Évtizedek óta közismert, hogy az ionizáló sugárzás, mint pl. a röntgen, a gammasugarak, valamint a béta- és az alfa részecskesugárzás rákot okozhat. A Japánt ért két nukleáris robbanás túlélőiről készült számtalan vizsgálat ennek az összefüggésnek igen értékes, idő- és dózisfüggő adataival szolgált.

Nem meglepő hát, hogy élénk az érdeklődés a diagnosztikai és terápiás sugárzás potenciális rák-kockázata iránt, különösen, hogy ezek a technikák mind népszerűbbek lesznek és mind szélesebb körben alkalmazzák őket. Két, a közelmúltban megjelent vizsgálat is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mindkettőt több központban végezték, az egyik az Egyesült Államokra korlátozódott, míg a másik nemzetközi kutatás volt.

Az első vizsgálat a CT coronaria-angiographiával (CTCA) kapcsolatos élethosszig tartó rák-kockázattal (LAR – lifetime attributable risk) foglalkozik. A CTCA nem invazív módszer, melyet a koszorúerek láthatóvá tételére kontrasztanyag beadással, egy bonyolult röntgen-képalkotó berendezés segítségével végeznek.

Ez a módszer bizonyítottan képes a főbb koszorúerekjelentősebb szűkületeinek kimutatására, és felderíthetők vele a érfalakon levő lágy plakkok vagy zsíros felrakódások is, amelyek a későbbiekben problémát okozhatnak. Elkerülhető általa az alacsony, de egyértelmű kockázat, amely az invazív, szívkatéterezéshez köthető.

Az eljárás során észlelt sugárintenzitási adatokat, az alacsony szintű ionizáló sugárzás és a rák összefüggésében a legújabb kockázatbecslés adatait használják. Ezek az adatok alátámasztják, hogy a CTCA során a rák kockázata alsó küszöbérték nélkül, lineárisan nő. Megállapították, hogy a modern CTCA nem elhanyagolható kockázattal jár. Ez a kockázat egyénenként jelentősen eltérhet, nagyobb nőknél, fiataloknál, valamint kombinált szív- és aortavizsgálat esetén. A legmagasabb a tüdőrák, és fiatalabb nők esetében az emlőrák kockázata.

A második vizsgálatnál, amely alacsony dózisú mellkas-röntgenek során gyűjtöttek, 2254 emlőrák-esetet hasonlítottak össze 3431 kontrollszemély adataival.

Megállapították, hogy azoknál a nőknél állt fenn az emlőrák fokozott kockázata (250 százalék), akik egy korábbi rák miatt sugárkezelést kaptak. Ráadásul a tuberkulózis esetében a diagnosztikai röntgennél a kockázat megközelítőleg 150 százalékos, pneumonia esetében pedig 120 százalékos emelkedését figyelték meg.. A kockázat legmagasabb a fiatal korban sugárterhelést kapott nőknél volt.

A szerzők összefoglalásképpen megállapítják, fontos jó lenne, ha a diagnosztikai vagy terápiás sugárzásnak kitett nők folyamatosan ellenőriztetnék magukat emlőrák szempontjából.

A vizsgálatok eredményének lényege, hogy ha rendelkezésre állnak a röntgen alternatívái, mint például az MRI, és ezek alaklmasak a diagnózis felállítására, inkább ezeket kellene végezni.. A rutin röntgenszűrés kockázatát, illetve előnyét mind a betegnek, mind az orvosának fel kell mérnie, különösen, ha a preventív orvoslás csúcsát, a teljes testről készül CT- vagy MR-vizsgálatot kérik szűrés céljára.

Forrás - InforMed.hu