírus, VZV). A két betegség közti kapcsolatot Bókay János már 1928-ban feltételezte, ezt a korszerű virológiai és elektronmikroszkópos vizsgálatok alátámasztották.

A bárányhimlő rendkívül fertőző betegség, a lakosság több mint 90 százaléka még gyermekkorban átesik rajta. Ezután a vírus nyugalomba kerül és a gerinc melletti hátsó idegdúcokban alussza "Csipkerózsika-álmát". A lappangás több évtizedig tarthat, s a betegség aktiválódása a szervezet aktuális immun- (védekezőrendszeri) állapotától függ. Ennek megfelelően bármilyen az immunrendszert gyengítő hatás "felébresztheti" az "alvó" vírust, hogy 7-18 napos lappangás után az adott idegdúchoz tartozó bőrterületen "dermatómában", kezdetben halványvörös égő foltok, majd csoportos víztiszta hólyagok jelenjenek meg.

Gyakori, főleg idősebb korban, hogy a bőrtünetek kialakulása előtt az adott területen fájdalom lép fel. Ennek mértéke változó, van, akinél enyhe égő érzés lép fel, esetleg kínzó viszketés, de előfordulhat olyan fokú fájdalom is, mely vakbélgyulladást, veseköves vagy epeköves rohamot utánoz. Volt már rá példa, hogy az intenzív fájdalom miatt a beteget megműtötték, s csak néhány nap után, mikor megjelentek a bőrtünetek, derült fény a fájdalom hátterére.

A leggyakoribb megjelenési terület a törzs és a végtagok bőre, de gyakori a homlok, halánték, fejtető bőrének hólyagosodása is, ez utóbbi esetben szemhéjvizenyő és gyakran szaruhártya-fekélyesedés kíséri. Ezért arcon jelentkező övsömör esetén sürgősen szemész szakorvosnál is jelentkezni kell. Az esetek nagy részében a területhez tartozó nyirokcsomók is megduzzadnak, sőt, általános rossz közérzet és láz is felléphet. Átlagos lefolyású övsömör esetén a fájdalom fellépte után 2-5 nappal jelennek meg az első halványvörös foltok, mindig csak a test egyik oldalán.

A hólyagok több hullámban, mintegy 3-5 nap alatt fejlődnek ki, később felnyílhatnak, nedvedzhetnek.

Figyelem! Az övsömörös hólyagcsák tele vannak kórokozó vírussal, ezek fertőzhetnek! Ezért kerülni kell a közvetlen érintkezést csecsemőkkel, idős és más okból legyengült szervezetű emberekkel!

A hólyagok kifejlődésük után körülbelül egy hét alatt beszáradnak, a pörkök körülbelül 2-3 hét múlva esnek le. A helyükön átlagos esetben halvány hegek maradnak, esetleg halványbarna foltos elszíneződés jelzi a korábban lezajlott gyulladás helyét. Előfordulhat az átlagostól eltérő, úgynevezett szövődményes lefolyású övsömör is.

A hólyagok általában féloldalon, övszerűen jelennek meg a törzsön.

Övsömör


Övsömör: segélykiáltás: „Szükségem van, vágyom a kapcsolatokra!" Félelem, bizalmatlanság és védekezés a kapcsolatteremtéssel szemben. Érzelmi-gondolati „ördögi kör".

„Az övsömör esetében többnyire a test egyik oldalán, a mellkas alsó tájékán fájdalmas, hólyagszerű kiütések jelennek meg a bőrön. Testi kiváltó okként az ott végigfutó gerincvelőideg gyulladása szolgál.” A megbetegedés elsősorban a bőrünket érinti, ami a külvilággal való kontaktusteremtő szervünk. Ez arra utal, hogy a betegség az érzékelés, észlelés zavarával áll kapcsolatban mivel a kiváltója a gerincvelőideg.

Az övsömörös betegeknek a kapcsolatteremtéssel vannak problémáik - bőr, mint a külvilággal való első kapcsolat. Mélyen lelki, érzelmi szinten gondoskodásra és törődésre vágynak, igénylik a kapcsolatokat. Ám fejben ezekkel az igényekkel ellentétes „információlökéseket” kap és a jóindulatú közeledéseket félelemből és bizalmatlanságból elutasítja. Szinte nem is, vagy csak részlegesen érzékeli a külvilág közeledési kísérleteit. Saját magáról és az életről alkotott képe, hiedelemvilága megakadályozza a kapcsolatteremtésben. „Így kerül sor a már említett ideggyulladásra, mely az érzékelt impulzusok továbbításában és feldolgozásában bekövetkezett zavarra utal.” Elnyomott érzelmeink, ösztöneink a bőrünkön törnek ki a napvilágra – „furcsa bimbókat hajtanak a bőrünkön”. Ki nem élt szerelmi konfliktusok, lángoló érzelmek bőrünkön való kitörése.

Az övsömörös beteg feladata:

Nyissuk ki saját határainkat a belülről feltörő őszinte erők előtt! A betegnek meg kell tanulnia másokhoz közeledni és kapcsolatokat teremteni, ez segít felismerni a külvilág közeledéseit is. Át kell törnie a gondolatai adta határokat a kapcsolatteremtésben, fel kell szabadítania eddig meg nem nyilvánult lényét, lényegét! Élvezzük határtalanságukat!