Kedves Szülők és Leendő Szülők!

A gyermekek nevelése szívügyünk és nem egyszerű feladat.

A gyermeki lét csodálatos időszakában minden gyermek képlékeny, mint a gyurma, és bármilyen érzelmi, fizikai vagy szellemi élmény, tapasztalat éri, annak lenyomatát örökre megőrzi. Ezeknek a megváltoztatását legtöbben felnőtt korban, tudatos felelősségvállalással, és önismerettel, lelki munkával érik el.

Valójában minden gyermek, feltétel nélküli szeretettel születik meg, s egy darabig szüleikre, mint egy Istenre néznek fel.

A sikert erősen behatárolja a gyermekkor. Ha a szüleink és nevelőink nem voltak érett kiegyensúlyozott és szerető személyiségek, akkor nem abban a szeretetben nevelkedtünk, amire szükségünk volt, hogy felkészüljünk a boldog élethez.

A szülők nagy része próbál felkészülni erre a csodás kihívásra és a legnagyobb szeretetével viszonyulni a kapcsolathoz. Sokan már gyermekkorukban készülnek és elhatározzák, hogy másképp fogják csinálni, mint a saját szüleik, és biztos, hogy jobban fogják csinálni.

De ez nem jár együtt azzal, hogy saját gyermekkori fájdalmaikat és félelmeiket feloldják, vagy, hogy szüleikkel lévő kapcsolatukat rendezzék, megbékéljenek, megbocsássanak mindent, önmaguknak és szüleiknek egyaránt.

Azzal sem sokan dicsekedhetnek, hogy minden szinten felnőtt, egészséges személyiségek, a saját életüket élik, mert ismerik és elfogadják magukat és vállalják is magukat, a vágyaikat, a szükségleteiket.

Ez az önismeret és önelfogadás vezet a kiegyensúlyozott, boldog és békés élethez. Ha a saját életünket éljük, akkor elégedettséggel viszonyulunk önmagunkhoz és másokkal is elfogadóbbak vagyunk.

Ugyanakkor a neveléssel kapcsolatban a legtöbben azt képzelik, hogy ha elméletben tisztában vannak vele, mi a helyes viselkedés, ezzel biztosítva van az is, hogy a gyakorlatban sikeres szülővé válnak, és meg tudják tanítani gyermeküknek a helyes viselkedés és az egészséges boldog élet tudását.

A cikk a következő oldalon folytatódik...