Lehet, hogy nem szívesen ismerjük be, de a legtöbbünknek van legalább egy rossz szokása. Hogyan szabaduljunk meg tőle? Az olyan rossz szokás, mint például a dohányzás, súlyos egészségkárosodással járhat, de mások, mint a körömrágás, a krákogás vagy az ujjpercek ropogtatása nem káros – csak épp gyakran a környezetünk számára elviselhetetlen.

Ha valaki nagyon akarja, néhány jó tanács segítségével könnyen megszabadulhat rossz szokásaitól.

– Első lépés – Tudatosítsuk a rossz szokást
Ha rá tudunk jönni, mikor és milyen körülmények között csináljuk, miféle érzések kapcsolódnak hozzá, akkor talán a miértre is választ kapunk, így el is hagyhatjuk a rossz szokást.

– Második lépés – Foglaljuk össze írásban, amit tudunk
Sokat segít a tudatosításban, ha leírjuk az előzményeket, a – mondjuk – ujjropogtatást kísérő érzelmeinket, és azt, mire gondolunk ilyenkor. Érdemes a naplót legalább egy hétig vezetni arról a rossz szokásunkról, amelytől szeretnénk megszabadulni.

– Harmadik lépés – A váltás
Ha rájöttünk, mikor és miért rágjuk például a körmünket, a következő logikus lépés, hogy találjunk helyette valami más, kevésbé idegesítő, helyettesítő szokást. Ha például a körömrágással van gond, próbálkozzunk rágógumival, mondják a szakemberek. A krákogók gyakoroljanak be új légzéstechnikát, ha pedig az ujjait ropogtatja valaki, tegye a kezét olyan helyzetbe, amelyben ez nem lehetséges, vagy foglalja el a kezét valami más gépies cselekvéssel.

A meditáció is segíthet a rossz szokások leküzdésében. Ha sikerült a kiváltó okokat azonosítani, tereljük el a figyelmünket meditációval.

Forrás - informed.hu

Körömrágás: belső feszültség, agresszivitás, vélt vagy valós igazságtalan bánásmódra utaló tünet, feloldatlan ellentétek

A köröm a karmolás és agresszió szimbóluma.

Bár a körömrágás többnyire gyermekekre jellemző, felnőtt korban is jelentkezhet. A rágás a külvilággal szembeni feszültségek és agressziók külső megnyilvánulása.

Leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik és átvitt értelemben az agresszió elfojtását jelenti. A körömrágás közben kicsorbítjuk karmainkat-(fegyvereinket), félünk saját agressziónktól. Általában bűntudat húzódik a háttérben, ami miatt az ember fél levezetni saját agresszióját. Más esetekben a felsőbb tekintélytől -(szülőktől, tanártól, idősebb testvértől) elszenvedett valós, vagy vélt igazságtalan bánásmód következtében agresszív indulatok ébrednek az egyénben, amiket el kell fojtania.

„Összegezve az embereknek nem szabad „kimutatnia oroszlánkörmeit", átvitt értelemben hatástalanítja fegyvereit, hiszen nincs abban a helyzetben, hogy megvédhetné magát, szabad folyást engedhetne elégedetlenségének, s érvényesíthetné igényeit.”

A körömrágás esetében önbizalomhiányról van szó. Az egyénnek olyan cselekvésteret kell találnia, ahol képességeit félelem nélkül kibontakoztathatja. Ez megerősíti önbizalmát és magabiztossá teszi. Ha az egyén megtanulja agresszív indulatait megfelelő módon kinyilvánítani, akkor a körömrágás magától eltűnik.

• A körömrágás kezelése
• Hogyan szokjunk le a körömrágásról?