Mindannyiunk által ismert fogalom az érzékeny bőr, hiszen gyakran halljuk is, mondjuk is, ha kényes, külső hatásokra könnyen irritálódó bőrről van szó.

Bőrgyógyászati szempontból azonban egy speciális, jól körülírható, főleg gyermekeket érintő bőrbetegséget, az úgynevezett "belső" ekcémát, vagy ismertebb nevén atópiás dermatitist (bőrgyulladást) értjük rajta. Az atópiás dermatitis a gyermekeknél leggyakrabban előforduló bőrbetegségek egyike.

Az elnevezés (atópia = hely nélküli) arra utal, hogy a bőrtünetek bárhol kialakulhatnak a testfelszínen, a hajas fejbőrtől az ujjak hegyéig, azonban mégis a tünetek eloszlása az életkortól függően bizonyos jellegzetességgel bír.

A betegség kiújulásokra hajlamos

A betegség lényegében egy kiújulásokra hajlamos, idült lefolyású bőrgyulladás (ekcéma), amely veleszületett genetikai hajlam alapján jön létre. A betegek bőre fokozott érzékenységgel (allergiásan) reagál a környezetünkben jelen lévő szokványos allergénre. Az allergiára való hajlam a családban gyakran megfigyelhető, a szülő, testvérek nemritkán valamilyen egyéb allergiában (pl. szénanátha, asztma, csalánkiütés) szenvednek, és fordítva is igaz, az atópiás kisgyerekeknél a későbbiekben nagyobb valószínűséggel alakul ki egyéb allergia.

A bőrtünetek bármely életkorban kezdődhetnek, az esetek nagy részében már az első életév során, körülbelül harminc százalékban négyéves korig, ritkábban serdülőkor után, felnőtt- vagy akár időskorban is kialakulhatnak.

Az életkortól függően a bőrelváltozások jellege, eloszlása más és más lehet, ezért szoktak a csecsemőkori, gyermekkori, serdülőkori és felnőttkori formák között különbséget tenni.

Maga a bőrtünet szövettanilag nem különbözik bármely más eredetű irritatív vagy allergiás bőrgyulladástól, éppen ezért a betegséget diagnosztizálni sem lehet szövettani vizsgálat vagy laboratóriumi vérvizsgálat alapján.

A gyermek pubertás idején kinőheti

A diagnózis felállításának legfontosabb pillérei az allergiás betegségek családi halmozódása, a betegnél a bőrtünetek jellegzetes eloszlása, a tünetek kiújulásra való hajlama.

A betegség általában hosszan elhúzódik, olykor az egész életet is végigkísérheti, szerencsére azonban az esetek döntő többségében a gyermek a pubertás idején "kinövi" a betegségét és meggyógyul. Addig azonban előfordulhatnak - főleg nyáron - tünetmentes és télen "kiütéses" periódusok. E szezonális jelentkezésnek az a magyarázata, hogy az atópiás gyermek bőre száraz, ugyanis jóval kevesebb a bőr faggyútermelése, mint az egészségeseknél. A téli hideg időben tovább csökken a faggyútermelés, és a központi fűtés száraz levegője is a bőrszárazság és a viszketés fokozódását, a bőrtünetek kiújulását vonja maga után.

A csecsemőkori formában a tünetek már 2-3 hónapos korban megjelennek. A csecsemő arcán vörös foltok, majd összefolyó, apró hólyagocskák alakulnak ki. Az erős viszketés és vakarózás miatt hamar felülfertőződnek, tetejükön sárgás vagy barnásvörös pörk képződhet. A foltok a homlok bőrén, állon, nyakon is megjelenhetnek, később átterjedhetnek az egész testre. Gyakori a fülcimpa tövében kialakuló vöröses berepedezés.

Az elváltozások nagyon viszketnek, a kis csecsemő állandóan vakarózik, rosszul alszik, ingerlékennyé válik. A folyamatos vakarózás miatt a sebek nem tudnak pörkösödni, így a bőr gyakran befertőződik, ami növeli a kezeléssel szembeni ellenállást.

A gyermekkori forma általában a csecsemőkori folytatódása, de hirtelen, minden előzmény nélkül is kezdődhet.A bőr kevésbé gyulladt, a sebek nem váladékoznak annyira, azonban a bőr vastagabb, durvább tapintatú. Jellegzetesen a hajlatok (könyökhajlat, térdhajlat, csukló) bőre, valamint az arc, főleg a szem és száj körüli területek érintettsége figyelhető meg.

A serdülőkori forma szinte mindig a gyermekkori folytatásaként jelenik meg. A hajlatokban, az arcon, a szemek és a száj körül száraz hámló, illetve megvastagodott, barnás színű foltok alakulnak ki. Jellegzetes a nyak barnás elszíneződése ("piszkos nyak"). Erre a korra gyakran már egyéb allergiás betegségek is társulhatnak a bőrtünetek mellé (pl. asztma, csalánkiütés, kötőhártya-gyulladás vagy szénanátha).

A tünetek kiújulására stresszhelyzetben szinte mindig számíthatunk.

Az atópiás dermatitisben az immunrendszer (a szervezet védekezőrendszere) is rendellenesen működik. Ez a magyarázata annak, hogy a bőrtünetek nagyon gyorsan felülfertőződnek, de annak is, hogy az atópiás gyermek sokkal fogékonyabb a különböző bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzésekkel szemben, s e fertőzések gyakran súlyos, kiterjedt formában jelentkeznek. (Pl. a nagy általánosságban forintosnyi kiterjedésű ajakherpesz atópiás gyermeknél egész arcra, vagy akár egész testre is kiterjedő, ún. ekcéma herpeticum formájában jelenhet meg.)

A felülfertőződéseken kívül a másik gyakori szövődmény atópiában a kontakt allergia kialakulása, amely nemritkán a kezelések során alkalmazott kenőcsökkel (kenőcsalapanyagokkal és -tartósító szerekkel) szemben alakul ki, s ily módon nagyon megnehezíti a további kezelést.

Gyakori az élelmiszerallergia

Az atópiás bőrgyulladás kialakulásának pontos mechanizmusa nem teljesen tisztázott. Egy részről kimutatható az allergiára való veleszületett hajlam, másrészt az immunrendszer, a vegetatív idegrendszer és a bőr funkcionális zavara is megfigyelhető.

A tünetek kialakulásáért, ill. kiújulásáért felelős két fontos tényező: az élelmiszer-allergia, valamint a különböző, bőrt érő környezeti allergének.

Az élelmiszer-allergia jelentőségével kapcsolatban ugyan ellentmondóak a vélemények, az bizonyos, hogy az atópiás folyamatot csecsemőkorban az élelmiszer-allergének indítják el.

allergia gyakran mutatható ki elsősorban tehéntejjel, tojással, szójával, búzaliszttel, dióval és paradicsommal szemben.

Ezen allergiák megállapítása, a kiváltó anyag azonosítása azonban nagyon nehéz, leginkább az úgynevezett eliminációs diéta (kiiktatásos diéta) alkalmazása segíthet. Ez azt jelenti, hogy kezdetben a gyermeknek csak olyan ételeket adnak, amelyek biztosan nem okoznak allergiát. A klinikai tünetmentesség elérése után fokozatosan adják vissza az egyes "gyanús" ételeket. Ha a visszaadott táplálék után a tünetek megjelennek, akkor az adott élelmiszer tehető felelőssé a betegség kialakulásáért. Ha sikerült azonosítani az allergiát okozó ételeket, lehetővé válik a terápiás eliminálás, azaz az allergiát okozó ételt ki kell hagyni az étrendből. Fontos, hogy csak a jól dokumentált ételféleséget hagyjuk ki, mert az esetleg feleslegesen szigorú megszorítás a pszichés terhelésen kívül akár a gyermek fejlődésének elmaradását is eredményezheti!

Forrás - Gyógy-ír    Kisalföld