A koponya térfogatán változtatni nem tudó, zárt tér, tehát a benne lévő szervek térfogatának vagy nyomásának megváltozása szükségképpen hat az itt található többi szervre is, hiszen csak annyi hely van, amennyi a normális működéshez szükséges. A mindennapos enyhe fejfájások leggyakoribb oka az értónus változása. A fejfájásokat általában két főcsoportba soroljuk: egyik az izomfeszültség eredetű típus, a másik az érrendszeri vagy migrénes típusú. Mindkettőt kiválthatja vagy súlyosbítja a stressz, és persze léteznek kevert típusú fejfájások is.

A fejfájás manapság az egyik leggyakoribb panasz. Ha bekapcsoljuk a televíziót, sokszor látunk fejfájós embereket, amint valamelyik épp divatos fájdalomcsillapító hatására ismét felragyog az arcuk. Sajnos ezek a jól bereklámozott csodaszerek azonban nem nyújtanak végleges megoldást a krónikus fejfájás megszüntetésére. A fájdalom csak akkor fog teljesen elmúlni, ha kiderítik az eredetét, és valóban azt is kezelik.

A stressz gyakran érzelmi, de lehet környezeti is. A főnök éppúgy felingerelhet bennünket, mint az utcán működő fúrógépek. Bármi is legyen az inger, a reakció azonos. Izmaink megfeszülnek, ezzel jelezve, hogy menekülni kell a fenyegető hatás elől. Mivel rendszerint nem teszünk semmit, a feszültség halmozódik, végül az izmok gyulladásba jönnek és fájni kezdenek. Az ilyen típusú fájdalmak még nem utalnak szervi elváltozásra.

SOKAK RÉME

A migrén kialakulásának oka mindmáig ismeretlen, hol ér, hol idegrendszeri eredetű magyarázatok kerülnek előtérbe. A legújabb szakirodalom tanulsága szerint valószínűleg a kettő kombinációja áll a hátterében, azaz egy bonyolult, egymásba kapcsolódó, ám az idegrendszerből induló biokémiai folyamatról van szó. Az éhség, a stressz, a frontátvonulás, a hormonváltozások és a többi, migrént kiváltó inger az arra hajlamos betegek agytörzsében különféle hormonszerű, idegrendszerre és keringésre ható anyag felszabadulását váltja ki. Hatásukra az erek nemcsak átmenetileg válnak szűkebbé, hanem kismértékben "begyulladnak". A gyulladás pedig akár napokig is eltartható, pulzáló jellegű fájdalmakat és memóriazavart idéz elő.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy migrénünk van. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt félegy nappal jelentkező, úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat, például jellemzően megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni szeme előtt. A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusgyümölcs és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes egy jó kiropraktőrhöz vagy masszőrhöz fordulni. A vázrendszeri problémák kezelése sokszor megszünteti a migrént. Azok, akiknek migrénjét stressz váltja ki, próbálkozzanak meg a stresszcsökkentés különféle módszereivel. A relaxáció, a meditáció, a jóga, a szauna és a könnyű izomlazító gyakorlatok nagy könnyebbséget okozhatnak.

MIT TEHETÜNK?

A legtöbb fejfájásra gyors és átmeneti enyhülést adhatnak a vény nélkül is kapható fájdalomcsillapítók. A súlyosabb esetben azonban csak a receptre írható szerek hatásosak, a lelki stressz okozta fájdalom esetén pedig akár pszichológus segítségére is szükség lehet.

Figyelem: A fájdalomcsillapító gyógyszerek rendszeres vagy túlzott fogyasztása, illetve a hozzászokás fejfájást, memóriazavart okozhat. Ebben az esetben egész nap fennálló, a fej mindkét oldalát érintő, hullámzó fájdalom jelentkezik, amely további gyógyszerszedésre fokozódik.

SEGÍTSÜNK AZ ORVOSUNKNAK!

A fájdalom objektív módon nem mérhető, de a kórelőzmények feltárását követő fizikális vizsgálatokkal, vérnyomásméréssel, neurológiai alapvizsgálattokkal általában felállítható a diagnózis. A kórtörténet megismerésének egyszerű és hasznos módja, ha az orvos szóban vagy írásban választ kap a legfontosabb rutinkérdésekre, például: milyen életkorban jelentkezett a fejfájás; mióta állnak fenn a panaszok; a rohamok időtartama és gyakorisága; mikor jelentkeznek; jellegük, intenzitásuk; milyen napszakban indulnak a fájdalmak; milyen kísérő tünetek jelentkeznek, mik a súlyosbító és könnyítő tényezők?

TERMÉSZETES MÓDSZEREK

A gyógyszerszedésen kívül sokféle módon próbálkozhatunk a fájdalom csökkentésével, sőt megelőzésével. Elsősorban a kiváltó ok megszüntetésével, például a tenziós (vérnyomás rendellenesség miatti) fejfájást kiváltó stresszhelyzetek oldásával vagy a migrénes folyamatot beindító, provokáló ételek, italok fogyasztásának elkerülésével.

A legfontosabb a fájdalom eredetét képző feszültségfeloldás. Lazító, nyújtó gyakorlatok: ha a probléma oka izomfeszültség, végezzünk 12 óránként 10 perc nyújtó, lazító gyakorlatot. Lehetséges, hogy testtartásunk a bűnös, vagy az a póz, amiben dolgozunk. Egy egyszerű gyakorlat segítségével megőrizhetjük nyakunk és vállunk lazaságát, helyes tartását. Ha fejünkben feszítő fájdalmat érzünk, dőljünk hátra egy kicsit és végezzünk néhány lassú fejkörzést. Engedjük le állunkat a mellünkre, majd lassan forgassuk fejünket balra, ejtsük hátra, azután körözzünk jobbra és vissza a mellünkre. Legjobb öt körzést végezni az egyik irányba és még ötöt a másik irányba. Ugyanúgy megmozgathatjuk a vállainkat, törzsünket is. A legegyszerűbb gyakorlatok rendszeres ismétlése csodákra képes.

Megjegyzés: A fejkörzések megnyújtják azokat az izmokat, amelyek befeszülnek terheléskor. A relaxációs gyakorlatra azzal készüljünk fel, hogy visszavonulunk egy nyugodt helyiségbe. Helyezzük magunkat kényelembe. Legyen meg az a határozott szándékunk, hogy a problémát erre a rövid időre valóban félretegyük, győzzük meg magunkat, hogy könnyebben elbánunk majd velük, ha már felfrissítettük az agyunkat, és több energiát gyűjtöttünk. Képzeljük azt, hogy természeti környezetben vagyunk, ahol kellemesen és biztonságban érezzük magunkat. Magunk elé képzelhetünk például egy elhagyott tengerpartot vagy egy gyönyörűséges kertet, virágcsokrot. Bármilyen helyszín megfelel, ami békés, és amitől jó érzés tölt el bennünket. Néhány percig élvezzük ezt a képzelt környezetet.

A relaxáció szempontjából kulcsfontosságú a testtudat. Minél görcsösebben ragaszkodunk a nyugalom megtartásához, annál kevésbé relaxált az állapotunk. Lazítsuk el egész testünket. Maradjunk ebben az állapotban, ameddig csak tudunk. A relaxációs gyakorlat segít a stressz és a fájdalom enyhülésében. Az önmasszázs javítja a vitalitást és a relaxációt is segíti, mert tonizálja az izmokat, segít gyorsan eltávolítani a salakanyagokat és a fájdalmat előidéző vegyületeket, és serkenti a vérkeringést. Először helyezzük kezünket az arcunkra, majd kezdjük el masszírozni a fejbőrünket. Dörzsölés helyett inkább a fejbőrünket mozgassuk az ujjainkkal. Simítsuk a homlokunkat a hajunk felé. Halántékunkat nyomjuk erősen mindkét kezünk középső ujjaival, utána masszírozzuk át alaposan a harmadik és negyedik ujjunkkal, kis körkörös mozdulatokkal.

MIVEL ELŐZHETJÜK MEG?

A feszültséget oldhatjuk izomrelaxációval, alvással és autogén tréninggel. Fogyasszunk nagymennyiségű magnéziumot (2x300 mg/nap). akupunktúra és akupresszúra is megoldás lehet erősebb fájdalmakra, és azok kivédésére. Menstruációkor fellépő migrénnél segít a homeopátiás kezelés. A méregtelenítés segít azoknak az idegrendszert terhelő anyagoknak a kiválasztásában, melyek ismételt fejfájást idéznek elő. A vegetatív idegrendszer stabilizálásában segítenek a következő gyógynövények: orbáncfű, citromfű, kavakava gyökér, levendula. Kitűnő lazító hatásúak az illóolajok. A rozmaring, bazsalikom, fenyő, menta aktiválják a keringést, a levendula, geránium és ilangilang pedig oldják a feszültséget. A stressztűrő képességet fokozza a ginzengtea vagy kapszula.

A rossz anyagi keringés okozta fejfájást mérsékelhetjük vagy kivédhetjük oxigénterápiával vagy véroxigenizálással (HOT). Heti kétszeri kezelés 4-6 hét alatt csodákra képes. A májat tehermentesíti és a vastagbeleket tisztítja a magas béltisztítás (kolonhidroterápia). Így csökkenti a fájdalmat kiváltó anyagok felszívódását, keletkezését. Az elektromos fájdalomcsillapító készülékek is eredménnyel használhatók. A nők fejfájásának hátterében gyakran krónikus vashiány szerepel. Alkalmanként ellenőriztessük a vasszintet, és használjunk kúraszerűen vastartalmú szereket, illetve igyunk csalánteát.

GYORS SEGÍTSÉG

• Végezzünk légzőgyakorlatokat, hasi légzést 5-10 percig.
• Vegyünk be 1-2 magnéziumtablettát.
• Sétáljunk a friss levegőn.
• Vegyünk meleg fürdőt, vagy tegyünk meleg borogatást a nyak,válltájékra.
• Fejfájásunkat enyhíti a hideg vizes, homlok és tarkóborogatás.
• Masszírozzunk borsmenta, levendulavagy eukaliptuszolajat homlokunkra és halántékunkra.
• Együnk egy banánt, joghurtot vagy egy könnyű szendvicset.
• Igyunk meg 1-2 csésze zöldteát.

ÉRDEKES

A nők gyakrabban panaszkodnak fejfájásra, mint a férfiak. Szakorvosi becslések szerint hazánkban legalább 1,2 millióra tehető a migrénesek száma, azaz a lakosság csaknem 12 százaléka érintett. A nők 13-17, a férfiak 4-6, a gyermekek 2-3 százalékánál jelentkeznek rohamok. A nőknél leggyakrabban a 30-50 éves korosztály szenved a betegségben, ami azt jelenti ebben a korcsoportban, hogyminden negyedik asszony vagy lány migrénes.

JÓ TUDNI!

Soha ne vegyünk be kettőnél több tablettát naponta egy roham során, mert nagyon megterheli a vesét, károsítja a májat, illetve a csontvelőt. Csak havi hat roham kezelhető pirulákkal, ennél gyakoribb eseteknél kórházi kezelés is szükséges lehet. Ha fájdalmaink nagyon erősek és tartósak, feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert a háttérben más agyi vagy idegrendszeri elváltozás állhat.



Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin