A fertőző betegségek és járványok törvényszerűségeinek megismeréséhez szükséges néhány alapfogalmat tisztázni.

Ilyen fogalom a fertőzés. A fertőzés alatt a kórokozó mikroorganizmus szervezetbe jutását és ott történő szaporodását értjük.

Nem minden esetben jelentkeznek betegségi tünetek. A fertőzés ilyen formáját tünetmentes fertőzésnek nevezzük. Ha a kórokozó szervezetben történő szaporodása tüneteket is okoz, fertőző betegségről beszélünk. Az, hogy mikor lesz a fertőzés tünetmentes, illetve betegségi tünetekkel járó, előre megmondani nagyon nehéz. Ez nagyon sok tényezőtől függ.

Ilyenek: a kórokozó "agresszivitása", száma és a szervezet általános ellenálló képessége.

A fertőző betegségek többségénél a klinikai gyógyulással egyidejűleg a kórokozó eltűnik a szervezetből. (Vagy a szervezet, vagy a gyógyszerek elpusztítják.)

Néhány fertőző betegségnél azonban a gyógyulás ellenére a kórokozó a szervezetben marad, és ott kismértékben, de szaporodik. Ezt az állapotot kórokozó-hordozásnak nevezzük, időtartama néhány hét, de előfordulhat évekig, sőt, évtizedekig tartó hordozás is. Ez jellemző például a hastífuszra. Az ilyen személyeket kórokozó-hordozónak, tartós hordozás esetén kórokozógazdának hívjuk.

A középkorú és idősebb olvasók jól emlékeznek, hogy még 30-40 évvel ezelőtt minden településen élt néhány személy, akikről tudták, hogy tífuszgazdák, más néven bacilusgazdák.

A fertőző betegségeket megkülönböztetjük aszerint is, hogy kizárólag embert vagy kizárólag állati fajt, vagy az embert és az állatot is képesek-e megbetegíteni.

A csak embert megbetegítő fertőző betegségek összefoglaló neve az antroponózis. A csak állati fajt megbetegítő fertőző betegségek a zoonózisok. Az elsősorban állatra, de emberre is veszélyes fertőző betegségek a zooantroponózisok.

A fertőző betegségek terjedési módjáról nem lehet általánosságban beszélni. Nincs olyan, hogy a fertőző betegség minden úton-módon terjed. Ami igaz az egyikre, az nagy valószínűséggel nem igaz a másikra.

A fertőző betegségek terjedési módját elsősorban az határozza meg, hogy a szervezet mely szervrendszerében szaporodnak, mennyire ellenállóképesek. Jelentős eltérés van az antroponózisok és a zooantroponózisok terjedési módjai között is.

A fertőző betegségeket a kórokozók szervezetben történő szaporodási helyétől függően négy nagy csoportba sorolhatjuk:

• légúti fertőző betegségek,
• a gyomor- és bélrendszer fertőző betegségei,
• a vér- és nyirokrendszer fertőző betegségei,
• a kültakaró fertőzései.

Forrás - Gyógy-ír - Kisalföld