Glaukómáról vagy zöldhályogról akkor beszélünk, ha a látóideg és a látótér jellegzetes és fokozatosan romló károsodása kimutatható. Ilyenkor a szemnyomás gyakran a normálisnál magasabb.

Különbséget kell tennünk elsődleges és másodlagos glaukóma között. Számos olyan szembetegség van, amely a szemnyomás emelkedéséhez, és ezáltal másodlagos glaukómához vezet. Az elsődleges glaukómára sokszor jellemző, hogy akadályozott a csarnokvíz elfolyása a csarnokzugon és a csarnokzugi hálózaton keresztül. Megkülönböztetünk nyitott zugú és zárt zugú (keskenyzugú) glaukómát.

Leggyakrabban a nyitott zugú glaukómával találkozunk. Ennek oka a csarnokvíz elfolyásának direkt akadálya a finom szűrőrendszerben, azaz a csarnokzugi hálózatban. Mikroszkóp alatt ilyenkor a szűrőrendszerben elváltozásokat figyelhetünk meg. Bizonyos anyagok rakódnak le vagy a csarnokzugi hálózatot felépítő sejtek károsodása okoz szűkületet. Mindezek az elváltozások nem hirtelen alakulnak ki, hanem az idő múlásával lépnek fel. Ismert, hogy a zöldhályog 40 éves kor után gyakrabban lép fel, és ahogy öregszünk egyre gyakoribb. A nyíltzugú glaukóma nem máról holnapra alakul ki, sokkal inkább egy hosszú folyamat, melyet ha nem ismerünk fel, és nem kezelünk egyre rosszabbodik.

A zártzugú vagy sekélyzugú glaukómánál a csarnokvíz elfolyása nemcsak a csarnokzugi hálózatban akadályozott. A fő ok, hogy a szemlencse nekinyomódik a szivárványhártyának és ezáltal beszűkíti a csarnokzugot. A szemlencse és a szivárványhártya túlzottan szorosan fekszik össze és már a csarnokvíznek a hátsócsarnokból az elülső csarnokba jutása is megnehezített. A hátsó szemcsarnokban nagyobb lesz a nyomás mint az elülsőben, az írisz elodomborodik és a csarnokzugi hálózatot és a Schlemm csatornát gyakorlatilag elzárja.

Ennek az eredménye az akut glaukóma (glaukómás roham). Ilyenkor néhány perc alatt magasra emelkedhet a nyomás, ami a betegnek szem és fejfájást okoz, a látás megromlik, a lámpa körül színes gyűrűket látunk. Jól felismerhető a szem kivörösödéséről, a könnyezésről, a szaruhártya homályossá válásáról és a pupilla tág, szabálytalan formájáról. A szemgolyó igen keménnyé válik, amit ujjaink hegyével érzékelhetünk is. Hogy a további károsodásokat elkerüljük, az akut glaukóma azonnali kezelést igényel. Gyógyszeresen csökkentenünk kell a szemnyomást, ha ez sikerül utána műtétet kell végeznünk.

A veleszületett glaukóma egy relatív ritka betegség, 10-20 ezer újszülött közül egyben fordul elő. Oka az, hogy a csarnokzugi hálózat és a Schlemm csatorna nem fejlődik ki rendesen. Így a csarnokvíz elfolyása erősen gátolt, amit a szemnyomás emelkedése követ. A magas szemnyomás miatt a szemgolyó és a szaruhártya kitágul. Ha a csecsemőnek különösen "szép nagy szeme van", akkor ezt figyelmeztető jelként tekinthetjük erre a betegségre. A fejlődési hiba miatt csak operációval menthetjük meg a gyermek látását. A rendelkezésünkre álló mikrosebészeti módszereknek hála, ezek a műtétek ma már kevesebb kockázattal járnak.

A szemgolyónak rugalmas, ellenálló burka van és a csontos, mély szemgödörben jól védett helyen fekszik. Egyetlenegy gyenge pontja van, ahol a látóideg belép a szemgolyóba. Ezt nevezzük papillának (sose keverjük össze a pupillával). Minden ideg, és ide sorolhatjuk a látóideget is, nagyon érzékeny a nyomásra és károsodás nélkül magasabb nyomást hosszú ideig nem képes elviselni. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a már kialakult idegrost pusztulást nem lehet megszüntetni, csupán a további károsodást lehet a kezeléssel megelőzni. Zöldhályogban a magas szemnyomás hozzájárul ahhoz, hogy a látóterünk egy része kiesik.

Alattomos ez azért, mert a beteg a kezdeti elváltozásokat nem veszi észre, mivel ezek lassan alakulnak ki általában a látótér széli részein és az ilyen kieséseket az egyik szem a másikkal pótolni tudja. Gyakran a beteg ezeket az elváltozásokat túl későn veszi észre, már csak akkor, amikor a látótérkiesések mindkét szemen kialakulnak.

Mivel a nyíltzugú glaukóma a negyvenes évek után, a glaukómás roham a hetvenes életévek körül egyértelműen gyakrabban lép fel, ezekben az életkorokban érdemes rendszeresen szemorvoshoz fordulnunk a megfelelő vizsgálatok elvégzésére. Ismert az is, hogy egy bizonyos hajlam is van a glaukómára.

Ezért kell azoknak az embereknek, akiknek a családjában glaukóma elofordult, még inkább glaukóma kialakulására gondolniuk. Cukorbetegségben (diabetes) vagy az érrendszer bizonyos betegségeiben szintén gyakrabban figyelhetjük meg a glaukóma egyes típusait. Azok a betegek, akik hosszabb ideig kortizon készítményt szednek az adagolástól függően (pl. reuma, asztma vagy allergia kezelésére) nagyobb valószínűséggel kaphatnak glaukómát, ha a megfelelő hajlam fennáll. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos még ma is csak akkor fedezik fel a magasabb szemnyomást, amikor a betegnek az első szemüveget felírják és ilyenkor gyakran már túl késő. Betegként a lassan kialakuló (krónikus) glaukómát nem lehet felismerni. Hogy a fenyegető látáskárosodást megakadályozzuk, bizonyos időközönként forduljunk szemorvoshoz. Különösen áll ez azokra, akiknél a fenti hajlamosító tényezők fennállnak. A szemorvos rendelkezik minden ismerettel és technikai eszközzel, hogy a glaukóma hajlamot korán felismerje vagy a már fennálló glaukómát sikeresen kezelje.

A vizsgálatok cseppet sem kellemetlenek vagy megterhelők és nem járnak fájdalommal. A legfontosabb glaukómás vizsgálatokhoz a szemnyomásmérés, a látótérvizsgálat és a szemfenékvizsgálat tartozik.

Forrás - tiszanet.hu