Célkitűzés: Az életkor, a nem és az alsó végtagi panaszok, valamint a fizikális vizsgálattal felismerhető tágult vena saphena jelenléte közötti összefüggés meghatározása.

Módszer: Populációszintű keresztmetszeti vizsgálat.

A vizsgálat helyszíne: 12 családorvosi körzet Edinburghban, amelyek vonzáskörzetei földrajzilag és társadalmi szempontból is szétszórtan helyezkedtek el.

A vizsgálat alanyai: Életkor szerint rétegzett, véletlen besorolású populációminta [1566 beteg (699 férfi, 867 nő), 1864 év között], a részt vevő körzetek betegeinek életkor és nem szerint készített számítógépes adatbázisaiból kiválasztva.

Az értékelés fő szempontjai: A betegek által kitöltött kérdőív az alsó végtagi panaszokról, és fizikális vizsgálat a tágult visszerek jelenlétének és a visszérbetegség súlyosságának megállapítására.

Eredmények: A nők jóval gyakrabban panaszolták az alsó végtag fáradtságát vagy feszülését, dagadását, fájdalmát, nyugtalanságát, görcsölését vagy viszketését. A panaszok prevalenciája mindkét nem esetében az életkorral nőtt. A férfiaknál csak a viszketés állt szorosabb összefüggésben a fő visszerek tágulatának jelenlétével és súlyosságával (lineáris összefüggést képző módszerrel vizsgálva, P=0,011). A nők esetében jelentős összefüggést tapasztalhatunk a fő visszerek károsodása és a lábfáradtság vagy -feszülés (P<=0,001), a fájdalom (P<=0,001) és a viszketés (P<=0,005) között. A panaszok és a nagy visszerek tágulatának jelenléte közötti egyezés azonban túlságosan kicsi volt ahhoz főleg a férfiak estében , hogy klinikai jelentősége legyen.

Következtetések: Még a fő visszerek tágulata esetén is valószínűleg a legtöbb alsó végtagi panasz nem visszér eredetű. A tágult nagy visszerek sebészeti eltávolítása a legtöbb beteg esetében nem valószínű, hogy javítani fog a panaszokon

British Medical Journal Magyar Kiadás 1999; Literatura Medica Kiadó

Forrás - InforMed.hu