Az utóbbi években nem nőtt jelentősen az élőlényeket elpusztító vegyszerek mezőgazdasági használata, sőt az EU új növényvédő szer politikája a növényvédő szer használat csökkentésére is felszólítja a tagállamokat.

Ennek ellenére a rovarirtó szerek (inszekticidek) eladása folyamatosan és jelentősen nő az egyre nagyobb mértékű lakossági felhasználás miatt. Szinte minden háztartásban megtalálhatók a rovarirtó szerek. Az emberek szinte minden elővigyázatosság nélkül fújják ki a környezetbe ezeket a mérgeket.

Noha az emlősállatokra, emberekre nem halálosak a rovarirtók, hosszabb távon mégis károsítják az egészségüket. A legismertebb rovarirtó anyag a DDT volt. Bár használatát 1968-ban betiltották, élővizeink üledékében még ma is kimutatható, és természetesen az erre épülő vízi táplálékláncok életét is negatívan befolyásolja. Sokat foglalkozott a hazai sajtó a rákkeltő és génkárosító diklórfosszal is, amely hazánkban már nem használható a köztéri szúnyogirtásban.

Egyre több tudományos információ kerül napvilágra azzal kapcsolatosan, hogy sok, a hazai rovarirtókban megtalálható hatóanyag károsítja az emberi egészséget: rákkeltő, génkárosító, negatívan befolyásolja a hormon- és az idegrendszert.

A civil szervezetek által kifogásolt anyagok zömét az Európai Unió 2008 augusztusától kivonta a forgalomból, így remélhetőleg hamarosan eltűnnek a hazai boltok polcairól is. Sajnos még így is több aggályos rovarirtó szer hatóanyaga marad forgalomban (például az erősen mérgező, esetleges rákkeltő cypermethrin és a hormonkárosító d-fenothrin).

Védekezés szúnyogok ellen

A szúnyogok elleni védekezés állandóan napirenden van, hisz a hazánkban élő körülbelül 50 szúnyogfaj közül több csípőszúnyog él, amelyek kényelmetlenné, olykor szinte elviselhetetlenné teszik nyáron különösen a vízpartok közelében lévők életét. Ez károsan hathat a turizmusra is.

Magyarországon a XX. század közepére eltűnt a malária, és más veszélyes, szúnyog által terjesztett betegséggel sem igazán kell számolnunk. Ritkán előfordulhat nálunk is a nyugat nílusi láz, ám ez a betegség jelenleg nagyon ritka.

Így a szúnyogok elleni védekezésnek lényegében nem egészségügyi, hanem kényelmi okai vannak, tehát nem tűnik indokoltnak a környezet- és egészségkárosító - még a hasznos rovarokat is elpusztító - anyagokkal való szúnyogirtás.

Hogyan tartsuk távol a szúnyogokat?

A szúnyogok elleni védekezés legegyszerűbb vegyszermentes módja, ha nem engedjük be őket a lakásba, azaz szúnyoghálót használunk, és lecsapjuk a bejövő vérszívókat. A szúnyogok leginkább a tócsákban, víztárolókban tudnak elszaporodni, így ezek megszüntetésével, például a ház körül elhelyezett víztárolók, hordók letakarásával, gyakori kiürítésével jelentősen csökkenthetjük a szúnyogok mennyiségét.

A szúnyogok a verejtékben lévő tejsav és a kilélegzett szén-dioxid alapján keresik az áldozatukat, de az édes szagok (pl. dezodorok, hajlakk) is vonzzák őket. A testrészeket sem egyformán támadják meg, a kézfejet például gyakrabban választják, mint a kart, de vonzza őket a mozgás és a sötét ruha is. A szúnyogfajok többsége leginkább a felnőtt férfiakat, kevésbé a nőket és legkevésbé a csecsemőket és a gyermekeket csípi meg.

A természetes illatok közül riasztószernek sokan ajánlják a citrusféléket és a szegfűszeget, sőt a kettő kombinációját. Azaz, ha fél narancsra vagy citromra szegfűszeget szórunk, majd leöntjük tömény szesszel, a kipárolgó illat hatékonyan tartja távol a szúnyogokat. Szegfűszeg más módon is jó riasztószer: porrá törve gézzsákban akasszuk fel a lakásban.

A citrusok olaja bőrre, ruházatra kenve is bizonyos mértékig elriasztja a vérszívókat. Szúnyogriasztó hatást megfigyeltek még citronella, pálmarózsa, indiai citromfű, eukaliptusz, levendula, kámfor, rozmaring, kerti kakukkfű, borsosmenta, cédrusfa és pacsuli illóolaja esetén is.

A fűszereknél és citrusféléknél kevésbé kellemes a szaga az ecetnek, de egyesek szerint a szúnyogok is jobban utálják, így ecettel átitatott anyaggal hatékonyan távol tarthatjuk a vérszívókat. A gesztenye- illetve a diófa levele kifőzve is hatékonynak bizonyult.

Arról viszont megoszlanak a tapasztalatok és a szakértői vélemények, hogy a fokhagyma fogyasztásának milyen hatása van a szúnyogokra. Egyesek szerint ugyanis, ha sok fokhagymát eszünk, annak a bőrön keresztül párologva szúnyogűző hatása van, míg mások szerint ez nem működik.

Sokan B-vitamin szedésére esküsznek, ugyanis egyes megfigyelések szerint a szedését követően kevesebb szúnyogcsípést észleltek. Közismert, hogy füstölő vagy gyertya égetése szén-dioxidot bocsát ki, ami megzavarhatja a szúnyogokat, bár ez a módszer csak kis számú szúnyog esetén hatékony.

alternativgyogymodok.hu