Amerikai tudósok kezdeti sikereket értek el az elhízás elleni védőoltás kidolgozásában. Ha patkányoknak az ún. „éhséghormont” gátló oltást adtak, az állatok ugyanannyit ettek, mégsem híztak.

A főleg a gyomornyálkahártya által kiválasztott ghrelin nevű hormon szabályozza az étvágyat, az anyagcserét és a testsúlyt. A hormon elősegíti a hízást és a zsír felraktározását. Étkezés előtt megemelkedik a ghrelin szintje, s ez fékezi a kalória elégetését és a zsír lebontását, majd evés után a szint csökken.

A kutatók a hormont gátló oltással kísérlik meg csökkenteni a ghrelin aktivitását. A cél elérése érdekében három, a ghrelint felismerni képes antigént, azaz immunreakciót kiváltó fehérjét alkottak.

A vizsgálat során az antigének közül kettő kötődött a ghrelin aktív formájához, és ez arra ösztönözte az immunrendszert, hogy antitesteket termeljen a hormon ellen. Az állatok ehettek, amennyit csak akartak, nem híztak el.

Sok ember álma valósulna meg, ha az étrend változatlanul hagyása mellett nem változna a testsúlyuk.

Ez a kísérletsorozat a fogyókúra merőben új megközelítését teszi lehetővé a jövőben. A következő lépés annak meghatározása lesz, vajon a már elhízottak is lefogynak-e az oltás hatására. Mivel azonban az ember anyagcseréje igen bonyolult, az embereknél is alkalmazható elhízás elleni oltásra még várni kell.

Reuters


Forrás - InforMed.hu