Sok szülő élte már át, hogy a napközben oly virgonc és egészséges gyermeke estére nyűgös lesz, belázasodik, vigasztalhatatlanul sír, miközben egyik füléhez kapkod, mely esetleg váladékozik. A nagyobbak el is mondják, hogy a fáj a fülük - ilyenkor legtöbbünk középfülgyulladásra gondol, és ez a rendszerint éjszakába nyúló történet hamarosan az ügyeletes kórház fül-orr-gégészeti ambulanciáján folytatódik.

A fül-orr-gégész a vizsgálat során több igen veszélyesnek tűnő fémtárggyal belenéz a gyermek fülébe, orrába és torkába, mire az ijedt kis páciens heves (és minél tapasztaltabb, annál hevesebb) tiltakozásba kezd, legszívesebben menekülőre fogná, de mivel a szülő (és gyakran még egy segítő személy) finoman, de határozottan maradásra bírja, hát küzd, mintha az életéről lenne szó. És ha még egy kis fülzsírt is el kell távolítani, netán a szívó is előkerül, akkor minden szereplő leizzad... A vizsgálat során a fültölcsér, az orrspekulum és a nyelvlapoc nélkülözhetetlen eszközei a fül-orr-gégésznek, melyek segítségével megszületik a várva várt diagnózis.

A fülfájás miatt sok gyermekkel keresik fel az orvost. A két leggyakoribb, fülfájással járó betegség a külsőhallójárat-gyulladás és a középfülgyulladás. Az előbbi a külső hallójárat bőrének gyulladása (otitis externa) és gyakran úszás-strandolás után fordul elő, míg az utóbbi fertőzéses eredetű és a dobüreget és a dobhártyát érinti (otitis media). A középfülgyulladás különösen sűrűn fordul elő 6 hónapos kortól 2 éves korig, a hallójárat gyulladása inkább a későbbi életkorokra jellemző.

A középfülgyulladás jellemző tünete a fülfájás, mely rendszerint lázzal jár. Gyakran jelentős mennyiségű fülváladékozás alakulhat ki, ha a gyulladás miatt a dobhártya átszakad, ilyenkor a váladék a gyermek nyakán csoroghat le, illetve összekenheti a párnát is. Nagyobb gyermekek azt is elmondják, hogy rosszabbul hallanak a beteg fülükkel, fülzúgást tapasztalhatnak. Azonban minél kisebb a gyermek, annál kevésbé panaszkodik, és kevesebb jellemző tünete lehet meg a középfülgyulladásnak. Inkább egy nyugtalan, rosszul táplálható, rosszul alvó csecsemőt látunk, aki esetleg hány és hasmenése van. Ilyenkor az orvosi vizsgálat adhatja meg a pontos diagnózist.
A megfázás és a felső légúti hurutok középfülgyulladásra hajlamosítanak. Mivel a középfül a fülkürtön keresztül az orr hátsó részével közlekedik, a nátha során megduzzadó orr- és garatnyálkahártya rontja a középfül szellőzését, folyadék felszaporodást okozva ezzel a dobüregben, mely befertőződhet, a fent leírt panaszokat és tüneteket okozva ez által. Ugyanakkor ismert, hogy a kezeletlen allergia, a passzív dohányzás, az anyatej helyetti tápszeres táplálás esetén, valamint bizonyos fej-nyaki fejlődési rendellenességeknél gyakrabban alakul ki középfülgyulladás.
A középfülgyulladást 10-14 napon át antibiotikummal javasolt kezelni. Érdemes az életkornak megfelelő lohasztó orrcseppet adni, hogy az orrváladék ürülését segítsük, és a dobüreg szellőzését javítsuk. Hallásvizsgálat általában a kezelés vége felé történik. Az elhúzódó vagy súlyosabb eseteknél vérvizsgálatra is szükség lehet, de a legtöbb gyermek kórházi kezelés nélkül meggyógyul. Azonban az étvágytalanságtól, láztól, esetleg hasmenéstől-hányástól legyengült és táplálhatatlan csecsemőt és kisgyermeket néhány napig kórházban szükséges kezelni, ahol természetesen valamelyik szülője éjjel-nappal vele lehet. Ilyenkor infúziót, vénás antobiotikumot kapnak a betegek.

