Korunk rohanó életmódjának, a helytelen táplálkozási szokásoknak, a rendszertelen étkezésnek, a sokasodó stresszhelyzeteknek "köszönhetően" a statisztikai adatok egyre több bélbetegről számolnak be. Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen sok beteg panaszaival, tüneteivel fel sem keresi az orvost.

A bélrendszer szervi megbetegedései közé többféle ok miatt létrejövő, különböző elváltozásokkal járó kórkép tartozik. Ebbe a csoportba sorolhatóak a gyulladásos bélbetegségek, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás: a colitis ulcerosa, mely a vastagbelet érintő betegség. Ezzel szemben a Crohn-betegség az egész emésztőrendszert érintheti a szájtól a végbélig. A colitis ulcerosás betegek fő panasza a hasmenés, mely az esetek egy részében véres. További tünet a láz, a hasi fájdalom, esetleg a fogyás. A Crohn-betegek esetében a hasmenés sokszor nem véres jellegű, gyakran a hasi fájdalom áll előtérben, s a fogyás kifejezettebb lehet. A betegség lefolyásában – a colitis ulcerosához hasonlóan – heveny fellángolás és nyugodt periódus váltja egymást.

Mit szabad enni akut gyulladás során?

Heveny bélgyulladás esetében fő szempont a bél tehermentesítése, a fokozott energiaigény biztosítása. Amennyiben hasmenés áll fenn, a széklettel távozó folyadék és elektrolitok pótlása elengedhetetlen.

• Az első 1-2 napon híg tea javasolt ízesítés nélkül vagy a cukor helyett szacharinnal ízesített kamilla, hársfatea egész nap, apró kortyonként.
• A következő napon már fogyasztható zsírtalanított, átszűrt zöldségleves, almából vagy őszibarackból készített gyümölcspüré.
• A továbbiakban bővíthető az étrend főtt, sovány hússal, párolt hallal, burgonyapürével, rizsnyákkal, kétszersülttel. Az ötödik-hatodik naptól fokozatosan térhetünk vissza a normál táplálkozáshoz az alábbiakban részletezett diétás alapelvek betartásával.

Mire kell ügyelni a diéta során?

Az orvos több szempontot is figyelembe vesz – alapbetegség, tápláltsági fok, esetleges társbetegségek –, amikor megállapítja az étrend energiatartalmát. A diéta során az alábbi főbb feltételeket ajánlott szem előtt tartani.

• Az orvos által meghatározott tápanyagszükséglet (vitaminok, ásványok, fehérjék, szénhidrátok…) elfogyasztása.
• A napi 3 főétkezés mellett kisebb adag tízórai, uzsonna, esetleg utóvacsora beiktatása.
• A szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi anyagok folyamatos pótlása.
• Az étrend zsírtartalmának mérséklése, a zsírok közül a telítetlen zsírsavak (hidegen sajtolt olajok) arányának növelése ajánlott.
• Kerülni kell a túl fűszeres, füstölt és csípős ételeket!
• Ügyelni kell az ételek hőmérsékletére: nem javasolt a túl hideg és forró táplálékok fogyasztása.
• Nagyon fontos az ételek alapos megrágása az emésztés elősegítése érdekében.
• Az optimális folyadékbevitel 1,5-2 liter, szénsavmentes ásványvíz, gyógytea, valamint hígított gyümölcs- és zöldséglevek formájában.

Ajánlott élelmiszerek

A betegek sokszor az elfogyasztott ételben keresik a betegség kiújulásának okát, pedig annak természetéből eleve adódik a recidívára való hajlam. Csak azokat az ételeket indokolt kihagyni, amelyek ismételten panaszt okoznak. Egyes elméletek szerint a diétának gyulladáscsökkentő hatása van. Ebből kiindulva alkották meg az elemi diétát, amely aminosavakból, mononukleozidokból, esszenciális zsírsavakból, ásványi anyagokból és vitaminokból áll.

Figyelem!

• A betegek egy részénél előfordulhat laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység) vagy más élelmiszerekre és adalékokra való érzékenység is. Ha gyanú merül fel, akkor ezt feltétlen érdemes kiteszteltetni!
• Ha szűkület alakul ki, a nagyon rostos ételeket kerülni kell!
• Ha a gyulladás főképp a vékonybelet érinti, akkor a felszívódási zavar miatt kialakuló tápanyag-, ásványianyag- és vitaminpótlásra feltétlen törekedni kell!

Gabona- és sütőipari termékek

Ha nincs túlérzékenység, gyakorlatilag megszorítások nélkül fogyaszthatóak. Így ajánlott a búzaliszt, kukoricaliszt, búzadara, rozsliszt, az ezekből készült kenyerek, péksütemények, Graham-, burgonyás- olajosmagvakkal készített kenyér. Ezek közül is az idült bélbetegségben leginkább a rostdús pékipari termékek javasoltak napi 15-20 gramm mennyiségben.

