Manapság már köztudott, hogy a túl sok só fogyasztása összefügg a vérnyomás emelkedésével. Egy tízezer résztvevő bevonásával végzett kísérlet során kimutatták, hogy a nátriumbevitel egyharmaddal való csökkentése átlagosan 5 ponttal csökkenti a szisztolés vérnyomás értékét, ami 9 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelent a szívkoszorúér-megbetegedések és 14 százalékkal alacsonyabbat a stroke esetében.

A nátrium fontos alkotórésze a testünkben lezajló kémiai folyamatoknak. Sóra van szükségünk a tápanyagok szállításánál, az idegi impulzusok továbbításánál, valamint az izmok összehúzódásánál, ideértve a szívizmot is. A szervezetnek napi 250-500 mg nátriumra van szüksége alapvető fiziológiai folyamatainak működéséhez.

Ha azonban „elsózzuk” magunkat, a szervezet több vizet tart vissza, amitől megnő a keringő vér térfogata, ami megemeli a vérnyomást is. Idővel a folyamatos magas vérnyomás miatt a szívnek erőteljesebben kell pumpálnia, ez fenyegeti az ereket, megnő a szívbetegség és a stroke kockázata.

Az asztali só valójában nátriumklorid. A sótartóból azonban a sóbevitelünknek mindössze 25 százaléka származik. A 75 százalék elsősorban a feldolgozott élelmiszerek adalékanyagaiból kerül a szervezetünkbe. A legtöbb nátriumot a szalonna, a sonka a kolbász és más füstölt húsok tartalmazzák, ezen kívül a konzervek és mélyhűtött élelmiszerek, a gyorsételek. Sokszor a legártatlanabbnak tűnő élelmiszerekről derül ki, hogy mennyi nátrium van bennük: a túró például 20 dekánként akár 1000 mg-ot is tartalmazhat.

A legegyszerűbb módja annak, hogy elkerüljük a túl sok nátrium fogyasztását, az, ha minél több friss, természetes állapotú élelmiszert fogyasztunk. Bár a friss élelmiszerekben is van bizonyos mennyiségű nátrium, ez elenyésző a feldolgozott élelmiszerekéhez képest.

alternativgyogymodok.hu