Kiropraktika

Kapcsolódó tartalmak

A kiropraktika a görög eredetű cheiro és praxis szavak összetételéből ered, melynek jelentése: kézzel praktizálni. A kiropraktika is az a fajta gyógyászat, ami a gerinccel foglalkozik, ami több ezer éves múltra tekint vissza. Története Amerikából indul, Davenportból, Iowa államból. B.J. Palmer gyógyításai alatt, felfedezte és kitapasztalta, hogy a gerinc struktúrája óriási befolyással van a szerveink működésére.

A biztató eredmények hatására, 1897-ben megnyitotta a világ első kiropraktika iskoláját, ahol az elmozdult csigolyák kitapintásának módszereit és a helyremozdítás technikáit oktatták. Ebből az iskolából fejlődött ki, a mára már több mint száz éves múltra visszatekintő Palmer Egyetem (Palmer College of Chiropractic).

A kiropraktőrt gyakran csontkovácsnak fordítják hazánkban, bár a kettő nem ugyanaz. Igaz, hogy mindkét technika alapját évezredek óta használt fogások adják, mégis különbözőek. A kiropraktőrnek komoly anatómiai, élettani, ortopédiai, reumatológiai, és neurológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. Az ötéves egyetemi tanulmányban nagy hangsúlyt fektetnek a tartó- és mozgató szervrendszerre és a neurológiai tanokra. Emellett a hallgatók radiológiából is jóval mélyebb tudásra tehetnek szert, mert a röntgenfelvételek pontos és szakértő elemzése fontos részét képezi a kezelésnek. Ez azért szükséges, mert a hagyományos orvosi kezelés helyett (előtt) választható a kiropraktika is, és a kiropraktőrök itt szorosan együttműködnek az orvosokkal.

A kétféle gyógymód között a másik különbség, hogy a kiropraktikában igazításról, vagy korrigálásról, a csontkovácsolásban manipulációról beszélünk. A kiropraktőrök is gyors, erőteljes, kis mozdulatokkal dolgoznak, és a kezelés nem fájdalmas. Hazánkban még kevésbé ismert a kiropraktika, de a tengerentúlon több mint száz éve elismert, bevált és gyakorlott gyógymódnak számít. Mivel az egyetemi képzés Amerikában van, hazánkban csak néhány kiropraktőr dolgozik.

A kiropraktika kezelés során az első dolog a kórfelvétel, amikor az orvos érdeklődik a beteg panaszai, sérülései felől. Ezután röntgenfelvétel készül a problémás területről, majd ortopédiai és neurológiai vizsgálat következik, ahol elmozdult csigolyákat, megnyúlt szalagokat és sérült izmokat keres a kiropraktőr. A kitapintásos vizsgálat után a páciens felfekszik a speciális kezelőpadra. A kiropraktika kezelés nem tart sokáig, pár perctől maximum negyedóráig terjedhet, mivel kizárólag a problémás csigolyákkal foglalkoznak. A műveletek során hallható jellegzetes reccsenő hangot nem a csont, hanem az izület adja. A kezelések eredményeképpen felszabadulnak a becsípődött idegek, és beindulnak az öngyógyító folyamatok. Minden alkalom után rövid pihenő ajánlott. Pár kezelés után látható, hogy hány alkalomra van szükség a teljes gyógyuláshoz, ami függ életkortól, testalkattól, és fizikai állapottól.