A hallójárat-gyulladás is okozhat erős fájdalmat, de az enyhébb formák inkább viszketéssel járnak, és általában nem lázas a gyermek. A fülkagyló nyomása-húzása fájdalmat okoz ilyenkor, esetleg duzzanat is látható rajta, és sűrű váladék jelenik meg a hallójárat bemenetében. Nagyobb gyermekek fülzúgásról-búgásról, füldugulásról és enyhébb halláscsökkenésről is beszámolhatnak.
A hallójárat gyulladására hajlamosít, ha a fül nedvesen marad fürdetés után, mert a meleg nedves környezetben a baktériumok könnyebben szaporodnak - ezért óvatosan törüljük ki a kicsi fülét a fürdést követően a tiszta lepedő szélével, vagy alacsony hőmérsékletű hajszárítóval kartávolságról szárítsuk ki a hallójáratot. A felnőtteknél jól bevált füldugó használatát kisgyermekeknél kerüljük. Nagyon fontos tudnunk, hogy a legtöbb fül öntisztuló, ezért a széles körben elterjedt fültisztító pálcák használata szükségtelen, sőt, veszélyes, mert felsérthetjük a hallójárat érzékeny bőrét, gyulladást okozva ezzel!
A hallójárat gyulladását 7-10 napon át fülcseppel kezeljük, melyet az orvos ír fel. Ezekben antibiotikum és néha szteroid gyulladáscsökkentő van. A fülcseppeket általában naponta 3-4 alkalommal kell a hallójáratba csöppenteni, ilyenkor a gyermek fejét oldalra fordítjuk, úgy, hogy a fájó fül nézzen felfelé. Finoman meghúzhatjuk a fülkagylót, hogy a cseppek jobban befolyhassanak. A gyermeket mintegy 5 percig tartsuk fekvő helyzetben, ezután egy kis vattával zárjuk le a fület. Néha a gyulladás olyan súlyos, hogy az orvos gyógyszerrel átitatott gézcsíkot rak a fülbe, melyet naponta cserél, amíg a hallójárat kellően fel nem tágul. Ritkán szájon át antibiotikumot kell szedni. Makacs esetekben a hallójáratból baktérium mintát tenyésztenek le, hogy az antibiotikum kezelés célzott legyen. A kezelés során és azt követően 1-2 hétig kerülni kell, hogy víz menjen a hallójáratba.

Minden súlyos vagy elhúzódó fülfájással vigyük gyermekünket orvoshoz! Sajnos otthon, különösen egy kisgyermeknél nem tudja a család eldönteni, mi lehet a baj, és csak az orvosi vizsgálat állíthatja fel a diagnózist, illetve ezután kezdődhet a megfelelő kezelés. A fájdalomcsillapítás, függetlenül a fájdalom okától, nagyon fontos - szerencsére néhány nap után már nem szokott szükség lenni rá! Gyakran fordul elő, hogy nem az előírt ideig vagy nem a megfelelő adagban adják a gyógyszert, csepegtetik a fülcseppet, mert a gyermekek a fájdalom és a láz elmúltával gyorsan újra aktívak lesznek, javul az étvágyuk, jobban alszanak, és többet játszanak. Ha a szülő ilyenkor félbehagyja a kezelést, a gyulladás visszatérhet! A fül dugultsága, az esetleges halláscsökkenés a gyorsan gyógyuló gyermekeknél is lassabban múlik el, mint a fájdalom és a láz. Nagyon fontos, hogy a megbeszélt kontrollvizsgálatra elvigyük a gyermekünket. Visszatérő fülészeti problémáknál fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt.

Dr. Óvári Attila,  fül-orr-gégész szakorvos


Forrás - [origo]