Az állatterápia lényege, hogy úgy végeznek terápiát az emberrel, hogy bevonják az állatot is a gyógyulás érdekében.Sok szülő hallotta már a gyerekétől, hogy „anya szeretnék egy kutyust” és több felnőtt fejében is megfordult már a gondolat, hogy megajándékozza egyedül maradt édesapját vagy édesanyját egy kedves háziállattal.


Egy kedves élőlény enyhíteni tudja az idős ember magányát és kialakítja a gyermekben a társas viselkedést és a feltétlen elfogadást.

A háziállattartás nem csak egy hóbort, az ember igazi lelki társa lehet, aki segít a stressz feldolgozásában és a lelki bajokban is. Ezt a jótékony hatást a szakemberek is már régen felismerték, és egyre többen alkalmazzák az állatok bevonásával történő gyógyítást.

Zagyváriné Fekete Andrea kutyavezetőt, a Négy Lábú Doktorok Közhasznú Alapítvány elnökét kérdeztük a témáról.

Amerikában 1960-ban teljesen véletlenül fedezte fel a gyógymódot egy pszichiáter. Az orvos egy nehezen kommunikáló gyerekkel foglalkozott, amikor észrevette, hogy a rendelőben hagyott kutyája milyen hatással van a kis betegre. A gyerek sokkal oldottabban viselkedett, mint egyébként.

A tengeren túlon azóta már nem csak kutyát, hanem lovat, nyulat és például halat is bevonnak a gyógyításba, nálunk 2002 óta a ló- és kutyaterápia terjedt el, ezzel egyre többen foglalkoznak.

Az állatterápia lényege, hogy úgy végeznek terápiát az emberrel, hogy bevonják az állatot is a gyógyulás érdekében. A mentálisan problémás embereknél, a magányos időseknél és depressziósoknál is alkalmazzák, de gyász okozta fájdalom feldolgozásában is segíthet, illetve látványos eredményt lehet elérni értelmileg vagy testileg korlátozott emberek fejlődésében és autistáknál is.

Egészséges gyereknél pedig kiválóan segít az empatikus készség és a társas viselkedés kialakításában és a személyiségfejlesztésben. A terápiának számos formája létezik. Ezek közül az egyik mikor például egy logopédiai csoportba az a gyerekek feladata, hogy úgy formálják szájukat, hogy az asztalon lévő kutyatápot átfújják az asztal másik végébe, ahol azt a kutyus már nagyon várja.

A gyerekekre hihetetlen ösztönző erővel hat a kutya sírása a tápért, így a gyerekek addig próbálkoznak, amíg az étel valóban oda nem ér a kutyához. A terápia a mozgáskorlátozottakon is segíthet.

Az egyik foglalkozás alkalmával egy agyvérzés miatt lebénult kezű kislányon segített egy kutyus úgy, hogy a mozgásképtelen kezébe tettek egy diót, a kislány tudta, hogy a dióért nyüszítő kutya csak akkor kaphatja meg az ételt, ha ő kinyitja kezét és az állat kérlelésének hatására a kislány keze megmozdult.

Bizonyított tény, hogy a kutya az egyetlen az állatok közül, akinek magányát jobban oldja egy ember, mint egy másik kutya társasága, és ő az, aki ha bekerül emberek társaságába, annál tölti a legtöbb időt aki érzelmileg lehangolt.

Állatterápiás kísérletekkel a MTA és az ELTE etológiai tanszéke foglalkozik. Itt lehet levizsgáztatni az állatokat, hogy alkalmasak-e a terápiára. 1 éves kortól vizsgáztatják a kutyusokat különböző stressz ingereknek teszik ki őket, és azt nézik, hogy mennyire nyugodtak, mennyire figyelik a gazdájukat, és hogy a kutyavezető mennyire tudja irányítani őket.

Minden terápiánál jelen van egy kutyavezető, aki általában az állat gazdája. Ő csak az eb viselkedését figyeli. A kutya terápia közben dolgozik, kemény munkát végez. Így őt sem lehet túlterhelni.1 kutyus 1 héten 3 alkalommal dolgozat 20-30 percig. Látványos eredményt az embernél akár fél év után is el lehet érni, de már az első néhány alkalom is nagyon sokat segít a testileg vagy lelkileg beteg embereken.

Forrás - habostorta.hu