A The Lancet legújabb számában egy migrénszakértő közölt egy cikket, amely szerint a migrénben szenvedők közel kétharmada sohasem fordul orvoshoz problémájával, vagy soha nem részesült orvosi kezelésben.

"Ennek okai egyfajta fatalista hozzáállásban (Már az anyám fejfájását sem lehetet kezelni), a régebbi gyógyszerek hatástalanságában, a probléma lekicsinylésében (Ugyan már, ez csak egy fejfájás) illetve a téves diagnózisban keresendő," olvasható a cikkben, amelynek szerzője dr. Michel D. Ferrari, a hollandiai Leiden Egyetem neurológiai tanszékének munkatársa.

Dr. Ferrari szerint viszont a migrénkutatás eredményei nyomán most már jobban megismertük ezt a gyakori betegséget, és ezáltal hatékonyabb kezelési módszerek is a rendelkezésünkre állnak.

A migrént gyakran nem könnyű megkülönböztetni az izomtónus-eredetű fejfájástól mondta dr. Ferrari, pedig ez azért lenne fontos, hogy a legmegfelelőbb terápiát alkalmazhassuk. Az izomtónusos, vagy más szóval stresszes fejfájás enyhe-középsúlyos fájdalmakkal jár, a fej mindkét oldalán érzékelhető, nem lüktet, mozgásra nem rosszabbodik.

A migrén ezzel szemben gyakran igen heves, lüktető, a fej egyik oldalán érzékelhető fájdalmakkal jár. Az ókorban ezt a fejfájástípust hemicraniának nevezték, a görög "hemi" (fél) és "kranion" (koponya) szavak után. A középkorban a latin nyelvben rövidült le a kifejezés a "migraena" szóra, amely a francián (migraine) keresztül került be a többi nyelvbe.

Az epidemológiai kutatások kimutatták, hogy a migrén meglepően elterjedt betegség. Becslések szerint a férfiak 6 százalékának és a nők 15 százalékának van legalább évente egyszer migrénes rohama, és ezek közül átlag 10 százaléknak pedig havonta legalább egyszer. Összesítve minden ötödik ember élete során legalább egyszer átél egy migrénes rohamot.

A migrén, tudtuk meg dr. Ferraritól, a nőknél gyakoribb. "16 éves kor felett a migrén 2-3-szor gyakoribb a nők körében," olvasható a cikkben. A betegség gyakorisága a nőknél a 40. életév környékén tetőzik, amikor minden negyedik nő szenved ettől a fejfájástól.

A migrénes roham nem feltétlenül jelent bajt, mondta dr. Ferrari, "hiszen alkalmanként mindenkinek lehet egy-egy rohama, de ettől még nem migrénes beteg az illető. Nem a roham, hanem az állandóan visszatérő roham abnormális."

A migrén fajtáit általában két osztályba sorolhatjuk: klasszikus és általános migrén. A klasszikus típusban a beteg a fájdalom jelentkezése előtt aurát érzékel. Ezekhez gyakran vizuális szimptómák - hallucinációk, villanások vagy más érzéki csalódások - társulnak.

A közönséges migrént nem előzi meg aura. A betegek 75 százalékánál ez az általános forma figyelhető meg, de 33 százalékuknál mindkét típus jelen van.

A legújabb kutatások szerint migrénes rohamra akkor kerül sor, ha az agyban zajló fiziológiai folyamatok átlépnek egy bizonyos küszöböt.

"A - valószínűleg elsősorban az ioncsatorna funkciókat érintő - genetikai tényezőknek úgy tűnik, saját küszöbértékük van. A belső és külső hatások - hormoningadozás, fáradtság, stressz és lazítás, időjárásváltozás, alkohol vagy kábítószer - feltehetően befolyással vannak erre az értékre," mondta dr. Ferrari.

Rendkívül összetett és még mindig vitatott kérdés, hogy pontosan mi is történik az agyban egy-egy migrénes roham idején, és hogy mi váltja ki közvetlenül a tüneteket, de az biztosnak látszik, hogy az esemény során az idegsejtek működése, a véredények átmérője és a véráram változáson megy át, és egyes neurotranszmitterek kiválasztódása gyulladásos folyamatokat indít be.

A migrénnek számtalan ajánlott gyógymódja ismeretes, mondta dr. Ferrari, de ezek közül sok módszernek nincs meggyőző tudományos alapja.

A migrén megelőzésére jelenleg a magas vérnyomás terápiájában is használt béta-blokkolók a leghatékonyabbak. A gyógyszercsoportból is a propanololt és a metoprololt tanulmányozták a legtöbbet, de dr. Ferrari szerint két másik társvegyület, az atenolol és a nadolol is körülbelül ennyire hatásos. Ezen felül egy görcsroham elleni gyógyszerről, a nátrium valproátról is kiderült, hogy sikeresen csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát.

Egy enyhe tünetekkel járó roham esetén a migrén vény nélküli fájdalomcsillapítókkal, például non-szteroid gyulladáscsökkentőkkel - ibuprofen - is jól kezelhető, tudtuk meg dr. Ferraritól. A beteg állapotán a hányinger elleni készítmények is sokat javíthatnak.

"A narkotikumok alkalmazását illetően nincs egységes álláspont," mondta a hollandiai szakértő, de ezt nem támasztják alá meggyőző orvosi indokok. "Sokan, akik narkotikumokkal kezeltetik magukat, feleslegesen használhatnának analgetikumokat és ergotamin származékokat, tette hozzá dr. Ferrari.

A súlyosabb, nehezen elviselhető rohamokat a szakértő szerint nem narkotikumokkal, hanem speciális migréngyógyszerekkel kellene kezelni. Ezek közül a legtöbb vizsgálatot a sumatriptannal folytatták. Ez azokhoz a gyógyszerekhez tartozik, amelyek a neurotranszmitterek által kiváltott gyulladásokat enyhítik, mégpedig úgy, hogy azokat az ingerelt állapotú idegsejteket nyugtatják meg, amelyek a tünetekért és az agyi érszűkületért felelősek. Ennek a gyógyszercsoportnak nemsokára újabb tagjai jelennek meg, amelyek kevesebb mellékhatás mellett nagyobb eredményességet ígérnek, de ezeket még nem tesztelték annyit, mint a supatriptant.

Dr. Ferrari úgy véli, hogy az éveken át rutinszerűen rendelt ergotamin származékok alkalmazása mellett nem sok tudományos érv szól. "Az ilyen készítmények felírásának legfőbb oka, hogy már régóta használják őket, és olcsóbbak az újfajta gyógyszereknél," tette hozzá.

A migrénkutatók előtt még számos fontos kérdés nyitva áll. Dr. Ferrari szerint ezek: "... melyek a specifikus kiváltó okok és milyenek a küszöbértékek, mi az öröklődés vagy az ioncsatorna-zavarok pontos szerepe a küszöbértékek ingadozásában, és a legfontosabb, hogy vajon lehetne-e a jelenleginél specifikusabb prevenciós gyógyszereket találni a migrén kezelésére."


Forrás - The New York Times Health News Service    Medincorp