Vérszegénység az az állapot, amikor a perifériás vérben a keringő vörösvérsejt- és ezzel kapcsolatos hemoglobinszint csökkent. Egyetlen adattal a vérszegénység nem jellemezhető, példaképpen említhető, hogy egészséges terheseken a terhesség harmadik harmadában a vér, pontosabban a plazmatérfogat körülbelül 1 literrel növekszik, emiatt a keringő vörösvérsejtszám és a hemoglobinszint csökken.

Normál érték

A vérszegénységet akkor könnyű meghatározni, ha ismerjük a normál érték definícióját.

A normál értéknek két meghatározása ismert:
1. Az átlagpopuláció 95 %-ának a hemoglobinértéke.
2. Az a hemoglobinérték, melyet nem növelnek táplálkozási és egyéb faktorok.

E definíciót használva a normál hemoglobinérték meglehetősen széles körű. Hiszen férfiakban nagyobb, mint nőkben, idősebb életkorban (70 életév felett) a hemoglobinérték csökken. Újszülött- és csecsemőkorban is kisebb, a terhesség előrehaladtával a hemoglobinérték csökkenése közismert.

Akkor mondható ki az anémia, ha a hemoglobinkoncentráció kisebb a normál népesség átlagértékeihez viszonyítva.

Tünetek

A vérszegénység klinikai felismerése rendszerint nem okoz gondot. Hirtelen nagyfokú vérvesztés esetén a vérminta vizsgálata során sem észlelhető azonnal a vörösvérsejtszám és a hemoglobin csökkenése. A laboratóriumi adatok és a klinikai tünetek együttes értékelése, mérlegelése alapján ítélhető meg a vérszegénység. A vérszegénység kialakulásához a vörösvérsejt csökkenése, vérvesztés vagy a vörösvérsejteknek vérben történő korai elpusztulása, hemolízise vezethet.

A vashiány, B12-vitamin-hiány vagy folsavhiány a vérszegénységnek jól körülhatárolt típusait hozzák létre. Egyéb anyagok hiányában (aminosav, pajzsmirigyhormon stb.) azonban olyan típusú vérszegénységek alakulnak ki, melyek nem közvetlenül a hiányállapotnak a vérképzésre gyakorolt hatása miatt jönnek létre. Itt a kialakulás folyamata komplexebb.

Az anémia által okozott klinikai tünetek az alábbi okoktól függenek:

1. Milyen gyorsan alakul ki a vérszegénység? Ha lassan alakul ki az anémia, akkor a szív-érrendszer részlegesen alkalmazkodni tud a megváltozott körülményhez, s kevésbé gyorsan okoz tüneteket.

2. A tünetek súlyossága. Az enyhe vagy mérsékelt fokú vérszegénység nem vagy csak enyhe tüneteket okoz. Ha a vérszegénység nagyon lassan alakul ki, még a súlyos fokú vérszegénység is alig okoz tüneteket.

3. Életkor. Minél idősebbek a betegek, annál rosszabbul tűrik az oxigénhiányos állapotot, melyet a vérszegénység okoz.

Milyen klinikai tünetek jellemzik az anémiát?

A vérszegénységre általános és specifikus tünetek jellemzők.

Az általános tünetek közé tartozik a gyengeség, fáradtság, a nyálkahártyák sápadtsága, halványsága. A bőrszín nem mindig megbízható tünete a vérszegénységnek, a bőrszínt elsősorban a bőr vérkeringése határozza meg. A nem természetes megvilágítás vagy fokozott pigmentlerakódás a bőrben nehezíti a bőrszín megítélését.

Ha a vérszegénység nagyfokú, a pulzusszám nagy, zörej hallható a szív felett, idősebb korban szívelégtelenség tünetei is kialakulhatnak.

A specifikus tünetek a vérszegénység típusát jellemzik. Sárgaság alakulhat ki fokozott vörösvérsejtpusztulással járó anémiában. Csonteltérések veleszületett vérszegénységekben, lábszárfekélyek sarlósejtes anémiában.

Forrás - InforMed.hu