Az Alzheimer-kór meghatározását először Alois Alzheimer, német ideggyógyász fogalmazta meg 1907-ben.  Ez a betegség jellemzően a hatvan év felettieket érinti, Magyarországon jelenleg kétszázezer ember szenved ebben a betegségben - a 65 év felettiek 5%-a és a nyolcvan év felettiek 20%-a. A tudomány mai állása szerint az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan betegség.

Kialakulása

Az Alzheimer-kór kialakulásának oka egyelőre még nem teljesen ismert. Bizonyos dolgok hatással vannak rá, de nem tudni miért, vagy hogyan. A betegeknél megfigyelhető egy jelentős immunológiai eltérés, valamint anyagcserezavar is. De sokak szerint szociológiai okai is vannak, sőt azt is megfigyelték, hogy általában a magasabb műveltségűek közt több az ilyen megbetegedés. Egyes családokban a betegség halmozódva jelentkezik, tehát nem zárható ki a genetikai örökítés, vagy hajlam lehetősége sem.

A lassú leépülési folyamat során az agyban olyan lerakódások képződnek, melyek elzárják az egyes idegek közti kommunikációt, az idegsejtek közti kapcsolatot. Az agysejtek így szépen lassan elhalnak és az agyban kemény gócok keletkeznek.

Mivel jár?

Az Alzheimer-kór tulajdonképpen egyfajta agysorvadás. A beteg fokozatosan veszít szellemi képességeiből. Ez a fokozatosság az idő múlásával egyre gyorsabb és drasztikusabb. A vége minden esetben ugyanaz, a teljes elbutulás. Tünetei hasonlítanak a normál öregkori tünetekhez: emlékezetgyengeség, tájékozódási zavarok, ítélőképesség gyengülése, később felléphetnek: beszéd- vagy olvasási zavarok is.

Ellenszere

Az Alzheimer-kór megállíthatatlan és gyógyíthatatlan, ellenszere nincs. Legfeljebb talán megelőzni lehet, de erről is eltérőek a vélemények. Amerikai kutatók szerint a többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztása segítene megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását, vagy legalább is csökkentené annak esélyét. Egy kísérlet során egerekbe helyeztek olyan emberi géneket, melyek fogékonnyá tették őket a kórra. Ezután két különböző étrendet állítottak össze nekik. Az egyik menüben sok telítetlen zsírsav volt, mely leginkább halakban és az olívaolajban található meg; a másikban pedig szinte semmi. Az eredmény az lett, hogy a zsírsavban szegény táplálékkal etetett egereknél valóban rohamos romlást figyeltek meg, különösen azokban a fehérjemolekulákban, melyek az idegnyúlványokat védelmezik, és kialakult az Alzheimer-kór. Azoknál az egereknél azonban, akik a telítetlen zsírsavban gazdag étrendet kapták, aktivizálódott egy enzim, mely normális esetben a neuronokat megvédi azoktól a proteinektől, melyek a programozott sejthalált okozzák. Tehát a többszörösen telítetlen zsírsavakkal is etetett egerek védelmet élveztek a kórral szemben.

Tünetek és előjelek

Nyelvi zavarok

• Normális: ha néha nehezen találunk meg a szót, vagy rossz szót használnálunk
• Gyanús: ha mindennapi, egyszerű szavakat felejt el az ember és helyettük hosszas körülírásokba bonyolódik

Dezorientáltság

• Normális: ha néha elfelejtjük, hogy hová is készültünk, vagy hirtelen nem tudjuk megmondani, milyen nap van.
• Gyanús: ha egyébként ismerős környéken sem tudunk eligazodni

Feledékenység

• Gyanús: ha rendszeresen elfelejtjük az új információkat. Ez lehet egyébként az időskori memóriavesztés jele is.

Csökkent ítélőképesség

• Normális: ha halogatunk valamit, amitől félünk, például a fogorvost.
• Gyanús: ha az illető nem törődik az egyébként komoly, odafigyelést igénylő dolgokkal, nem öltözködik fel illendően, vagy egyes helyzetekben nem tud viselkedni.

Hangulatváltozások

• Gyanús: a hirtelen, logikátlan hangulatváltozások, minden ok nélkül.

Tárgyak rossz helyen

• Normális: például ha nem tudjuk, hova tettük a kulcsainkat
• Gyanús: ha egyre gyakrabban találjuk a vasalót a sütőben, vagy a mobiltelefont a hűtőben.

alternativgyogymodok.hu