A gyógylovaglás célja a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, /esetenként mozgássérült, magatartászavaros, hiperaktív, valamint beszédproblémákkal küzdő, esetleg inadaptált gyermekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és a környezet által.

A lovaglásterápia céljai

• Képességfejlesztés, nevelés, az életminőség javítása
• A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása
• A sérült, vagy nem megfelelően fejlett pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) fejlesztése
• Motoros funkciók fejlesztése: nagymozgások, finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem és ritmusérzék fejlesztése.
• Érzelmi, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása
• A szocializáció elősegítése, a társadalomba való beilleszkedés segítése
• Az állattal, a társakkal, a környezettel való kapcsolatteremtés képességének hatékonyabbá tétele
• A kommunikációs készségek fejlesztése
• A tér és időbeli tájékozódás fejlesztése
• A szenzoros integráció tréningje
• A testtudat és a testérzékelés fejlesztése
• Önállóságra, problémamegoldásra való nevelés
• Fegyelem, kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, kötelességtudat kialakítása
• A bátorság, gyorsaság, ügyesség, erőnlét növelése
• A segítségadás, önzetlenség, szeretet, tapintat megtapasztalása
• Sikerélmény, örömszerzés
• Új ismeretek a lóról, környezetéről, életmódjáról, gondozásáról
• Személyiségfejlődés, önismeret

A gyógypedagógiai lovaglás és a lovastorna (voltizsálás) számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi a sérültek komplex fejlesztését, nem rideg terápiás környezetben, hanem a szabad levegőn, játékos formában, indirekt módon.

A gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna három területe

Az első a gyógypedagógiai voltizsálás. Ez a módszer a lovastorna elemeit használja fel egyéni vagy csoportos formában. A csoportokba közel azonos állapotú gyermekek kerülnek (max. 6 fő súlyosságtól függően). A foglalkozás része lehet a közös lóápolás, szerszámozás, bemelegítés, egyéni vagy páros gyakorlatok, illetve műlovon való gyakorlás.
A második a gyógypedagógiai lovaglás. Ilyenkor a terápiás cél érdekében vezetett lovon különböző eszközökkel (labda, karika, bot, fejlesztő eszközök) végzünk feladatokat. Végezhetjük egyénileg, vagy csoportosan nyitott rendben.
A harmadik terület a gyógypedagógiai lovaglás: a lovaglásoktatás elemeit használjuk fejlesztő céllal.
A foglalkozásokat a gyógypedagógus lovasterapeuta vezeti és dokumentálja. A foglalkozások lebonyolításához segítőkre van szükség, akik a terapeuta instrukciói alapján dolgoznak. A foglalkozásokat pedagógiai szakvélemény és/vagy orvosi javaslat alapján végezhetjük.

A terápia biztonságos lebonyolításához szükséges speciálisan képzett terápiás ló, terápiás team (gyógypedagógus lovasterapeuta, segítők, gyógytornász, pszichológus), speciális felszerelés, terápiára alkalmas környezet.

Mikor nem javasolt?

• Súlyos izomtónus probléma, ami lehetetlenné teszi a lóra ülést
• Csípőízületi elváltozások, rögzült csípőízület, csípőficam, stb.
• Csonttörékenység
• Decubitus (felfekvés)
• Beállítatlan epilepszia
• Akut betegségek, lázas állapot
• Szív és keringési problémák
• Magas vérnyomás
• Embólia veszély
• Lószőr allergia
• Vérzékenység
• Down szindrómásoknál az atlanto-dentális ízület instabilitása (RTG szükséges minden Down szindrómás esetében)

alternativgyogymodok.hu