Burgonya, rizs

Az étrendben fontos helyet foglal el a burgonya, egyrészt tápértéke, másrészt rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt. Ajánlott elkészítési módok a főzés, párolás, grillezés. Nem javasolt viszont a zsírban sütés, párolás.

A rizs akár a gyulladás heveny szakaszában, akár a panaszmentes időszakban fogyasztható köretként, önálló ételként, gyümölccsel, párolt zöldségekkel együtt.

Zöldségek, gyümölcsök

A zöldségek és főzeléknövények a bélbetegségben szenvedők étrendjének gerincét képezik. Fogyasztásra javasoltak: saláta, sárga- és fehérrépa, zeller, karalábé, karfiol, hagyma, zöldborsó, zöldbab, paraj, sóska, paradicsom, paprika, fejes káposzta. A hüvelyesek közül a fejtett bab, lencse csak panaszmentes állapotban, kisebb adagokban passzírozva vagy turmixolva javasoltak levesnek – főzelék formájában ajánlott. A zöldségek szerepelhetnek saláták alapanyagaként, önállóan, köretként, tölteléknek és főzelékként egyaránt. Főzéskor friss zöldségeket használjunk, és kíméletes konyhatechnikai eljárásokkal igyekezzünk a vitamintartalmat megőrizni. Ha friss nyersanyag nem áll rendelkezésre, akkor helyette mirelit zöldségekkel is dolgozhatunk. Ezzel szemben a vegyi anyagokkal tartósított, élelmiszer-adalékokat tartalmazó konzervek felhasználása bélbetegeknek nem ajánlott.

Heveny gyulladás – fellángolás – időszakában őszibarack, alma, déligyümölcsök – citrom, narancs, grépfrút, banán fogyasztható.

Panaszmentesség esetén a gyümölcsétlap kiegészülhet cseresznye, meggy, eper és málna fogyasztásával.

Vannak olyan gyümölcsök – szőlő, szilva, sárgabarack–, amelyek általában a beleket fokozott működésre késztetik. Ezeket óvatosan ki kell próbálni, mert ami az egyik embernél székletlazító vagy hashajtó hatású, az a másiknál éppen székrekedést okoz. A gyümölcsök közül is természetesen az ép, friss, folyóvízzel alaposan megtisztított vagy mélyhűtött termékek javasoltak.

Tej és tejtermékek

Bélbetegségek esetén gyakori a laktózintolerancia, amikor a tejcukrot bontó enzim részlegesen vagy teljesen hiányzik. Ezért a bélbetegeknek nem javasolt tej, és tejtermékek – főleg a zsírdús tejtermékek – fogyasztása (pl.: tej, tejföl, tejszín, zsíros sajtok, sajtkrémek, vaj). Kivételt képeznek a savanyított tejtermékek: kefir, joghurt – főként az élőflórával dúsított termékek, amelyek a normál bélbaktériumflóra megtartását, erősítését segítik elő. A joghurton kívül sovány túró (önmagában vagy zöldfűszerekkel), sovány sajtok beépíthetők az étrendbe.

Fűszerek

A rosszabb időszakokban gyakori probléma az étvágytalanság és a testsúlyvesztés. Ezért arra kell törekedni, hogy minél ízletesebb ételekből álljon a beteg étrendje, minél étvágygerjesztőbb, ínycsiklandóbb fogások között tudjon válogatni. A hagyományos magyar fűszerek – fekete bors, pirospaprika – és más csípős fűszerek, mint pl. chili helyett inkább a zöldfűszerek javasoltak. Az ételek elkészítéséhez használható fűszer például a borókabogyó és a borsmenta, a borsikafű (a fekete őrölt bors helyett), a babérlevél, rozmaring, majoránna, tárkony, lestyán, citrusfélék héja és préselt leve.
A heveny periódusban a cukrot, a nagy mennyiségű cukorral készített ételeket kerülni kell, mesterséges édesítőszerekkel – szacharinnal – lehet helyettesíteni (ha nem áll fenn cukorérzékenység!).
Krónikus gyulladásnál kis mennyiségben nem tilos a cukor használata, ám jobb mézet, szőlőcukrot és szacharint használni.

Élvezeti szerek

Az alkohol, feketekávé, erős tea még kisebb mennyiségben sem javasolt, ugyanígy nem ajánlottak az édes sütemények, szörpök, szénsavas üdítők, kóla. Bélbetegek számára szomjoltónak inkább hígított frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevek, szénsavmentes ásványvíz, gyógyteák adhatók.

Húsok

A húsok közül a zsírszegény húsok, elsősorban csirke, pulyka és hal jön szóba. A húsételek elkészítésére a zsírt nélkülöző, illetve a minimális zsírfelhasználást jelentő főzéstechnikai módszerek ajánlottak: a párolás, főzés, grillezés, szárazon pirítás.

Nem ajánlottak a füstölt, túl fűszeres, csípős és zsírdús termékek: például szalonna, kolbász, szalámi akár kis mennyiségben sem.

Forrás - Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft.