DEFINÍCIÓ

Vírus által okozott, fertőző betegség, 14-21 napos lappangási idővel. A hólyagos bőrkiütések vírusokat tartalmaznak, ezek közvetlen érintkezés, a levegő, vagy cseppfertőzés útján terjednek rá más személyre.

TÜNETEK

Általános tünetek (hőemelkedés, láz, étvágytalanság, rossz közérzet) mellett jellemzően a törzsön, a felső testfélen, az arcon, és a hajas fejbőrön viszkető vörös udvarral szegélyezett hólyagok jelennek meg, közepükön behúzódással. A hólyagok kezdetben víztiszta folyadékot tartalmaznak, majd kb. 24 óra alatt a folyadék zavarossá válik, később pörk alakul ki, a hólyag leszárad. Általában a hólyagok megjelenése több napon keresztül folytatódik, így párhuzamosan már leszáradóban levő kiütésekkel, pörkökkel és hólyagokkal is találkozhatunk. A pörkök később hegesedés nélkül gyógyulnak, hegesedés akkor fordulhat elő, amikor a beteg a viszkető kiütéseket kaparja, azok felülfertőződnek, gennyes bőrgyulladás is kialakulhat. A hólyagok néha a szem szaruhártyáját, illetve a kötőhártyát is érinthetik, ezáltal látásromlást okozva. A környéki nyirokcsomók megnagyobbodása is gyakori. A pörkök aktív vírusokat már nem tartalmaznak, fertőzést tehát nem közvetítenek. A betegség általában az első hólyagok megjelenésétől számítva 10-12 nap alatt lezajlik.

SZÖVŐDMÉNYEK

A viszkető bőrelváltozások kaparása miatt gyakran találkozunk a bőr másodlagos bakteriális felülfertőzésével. Felléphet súlyos vérlemezkehiány, ami belső szervi vérzésekhez vezethet. A tüdőgyulladás és az agyvelőgyulladás is az ismert szövődmények között szerepel.

KEZELÉS

A kiütések megjelenése idején ágynyugalom, bő folyadékfogyasztás, szükség esetén lázcsillapítás, a viszketés csökkentésére ún. antihisztamintartalmú gyógyszerek adása javasolt. A rázókeverék alkalmazása nem javasolt, mert elősegíti a hólyagok felülfertőzését. A viszkető bőrterület gyakori zuhanyozása gyakran jó hatású. Bakteriális felülfertőzés esetén antibiotikus kezelés javasolt. Súlyos, szövődményes esetben vírusellenes készítményeket alkalmaznak. A pörkök leszáradásáig a beteg fertőz, ezért addig közösségbe nem mehet.

MEGELŐZÉS

Élő legyengített vírust tartalmazó oltóanyaggal aktív immunizálás lehetséges. Lehetőség van ezenkívül passzív immunizálásra is. Ekkor a vírus által más szervezetben termelt ún. immunglobulint adják be a betegnek, így érik el a betegséggel szembeni védettséget. A passzív immunizálás általában legyengült védekezőrendszerű betegeknél alkalmazott.


Forrás - OAN, dr. Igaz