A foglakozási asztma visszafordítható légúti görcs (spazmus), amelyet a munkával kapcsolatos, irritációt és allergiás reakciót kiváltó apró részecskék okoznak. A munkahelyeken sokféle anyag okozhat légúti görcsöt, amely nehezíti a légzést. Egyes emberek különösen érzékenyek a levegőben lévő irritatív anyagokra. vagy gázok belégzése okoz.

Tünetek

A foglalkozási asztma légzési nehézséget, mellkasi szorító érzést, sípoló légzést, köhögést, tüsszögést, orrfolyást és vizes szemváladékozást okozhat. Néhány embernél az éjszakai sípolás az egyetlen tünet.

A tünetek kialakulhatnak munkaidőben, de gyakran csak a hazatérés után pár órával jelennek meg. Egyeseknél a tünetek 24 órával az expozíciót követően alakulnak ki. Előfordulhat, hogy a tünetek csak több mint egy héttel az expozíció után jelennek meg, vagy múlnak el. Így a munkahely és a tünetek közötti összefüggés gyakran nem egyértelmű. A tünetek hétvégén és a szabadság alatt gyakran enyhülnek vagy elmúlnak, majd az expozíció ismétlődésekor romlanak.

Kórisme

A diagnózis felállításához kikérdezik a beteget a panaszairól, és a köztudottan asztmát okozó anyagokkal való érintkezésről. Az allergia esetenként bőrpróbával mutatható ki (Prick teszt). A gyanúba fogott anyag kis mennyiségét az előzetesen kissé megsértett bőrre helyezik. Ha a diagnózis felállítása nehezebb, inhalációs vizsgálatot is végeznek, amely során a beteg kis mennyiséget lélegez be abból az anyagból, amely a betegséget kiválthatja. Közben figyelik a kiváltott reakciót, azaz a beteg sípol-e, kialakul-e nehézlégzés, vagy a vizsgálat során csökken-e a légzésfunkció.

A légutak már a tünetek megjelenése előtt szűkebbé válhatnak, ezért a beteg késleltetetten kialakuló tüneteinek méréséhez olyan eszközt használnak, amely a légutakat munka közben vizsgálja. Az eszköz egy hordozható csúcsáramlás-mérő, amely a levegő áramlási sebességét méri kilégzéskor. A légutak szűkülete esetén az áramlás jelentősen csökken, amely foglalkozási asztmára utal.

Megelőzés és kezelés

Az asztmát kiváltó anyagokat használó gyárakban a gázok és gőzök ellenőrző méréseit rendszeresen végzik, de a por és gázok teljes eltüntetése lehetetlen. A súlyos asztmában szenvedő munkásoknak lehetőleg munkahelyet kell változtatniuk. A folyamatos expozíció súlyos és állandó asztma kialakulását okozhatja.

A gyógyszeres kezelés a más eredetű asztma kezeléséhez hasonló.A légutakat tágító gyógyszerek (hörgtágítók - bronchodilatátorok) inhalátorral (például albuterol) vagy tablettában (például teofillin) adhatók. Súlyos rohamokban kortikoszteroidok (például a prednizolon) rövid ideig szájon át adhatók. Hosszú távú kezelésre inhalációs kortikoszteroidok választandók.


Forrás - MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck