Az emberi test aszimmetriája

Ezt mindennapi életünkben tapasztalhatjuk, ha figyelmesen szemügyre vesszük csak a végtagjainkat, láthatjuk, hogy mindannyiunknak kisebb az egyik keze vagy a lába. Ha tovább vizsgáljuk magunkat, észrevehetjük, hogy az egyik szemrés keskenyebb, mint a másik, az egyik fül feljebb van, mint a másik és így tovább.
Ez az aszimmetria az európai, nyugati szemlélet szerint normális, mivel majdnem mindenki ilyen.

A yumeiho azonban azt állítja, hogy az emberi test normális állapota a szimmetria, annak ellenére, hogy mint láttuk, csaknem mindenki aszimmetrikus.
Ennek az aszimmetriának az oka Saionji Masayuki professzor szerint az SI izület elmozdulása. Eredménye pedig számos mozgás- és belszervi betegség.

Az aszimmetria fő oka: az SI izület diszlokációja

Az ember testére alapvetően két egymással ellentétes irányú erő hat. A gerincen lefelé ható gravitációs erő, illetve a két lábon ható alátámasztó erő, amely az előbbivel ellentétes irányú.
A két erővektor találkozása a medence területén, az SI izületben kritikus, mert itt erős nyíróerőként jelentkezik.
Az "SI" (Sacroiliacalis izület) a keresztcsont és a medencelapátok közötti feszes összeköttetés, amely a felsőtest súlyát közvetíti az alsó végtagok felé.

Korábban nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget ennek az izületnek a benne létrejövő minimális mozgás miatt, de ma már tudjuk, hogy a test szimmetriáját döntően befolyásoló szereppel bír. 
A nagy igénybevétel miatt nagyon gyakran a jobb vagy baloldali SI izület valamelyike diszlokálódik, azaz kimozdul a helyzetéből, ami az egész medence elfordulását eredményezi. Természetesen törzsünknek és végtagjainknak alkalmazkodnia kell a megváltozott statikához. Ez a diszlokáció eredményezi az aszimmetriát, amelynek hatásait még az arcunkon is látni lehet.
Külföldön végzett felmérések szerint az SI izület diszlokációja már a születés pillanatától is fennállhat, ami vagy a gyermeknek az anyaméhben elfoglalt helyzetétől, vagy a szülés során alakul ki.

Az SI izület diszlokációjának hatásai

Ennek számos következménye van. Egy részük a csontok, izmok, és izületek funkcionális eltérését eredményezi, a másik részük különféle mechanizmusok által a belső szervek területén okoz elváltozást.

Mozgásszervi eltérések

Az SI izület elmozdulásának eredményeképpen az érintett oldali medencelapát a fej irányába, tehát fölfelé elmozdul, és egyidejűleg a test középpontja felé, befelé rotálódik. Ez az elmozdulás az adott oldalon az alsó végtag relatív rövidülését okozza.
Álló helyzetben látható, hogy az elmozdulás következtében az ágyéki gerincben megjelenik egy oldalirányú görbület, azaz scoliosis. Ezt a szervezet egy ellenirányú háti vagy nyaki görbülettel kompenzálja, azért hogy a fej vízszintes helyzete megmaradjon.

Álló helyzetben az is jól kivehető, hogy a páciens válla az adott oldalon feljebb van, mint a másik.
A fent leírt elváltozások természetesen nem hagyják érintetlenül a test vázizomzatát sem. Az érintett oldali izmok tónusa egyre fokozódik, merevebbek, feszesebbek lesznek, és megjelennek az első panaszok. A fájdalmat legfőképpen ezek a kötött izmok okozzák.
A fokozott tónusú izomban romlik a vérellátás, oxigénhiány lép fel, úgynevezett isémiás fájdalmat okozva. Erre az izmok további tónusfokozódással reagálnak. Egy ördögi kör alakul ki, amit csak a megfelelő terápia segítségével szüntethetünk meg.

Belszervi eltérések

A test aszimmetriája, az izületi blokkok és a kötött izomzat a belső szervek muködését is befolyásolja.
A yumeiho elmélete szerint az SI izület elmozdulása - természetesen hosszabb távon - az alábbi betegségek kialakulásához vezethet:
Különböző emésztőrendszeri panaszok, úgy, mint: gyomor-, epe- és bélproblémák, túlsúly, valamint tüdő és szívproblémák.
Az, hogy milyen betegség alakulhat ki, attól függ, hogy az elmozdulás melyik oldalon történt.

Forrás - yumeiho.itx.hu