Biológusok egy olyan molekulát találtak, amely meggátolja, hogy asztmás egerek légútjai elzáródjanak. Ez a felfedezést segíthet a légzőszervi megbetegedésben szenvedő embereknek is. A világon több mint 100 millió asztmás beteg él, akiknek visszatérő rohamaik vannak, tüsszögnek, nem kapnak levegőt, és sok hörgőváladékot termelnek.

Évente mintegy 180 ezren halnak meg ebben a betegségben, a fokozott váladéktermelés a halálozás növekedésével jár, mondja Kenneth Adler, a North Carolina State University légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó kutatója. A váladék ugyanis károsítja a légutak nyálkahártyáját, így a betegek fogékonyabbak lesznek a bakteriális fertőzésekkel szemben.

Adler kutatócsoportja előállított egy MANS-peptidnek nevezett molekulát, és asztmás tüneteket mutató egereken próbálta ki. A kiváltott asztmás roham előtt 15 perccel beadott egyetlen adag meggátolta a váladék képződését.

Joe Garcia, a marylandi Johns Hopkins University tüdő- és intenzív osztályának vezetője szerint ez a peptid hasznos lehet a klinikai gyakorlatban. Az új találmány nem helyettesítené, hanem kiegészíteni a szokásos kezelést. Alkalmazható lenne a cisztikus fibrózisos betegeknél is, és a dohányosok krónikus megbetegedései esetében is.

Az egérkísérletekben a MANS-peptid a légúti nyálkahártyákban található váladékképző sejteket célozza meg, de hatással lehet más sejtekre is, mondja Garcia. Ez eddig ismeretlen, és esetleg nem kívánt mellékhatásokat okozhat, így a molekula biztonságosságát illetően további tesztelés szükséges.

A kezelés a váladék kiválasztást gátolja, nem pedig annak termelődését, ez azt jelentheti, hogy a váladék valahol összegyűlik a sejtben, és ott „felrobbanhat”, mondja Duncan Rogers, a londoni Imperial College légzőszervi megbetegedésekkel foglalkozó kutatója.

Nature


Forrás - InforMed.hu